Kemencét is építettek a népművészet szerelmesei a csabai táborban - galériával, videóval

Ha egy kis statisztikát is nézünk – amit Pál Miklósné, Anci, az egyesület elnöke, a tábor főszervezője minden évben elkészít –, akkor a következők derülnek ki a népművészet kapcsán. A tábor résztvevői 140 településről, 18 vármegyéből, illetve Budapestről érkeztek. Idén úgy alakult, hogy kizárólag Somogy vármegyéből nem jöttek táborozók. Természetesen Békésből jelentkeztek a legtöbben (205-en), ezt Budapest követte 50 fővel, majd Pest vármegye 37-tel.

Nemcsak az országból, de külföldről is érkeztek hozzájuk alkotni vágyók, így öt országból is voltak résztvevőik. Mégpedig Ausztriából, Németországból, Romániából, azon belül elsősorban Székelyföldről, Szerbiából – a Vajdaságból, illetve Szlovákiából – a Felvidékről.

Komoly a nők fölénye, de zárkóznak a férfiak

– Gyakran mondják, hogy a népi kézműves alkotás elsősorban az idős hölgyek foglalatossága, azonban mi ezt cáfolni tudjuk – hangsúlyozta Pál Miklósné és Kölcseyné Balázs Mária, az egyesület szakmai munkatársa. – A hosszú évek tapasztalati adatai, valamint ez a tábor is azt erősíti, hogy ez nem így van. Táborunkban az 50 év alattiak alkották a résztvevői létszám 58 százalékát, és ebből 18 százalék 12 éven aluli gyermek volt.  A 40 és 60 év közöttieket említhetjük a derékhadnak 49 százalékkal. Érdekességként megemlítjük, hogy a legfiatalabb táborlakó 2019-ben született, azaz 5 éves, a legidősebb pedig 1943-ban, azaz 81 éves volt. Először történt meg, hogy a gyermektáboruk mind az öt hétre megtelt. Jó hír, hogy az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt a férfiak aránya, azonban még így is komoly a nők fölénye 76 százalékkal.

Napi hét órában tevékenykedtek a népművészet területein

Pál Miklósné és Kölcseyné Balázs Mária elmondta a pénteki táborzáráson, hogy az 5 hét alatt a táborozók átlagosan napi 7 órában tevékenykedtek a műhelyekben. Néha szinte úgy tűnt, mintha nem is lennének az épületben, annyira elmélyült alkotómunka folyt, ám a közösségi programokon, az ebédidőben igazi tábori élet zajlott, sok-sok szakmai és emberi kapcsolattal színesítve.

A nagy meleg ellenére is népszerűek voltak a heti kürtőskalács- és szalonnasütések, a néptánc az udvaron, a közös népdaléneklés, de sokan ültek ki az előtérbe is meghallgatni az agórában zajló táborszintű előadásokat.

– Egy-egy hét munkájának gyümölcsét a minden pénteken megrendezett táborzáró kiállításokon csodálhattuk meg, ahol minden csoport bemutatta szóban is és az alkotásaival is a heti tevékenységét – ecsetelte a népművészeti egyesület elnöke. – Csodás gyöngysorokban, hímzésekben, fazekasedényekben, nemeztárgyakban és még rengeteg más tárgyban gyönyörködhettünk, hiszen 19 kézműves szakágban zajlott a munka az öt hét alatt.

A kapumúzeumot egy helyreállított, felújított kapuval gazdagították

Igazi színfoltja volt a táboroknak a XXX. Nemzetközi Fafaragó Alkotótábor munkája, akik a csabai, szabadtéri kapumúzeumot ismét egy helyreállított, felújított kapuval gazdagították. A Határok Nélküli Néprajzi Népfőiskola nemzetközi hímzőcsoportja idén a csángó hímzésekhez kerülhetett közelebb, Harangozó Imre néprajzkutató gyűjteményét felhasználva inspirációként. A kályhások  Mezőberényben a Német Közösségi Ház udvarán cserépfalú, udvari kemencét, és hozzá csatlakozó rakott tűzhelyet építettek. A népi gasztronómiai csoport tagjai egész héten sütöttek-főztek, a Békés vármegyei nemzetiségek étkeinek készítését elsajátítva.

Ezek csak kiragadott példák, ugyanis a 31 csoport mindegyikét említhetnénk, ha a tábor sokszínűségét szeretnénk bemutatni. A táborlakók a szokásos módon úgy köszöntek el a szervezőktől és egymástól: találkozzunk jövőre is!