2024.09.06. 10:51
Pentelei Molnár János, a legnagyobb hazai csendéletfestő alkotásai Gyulán
Megnyílt a legnagyobb hazai csendéletfestő, Pentelei Molnár János kiállítása csütörtökön délután a gyulai Kohán Képtárban – számolt be az eseményről az Erkel Ferenc Művelődési Központ. A Pentelei Molnár János alkotásaiból összeállított tárlat, amelyet a József Boda magángyűjtő tulajdonában levő festmények alkotnak, illetve Gyarmati Gabriella kurátori munkája tesz teljessé, november 17-ig látható.
Az alkotó, Pentelei Molnár János munkáit I. Ferenc József császár és király is kedvelte, és 1915-ben Rippl-Rónai József elől nyerte meg az Állami nagy aranyérmet, 1924-ben a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban hunyt el.
Pentelei Molnár János Gyulán hunyt el
A csütörtökön megnyílt tárlat Pentelei Molnár János munkásságát mutatja be. Az 1878-ban született alkotó fiatalon, mindössze 46 évesen hunyt el 1924-ben, száz esztendeje a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban.
Utolsó ismert alkotása is Gyulán született
Halálának 100. évfordulója alkalmából idén tavasszal Dunaújvárosban, a korábbi Dunapentelén, a festő szülőhelyén, majd Perkátán, ősszel pedig Gyulán látható a gyűjtemény. A művész 1924. november 10-én, ecsettel a kezében, a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban hunyt el. A kórteremben is festett ugyanis, utolsó ismert műve a Gyulai őszi táj kukoricatörés után.
A csendélet volt a korona
Pentelei Molnár János pályája elején elsősorban az elesettekkel és szegényekkel, majd Bibliai kompozíciók alkotásaival foglalkozott. Rövid pályafutására portré, életkép, tájkép és csendélet festészete tette fel a koronát, s vált általa korában és napjainkban is népszerűvé. A Protestáns Szemle című folyóirat egy évvel Pentelei Molnár halálát követően így írt a munkásságáról:
Főleg üvegeket, poharakat ábrázoló képei váltottak ki a régebbi kiállításokon nagy hatást, amelyeknek bravúros megfestésében, hol az üveg átlátszóságát, fénytöréseit, hol az üvegben lévő víz vagy paprika színváltozást okozó reflexeit nagy erővel, elsőrangú technikával vetette vászonra. Régi porcelánedények nemes fénye és rajzai, szent tárgyak művészi rendezetlenségben összerakott csoportjai, gyümölcsök, húsok és zöldségfélék gyakoribb tárgyai még csendéleteinek, melyek méltán tették a művész nevét ismertté és becsültté.
A festőművész kedvelt, egyúttal azonban nem teljesen feltárt öröksége külföldön ezernél több, idehaza néhány száz alkotás formájában forog kézen, gazdagítja gyűjtők anyagát. Művei szerepelnek a Magyar Nemzeti Galériában, s megvásárolhatók aukciósházakban.
Több mint 40 festményt mutatnak be
A Kohán Képtárban megvalósuló kiállítás a Boda József magángyűjtő tulajdonában lévő kollekcióból több mint 40 festményt mutat be. A tárlat, amelynek kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész, szeptember 5-én nyílik és november 17-ig látható a Kohán Képtárban.
Pentelei Molnár János már életében elismert alkotó volt. Több ösztöndíjat nyert, az 1910-20-as évek elismert festőművésze. 1915-ben, Rippl-Rónai József elől megnyerve azt, Állami nagy aranyérmet kapott a Paprika csendélet című alkotásával. Az uralkodó, I. Ferenc József császár és király is kifejezetten kedvelte a munkáit, számtalan alkotását megvásárolta a Budai Királyi Palotába vagy bibliai témájú festményeit, oltárképeit adományozta egyházaknak. A Benczúr Gyula iskola növendéke, majd később a Benczúr Társaság elnöke, több képzőművészeti kiállítás kurátora volt.
Felesége is kötődött Békés megyéhez
Gyulán bekövetkezett halálán túl életének voltak egyéb Békés megyei kötődései is. Felesége, alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta úrnő orosházi születésű volt. Az építő felső ipariskolát elvégezve pedig a mezőhegyesi kataszteri hivatalba került. Ekkor gondolt arra először, hogy művésszé legyen.
A megjelenteket Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője köszöntötte, megnyitó beszédet mondott Kónya István alpolgármester.
