Hangversennyel és ösztöndíjátadással emlékeztek Erkel Ferencre Gyulán – galériával

Címkék#hangverseny #szülőváros #Dr Görgényi Ernő #koszorúzás #Erkel Ferenc Emlékház

Erkel Ferenc születésének 214. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programot a gyulai önkormányzat és az Erkel Ferenc Társaság pénteken délután. Az esemény keretében átadták az Erkel Ferenc Művészeti Ösztöndíjat a városháza dísztermében, majd hangversenyt tartottak.

Papp Gábor

A program délután fél ötkor koszorúzással kezdődött az Erkel Ferenc Emlékháznál, majd fél 6-kor a városháza dísztermében folytatódott, ahol dr. Görgényi Ernő polgármester mondott ünnepi beszédet.

Erkel Ferenc, ösztöndíj — Különleges hangverseny tette emlékezetessé az Erkel Ferenc születésnapjához kapcsolódó programot. Fotó: Kiss Zoltán

– Erkel Ferenc a magyar kultúra állócsillaga, egy olyan művész, aki rendszereken átívelően – és a nemzet szívében is – köztiszteletben állt, áll és állni is fog – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere kiemelte, ez nagyrészt annak köszönhető, hogy jó néhány általa írt dallamot, mint a Palotást vagy a Bánk bán áriáit, a Hazám, hazámat vagy a Keserű bordalt, generációktól függetlenül ismerik és szeretik az emberek.

Erkel Ferenc tisztelete töretlen

Hozzátette, Erkel tisztelete a szülővárosában, Gyulán mindig töretlen volt, sőt, a zeneszerzőt Gyulán már életében is kultusz övezte, 1888-ban avatták díszpolgárrá. Ez a kultusz pedig a mai napig él.

– Ezt az állandóságot nagyon jó illusztrálja a gyulai Erkel-szobor története – igen ritka dolog ugyanis a magyar történelemben az, hogy egy emlékmű másfél évszázadon át ugyanazon a helyen maradhasson – folytatta a gondolatot. – Göndöcs Benedek apátplébános – aki a város históriájának hasonlóképp megkerülhetetlen alakja – a zeneszerző halála után mindössze három hónappal, 1893 szeptember 21-én kezdeményezte Erkel szobrának felállítását. Az elkészült mű 1896-os leleplezése pedig minden idők talán legnagyobb közérdeklődést kiváltott gyulai rendezvénye volt. Sokan voltak hajlandóak a jó ügy érdekében anyagi áldozatot vállalni, aminek köszönhetően Gyulán kevesebb, mint három év alatt közadakozásból jött össze az emlékmű felállításának teljes költsége. A szobor ma is ugyanott – a zeneszerző nevét viselő téren – látható.

Erős magyar kultúra

Szólt arról, hogy Erkel családja a német közösség tagja volt, 1806-ban költöztek Pozsonyból Gyulára. Erkel József, a zeneszerző édesapja a helyi közösség elismert és tisztelt tagjaként a németvárosi diákokat tanította az 1808-tól 1841-ig otthonukként szolgáló lakóház melletti iskolában. A szülői házban, amely ma Erkel Ferenc Emlékházként ismert, az utcafrontra néző szobában született meg Erkel Ferenc a család második gyermekeként.

Azt, hogy milyen erős is a magyar kultúra jól mutatja, hogy egy német család tagjaként a zeneszerző nem a germán, hanem a magyar kultúra felé fordult. Azon munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen, ápolja a nemzeti hagyományokat, műveiben megőrizze a magyar dal- és táncformákat. A recitativókba beépítette a magyar nyelv sajátosságait, magyaros táncjeleneteket írt, és a hangszerelést is igyekezett magyarossá tenni – ezért hallhatunk a Bánk bánban cimbalmot és citerát. A Himnusz zeneszerzőjeként és a nemzeti opera megteremtőjeként a mai napig hálásak vagyunk neki, a születésnapja mindig kiemelt figyelmet kap.

Átadták az ösztöndíjat

Kifejtette, minden évben e jeles dátumhoz igazítják az Erkel Ferenc nevét viselő művészeti ösztöndíj átadását, melyet idén egy ifjú tehetség, Balázs Márk, a Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumának zongora tagozatos, 12. osztályos tanulója nyert el. Az oklevelet dr. Görgényi Ernő és Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc szépunokája, az Erkel Ferenc Társaság elnöke adta át.

Balázs Márk sokoldalú tehetség

Balázs Márk ötödikes kora óta volt a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola diákja. 2018-ban, az Orbán György zongoraversenyen első helyezést ért el, 2019-ben pedig részt vett a XV. Országos Zongoraversenyen is. Az Országos Kodály Zoltán Szolfézsversenyen 2020-ban arany minősítést kapott. 2022-ben már nemzetiközi versenyeken is részt vett, például az Alma Cornea Ionescu, a Carl Filsch zongoraversenyeken, valamint az Orbetelloi Online Nemzetközi Zongoraversenyen. 2024-ben az Amadeus Nemzetközi Zongoraversenyen III. helyet ért el. Számos fellépése volt már, korábban tagja volt a Power Beat Ütőegyüttesnek, akikkel Gyulai Junior Prima-díjat nyertek. Érdekli a zeneszerzés és a színház világa, már egyéni szerzői estje is volt. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Napnak Húgával, Ragyogó Csillagval című előadás zenéjét ő írta. Idén novemberben bemutatják négykezes zongoradarabja iskolájában. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szeretne továbbtanulni, majd oktató lenni.

Ünnepi hangversenyt tartottak

A díjátadást követően különleges ünnepi hangversenyt rendeztek, amelynek házigazdája Somogyváry Ákos karnagy, Erkel Ferenc szépunokája volt. Közreműködött Fahidi Patrícia, a Magyar Állami Operaház szólistája (hegedű), Balog Endre, a Magyar Állami Operaház szólistája (cselló) és Gál Csaba művésztanár (zongora).