történelem

2021.02.20. 15:10

A müncheni olimpián szerepelt először Békés megyei egyesület sportolója

Ismét olimpiára készül a világ. Csak remélhetjük, hogy a vírushelyzet végre lehetővé teszi, hogy újra összegyűljenek és megmérettessenek a legnagyszerűbb sportolók. Az eddigi 31& nyári olimpián több tízezernyi kiválóság veselkedett neki, hogy elnyerje az olimpiai aranyérmet, hogy dicsőséget szerezzen hazájának, hogy megmutassa képességeit a világnak. A résztvevők – és gyakran dicsőséget szerzők – között szép számban voltak Békés megyei kötődésűek is. Sorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy olimpiáról olimpiára számba vegyük őket.

Szigeti Csaba

München, 1972. szeptember 1. Balczó András egyéni olimpiai bajnokot, az ezüstérmes magyar öttusacsapat tagját a magasba dobják ujjongó sporttársai az olimpiai stadionban szeptember 1-én. Az 1972. augusztus 26-szeptember 11. között Münchenben megrendezett olimpián a magyarok 6 arany-, 13 ezüst- és 16 bronzérmet nyertek. (MTI Külföldi képszolgálat)

Fotó: -

XX. Nyári Olimpiai Játékok: 1972, München

Soha ilyen nagy létszámú nem volt még a Békés megyei kötődésű sportolók száma, mint Münchenben. Arról nem beszélve, hogy a müncheni volt az első olyan olimpia, amelyen Békés megyei egyesület sportolója is jelen lehetett. A Békéscsabai Honvéd Szalvai SE dzsúdósa, Petrovszki Mihály volt az „úttörő”. Korábban tehetségek egész sora távozott a megyéből, mert hiányoztak az élsport alapvető feltételei. Aki mégis maradt, annak szembesülnie kellett azzal, hogy nem fog kijutni az olimpiára… A bajor fővárost követően viszont egyetlen ötkarikás játékokat sem rendeztek Békés megyei egyesületben versenyző sportoló nélkül!

Petrovszkin kívül további négy csabai kötődésű (de fővárosi színekben induló) sportoló is ott volt Münchenben. Közülük elsőként az ökölvívásban, a papírsúlyúak mezőnyében olimpiai bajnoki címet nyert Gedó Györgyöt kell megemlítenünk.

Gedó a 101. magyar olimpiai aranyérem büszke tulajdonosa!

Gedó hároméves korától 16 éves koráig élt Békéscsabán, a helyi Előre-Építők SK ökölvívó-szakosztályában kezdett el bokszolni.

A Békéscsabán született és nevelkedett Szepesi Ádám magasugrásban lett 5. helyezett. Fejér Géza diszkoszvető ugyancsak az 5. helyen végzett. Fejér a 2000-es évek második felében a Csabai Atléták SE edzője volt hat éven keresztül. A hivatalos delegáció tagja volt tartalékként a nyugdíjasként Csabára költöző, s ma is itt élő Kelemen Péter öttusázó. (Ám ő végül nem kapott szereplési lehetőséget.)

Balczó András a levegőben a müncheni arany után /Fotó: MTI/

S ha már öttusa: a Kondoroson született Balczó Andrásnak teljesült a nagy álma, végre sikerült egyéniben is aranyat nyernie! Emellett csapatban is „összejött” egy ezüstérem. A későbbi gyulai labdarúgó, Kocsis Lajos Mexikóban a győztes, Münchenben a 2. helyen végzett együttes tagja volt. Kunágota leghíresebb szülöttje, Pócsik Dénes teljessé tette az éremkollekcióját: a korábbi arany- és bronzérem után most ezüstéremmel gazdagodott. A békési Bajkó Károly megnyerte második olimpiai bronzérmét, a változatosság kedvéért szabadfogásban, így egyike azon keveseknek, akik mindkét fogásnemben olimpiai érmet őrizhetnek vitrinjükben.

Varjú Vilmos, a Gyulán született, s Endrődön nevelkedő súlylökő immár negyedik olimpiájára utazhatott.

Ugyancsak az utazó keret tagja volt Ákos Ajtony díjlovagló, aki 1961 és 1964, majd 1984 és 1988 között is mezőhegyesi színekben versenyzett. A békési kötődésű Csermely József Münchenben is nekiveselkedett a kormányos nélküli négyessel, ám ezúttal kevesebb sikerrel, mint négy évvel korábban. A 8. helyen végzett férfi-kézilabdaválogatottban két, megyénkből elszármazott sportoló is szerepelt: az orosházi Csík János (aki korántsem mellesleg később sikeres edzői pályát futott be, többek között vb-2. volt a női válogatottal), valamint a Békésszentandráson született, Szarvason tanult Harka László.

Petrovszki Mihály, az első Békés megyei színekben olimpiai induló

Petrovszki Mihály mellett további három Békés megyei kötődésű dzsúdós is tagja volt a magyar csapatnak: a Nagyszénáson született Varga Imre, a Battonyán világra jött Ipacs László, valamint Szabó Ferenc, aki mintegy három esztendőn keresztül egy Gerendás melletti tanyán élt, s tartotta-gondozta a 90-es évek közepén lovait. Mindhárman igen eredményes pályafutást tudhatnak magukénak. Varga az első magyar, aki világbajnoki érmet nyert (1979), kétszer lett Eb-n ezüstérmes, háromszor bronzérmes. Ipacs László Európa-bajnoki harmadik volt. Szabó Ferenc az Eb-ken állhatott fel a dobogó 2. és 3. fokára.

Münchenben indult az a páratlan sorozat, amely során a dobozi postamester fia, Széchy Tamás a tanítványaival az ötkarikás játékokon sikert sikerre halmozott.

A Gyulán született, Dobozon élt, Csabán és Gyulán tanult későbbi „úszópápa” Münchenben nyerte az első érmét (Hargitay-bronz).

A bajor fővárosban rendezett olimpián a hivatalos küldöttség tagja volt még dr. Harmati Sándor dobóedző mellett Tusz Ferenc is, aki az atléták vezetőedzőjeként utazott. Tusz Köröstarcsán született, Békésen járt középiskolába, s egykoron Békéscsabán is edzősködött. Az atlétacsapat vezetője Mindszenty János volt, aki elemi iskoláit (részben) Békéscsabán járta.

A Békésen született és nevelkedett dr. Hepp Ferenc ezúttal sem maradt le az olimpiáról. Sőt az aranyéremről döntő mérkőzésen kulcsszerepet szánt neki a sors. Az amerikaiak egypontos vezetésénél – az időmérőóra hibája okán – a játékvezetők három másodperccel előbb fújták le a találkozót. Hepp a zsűri elnökeként döntött a folytatás mellett: a szovjetek következnek oldalbedobással. A villámgyors támadás „kosarat” eredményezett, így a szovjetek ünnepelhettek. A magyar sportember elismertségét jelezte:

bár az amerikaiak mindenkinek nekitámadtak, dr. Hepp Ferencet egyetlen negatív jelzővel sem illették.

A labdarúgócsapatot elkísérte az MLSZ elnöke, a Csabán született dr. Terpitkó Sándor. Ha a kezdetektől jelen van, talán az arany is sikerül…

A tótkomlósi id. Tuska Pál és a mezőhegyesi Balogi András is ott volt Münchenben. Mindketten a militarycsapat munkáját segítették lóápolóként. (Eredetileg Balogi a csapat tagja lett volna – s az ő segítője Tuska –, ám a lovas az utolsó pillanatban kikerült az együttesből. „Lóápolói” beosztásban, de valójában a militarycsapat tartalékjaként vitték ki a müncheni olimpiára.)

A FIFA jelölése alapján az olimpiai torna labdarúgó-mérkőzésein a Békéscsabán született, Tokióban olimpiai bajnoki címet nyert Palotai Károly lehetett játékvezetőként közreműködő.

XXI. Nyári Olimpiai Játékok: 1976, Montreal

Jelen tudásunk szerint tizenkét Békés megyei kötődésű résztvevője volt a montreali olimpiának. Gedó György nem tudta megvédeni bajnoki címét, de a pontszerző 5. helyen végzett. Ugyancsak pontszerző lett a Gyulán született és nevekedett Széchy-tanítvány, Nagy Sándor úszó. Nagy Kanadában még a Gyulai SE színeiben indulhatott, így ő a második, aki Békés megyei egyesület tagjaként vívta ki a szereplést, ám az első, aki pontszerző (hatodik) helyen végzett. Világbajnoki 5. helye, 800 méteren elért Európa-rekordja mindenképpen a valaha volt legnagyszerűbb viharsarki úszók közé emeli.

Nagy Sándor hatodik lett négyszáz gyorson /Fotó: Kiss Zoltán/

A 6. helyezett férfi-kézilabda­válogatottban három olyan játékos szerepelt, akik „beleférnek” a Békés megyei kötődésű kategóriába: Jánovszki László Kondoroson született, Szarvason tanult és sportolt, később pedig a Békéscsabai Előrében is hajigálta a gólokat. Buday Ferenc két alkalommal is irányította az orosházi férfi kézilabdázók szakmai munkáját (2001/2002 és 2010/2012). Az évszázad kézilabdázója, Kovács Péter pedig 2011/2012-ben vezette szakvezetőként Magyar Kupa-ezüstig a Békéscsabai Előre NKSE csapatát.

A montreali csapatot erősítette a Toma testvérpár, Ferenc és Mihály is.

A birkózók Nagybánhegyesen születtek, ám egészen kisgyermekkorukban elkerültek a településről, Balatonfenyvesen nőttek fel. Ferenc legjobb nemzetközi eredménye egy Eb-6. helyezés. Mihály olimpiai 6. (Moszkvában) és világbajnoki 3. helyezett volt.

A Petrovszki Mihály, Ipacs László, Varga Imre dzsúdó-hármas München után Montrealban is az indulók között volt. Miként Mexikóváros után újra kvalifikált – a tragikusan fiatalon elhunyt – a diszkoszvető Faragó János. S ott volt a mezőnyben a fedett pályás Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes, Eleken nevelkedett, a középiskoláit a gyulai Erkelben végző Kelemen Endre magasugró is.

Természetesen tagja volt a hivatalos magyar delegációnak Széchy Tamás mesteredző is.

A FIFA a Békéscsabán született Palotai Károlyt ezúttal is foglalkoztatta a labdarúgó-játékvezetők között, a FIBA pedig Montrealban is számított a Békésen született dr. Hepp Ferencre.

Békés megyei vonatkozású eredmények Montrealban 1976-ban:

BUDAY FERENC (kézilabda):

6. helyezett a magyar férfi-kézilabdaválogatott tagjaként.

FARAGÓ JÁNOS (atlétika):

14. diszkoszvetésben, 57,48 m (a selejtezőben 60,06 m).

GEDÓ GYÖRGY (ökölvívás):

5. helyezett ökölvívásban (papírsúly, 48 kg).

IPACS LÁSZLÓ (dzsúdó): 18. helyezett (a 2. fordulóban kiesett), félnehézsúly, 93 kg, 12-es holtverseny.

JÁNOVSZKI LÁSZLÓ (kézilabda): 6. helyezett a magyar férfi-kézilabdaválogatott tagjaként.

KELEMEN ENDRE (atlétika):

15. helyezett magasugrásban, 213 cm-rel a selejtezőből nem jutott tovább.

KOVÁCS PÉTER (kézilabda):

6. helyezett a magyar férfi-kézilabdaválogatott tagjaként.

NAGY SÁNDOR (úszás):

6. helyezett 400 m gyorson (3:57,81); 13. helyezett 1500 m gyorson (15:48,41 – az 5. előfutamban 3., kiesett).

PETROVSZKI MIHÁLY (dzsúdó): 10. helyezett nehézsúlyban

(93 kg felett), a 3. fordulóban kiesett.

TOMA FERENC (birkózás): 13. helyezett kötöttfogásban (68 kg).

TOMA MIHÁLY (birkózás):

15. helyezett kötöttfogásban, a második fordulóban kiesett (74 kg), holtverseny;

15. helyezett szabadfogásban, a második fordulóban kiesett (74 kg), hármas holtverseny alakult ki.

VARGA IMRE (dzsúdó): 11. helyezett, a 2. fordulóban kiesett (abszolút kategóriában, súlyhatár nélkül), 5-ös holtverseny alakult ki.

Békés megyei vonatkozású eredmények a bajor fővárosban:

ÁKOS AJTONY (lovaglás):

49. helyezett díjugratás egyéniben, Őzike nevű lován (29,00); 17. helyezett a díjugratócsapat tagjaként, a csapatot kizárták.

BAJKÓ KÁROLY (birkózás):

3. helyezett szabadfogásban; váltósúly (90 kg).

BALCZÓ ANDRÁS (öttusa):

olimpiai bajnoki aranyérem egyéniben (5412 pont); 2. helyezett az öttusacsapat tagjaként (15.348 pont).

CSERMELY JÓZSEF (evezés):

13. helyezett kormányos nélküli négyes tagjaként (7:16,06 – a 2. reményfutamban 3. helyezettként kiesett).

CSÍK JÁNOS (kézilabda):

8. a magyar csapat tagjaként.

FEJÉR GÉZA (atlétika):

5. helyezett diszkoszvetésben (62,62 m).

GEDÓ GYÖRGY (ökölvívás):

olimpiai bajnok (papírsúly, 48 kg).

HARKA LÁSZLÓ (kézilabda).

8. helyezett a magyar csapat tagjaként.

IPACS LÁSZLÓ (dzsúdó): 13. helyezett (a 3. fordulóban kiesett, 6-os holtverseny), középsúly, 80 kg.

KOCSIS LAJOS (labdarúgás):

2. helyezett a magyar csapat tagjaként.

PETROVSZKI MIHÁLY (dzsúdó):

helyezetlen nehézsúlyban (93 kg felett), az 1. fordulóban kiesett, 4-es holtverseny; helyezetlen abszolút kategóriában (súlycsoport nélkül), a 2. fordulóban kiesett, 8-as holtverseny.

PÓCSIK DÉNES (vízilabda):

2. helyezett a magyar vízilabda-válogatott tagjaként.

SZABÓ FERENC (dzsúdó):

7. helyezett, a 4. fordulóban kiesett (pehelysúly, 63 kg).

SZEPESI ÁDÁM (atlétika):

5. helyezett magasugrásban (2,18 m).

VARGA IMRE (dzsúdó):

helyezetlen, mivel az első fordulóban kiesett (félnehézsúly, 93 kg).

VARJÚ VILMOS (atlétika):

8. helyezett súlylökésben (20,10 m).

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában