Vérre menő kólacsaták

A világválogatottba négyszer hívták meg. Aligha véletlen, hogy őt választották a huszadik század legjobb magyar kézilabdázójának. A 2011/12-es szezonban ő irányította az élvonalban szereplő Békéscsabai Előre NKSE együttesének szakmai munkáját, nem is rosszul, hiszen a Magyar Kupában minden idők legjobb szereplésével a 2. helyre vezette a csapatot.

Kovács Péter három olimpián vett részt sportolóként. Mindegyiken akadtak emlékezetes pillantok, de a legviccesebb talán Montrealban történt. 

– Akkoriban óriási szám volt a Coca-Cola – emlékezett vissza egy interjúban. – Sokan legfeljebb csak kóstoltuk azelőtt, de itt végre hozzájuthattunk. A montreali olimpián, a mérkőzésekre készülve, minden edzést úgy zártuk, hogy fogadásokat kötöttünk, s a győztes jutalma a hírneves üdítőital volt. Leginkább Bartalos Bélával, a csapat legendás kapusával fogadtunk, sokszor például abban, hogy hány 7 m-es gólt tudok neki lőni. Küzdöttünk becsülettel, hatalmas, vérre menő csatákat vívtunk, sokszor a becsületsértés határát súrolva… Csak napokkal a kint tartózkodásunk után „esett le”, hogy az olimpiai faluban és a létesítményekben a sportolók számára minden üdítőital ingyen van…