2005.02.21. 00:00

Erőszakkal oszlatták fel

Zsebkendőszavazás. Tisza István, hajdani miniszterelnökünk országos botrányt kiváltó parlamenti haditette, amely a Monarchia egyik legnagyobb politikai viharát eredményezte.

Lázin Miklós András

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Fejérváry Géza (középen), a király által kinevezett miniszterelnök, gyalogsági tábornok távozik egy ülésről
[/caption]Kilencvenkilenc esztendővel és két nappal ezelőtt, 1906. február 19-én a „Nemzeti Ellenállás” letörése érdekében Ferenc József rendkívüli intézkedéseket vezetett be. Katonai erővel feloszlatta a magyar parlamentet, míg a belügyminiszter gyűléstilalmat rendelt el. Emellett megszigorították a cenzúrát, s megvonták az ellenálló vármegyék javadalmazását. Intézkedéseket hoztak az adók erőszakos beszedéséről.
Az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hazai vonatkozású belpolitikai válságának előzményei a hírhedt „zsebkendőszavazásra” vezethetők vissza.

Történt, hogy 1904-ben Tisza István miniszterelnök elhatározta, bármi áron véghez viszi a házszabály átalakítását. Az ország második embere így akarta korlátozni az ellenzéki képviselők jogait. Ám egy ilyen módosítást akkor sem volt egyszerű elfogadtatni. Mivel a múlt század elején még nem volt szavazógép, a képviselők csak felállva tudták egyetértésüket, míg ülve elutasításukat kifejezni. Ezerkilencszáznégy november 18-án este a házelnök felállt, és meglobogtatott egy fehér zsebkendőt. A képviselők erre felugrottak a helyükről, mert nem tudták, mi történt. Ekkor a házelnök kihirdette, hogy a Ház többsége megszavazta a házszabály-módosítást. A válság az átmeneti Fejérváry-kormány kinevezésében és a parlament katonasággal történt feloszlatásában csúcsosodott ki.