Szent és pogány érzések találkája

[caption id="" align="alignleft" width="250"] 1899-ben még nem volt árvízi emléktábla. Holló Barnabás művét 1905-ben helyezték el.
[/caption]Három betű egy márványlapon
A Ferenciek terének egyik legszebb pontja a névadó szerzetesrend temploma. Az egyház elődje 1250 és 1260 között épült gótikus stílusban. A mohácsi csatavesztés évében, azaz 1526-ban a portyázó törökök Pestet is földúlták, a templomot felgyújtották. Eleink viszonylag sokáig, 1537-ig vártak a felújítással. Ám az ismét megszépült templomnak nem örülhettek sokáig, 1541-ben ugyanis Budával együtt a bal parti város is török megszállás alá került. Az épületet dzsámivá alakították, tornyáról pedig a müezzin hirdette Allah igéit. Buda 1686-os visszafoglalását követően a ferencesek ismét birtokba vették régi egyházukat, majd megunva a régit, 1727-ben egy új építésébe fogtak. A ma is látható barokk stílusú isten házát 1743-ban szentelték föl. A szentély és a templom hajójának egy része alatt kripta húzódik. Ide temették az 1849. október 6-án vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Az önkényuralomtól félve nevét csak G. B. L.-ként rögzítették a befelé fordított márványlapon.