Fél áron kapott telekre épült föl

[caption id="" align="alignleft" width="210"] Ma az Akadémia előtt park húzódik. Az egyetlen zavaró tény az óriási autóforgalom.
[/caption]Hosszú út vezetett Pestig
A Magyar Tudományos Akadémia története szervesen kapcsolódik a fővároshoz. Felállítására az első kísérleteket a 18. század végén tették eleink, ám az osztrák kormányzat ellenállása miatt ezek nem vezettek eredményre. Végül hosszas küzdelem után az 1825. évi pozsonyi Országgyűlés döntött megalapításáról. Az ülésen felsőbükki Nagy Pál beszéde nyomán gróf Széchenyi István egyévi jövedelmének, azaz hatvanezer forintnak a megajánlásával teremtette meg a Magyar Tudós Társaság pénzalapját. Ezt a nevet egyébként 1858-ig használták. A nemzet elméjét emelni hivatott egylet létrehozásáról az 1827. évi XI. törvénycikk intézkedett. Az elnökség első ülését 1830 novemberében tartotta Pozsonyban. Az alapítók ezen a találkozón döntöttek úgy, hogy az Akadémia székhelye Pest legyen. A társaság hosszú ideig egy bérelt épületben, a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatt álló Trattner-
Károlyi-házban lakott.

Ajándék telken építették föl
Az Akadémia 1849 és 1858 között nem tarthatott közgyűlést. 1860-ban Dessewffy Emil közgazdász elnöksége idején a kitűzött cél a házépítés és a vagyonöregbítés volt. A célra indított gyűjtés adakozói között szerepelt Sina Simon bankár, a pesti zsidó hitközség, magánszemélyek és végrendeletével gróf Széchenyi István. Pest városa fél áron adott át egy 1300 négyszögöles telket a Lánchíd pesti oldalánál. A kiírt építési pályázatot hosszas viták után August Stüler nyerte meg. Az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette. A palota homlokzatán Newton, Rafael, Galilei, Descartes és Leibnitz szobra áll. A nagytermet Lotz Károly freskói díszítik. Az épület oldalán látható, az alapítást ábrázoló és 1891-ben leleplezett dombormű Holló Barnabás műve. A házat 1865. december 15-én avatták föl. Hozzá csatlakozva épült föl egy bérház, amely szerény jövedelmet biztosított az Akadémiának.