Búcsút intenének a megyéknek

A parlamenti pártok hétfőn megkezdték annak a kilenc kétharmados törvényjavaslatnak a vitáját, melyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap tett közzé. A megbeszélésen mindössze egy dologról, a kormányalakításhoz szükséges alkotmánymódosításról született megegyezés: a felek megállapodtak abban, hogy a mindenkori kormány szabadon dönthet a minisztériumok, a miniszterek, és a közigazgatási szervezetek elnevezéséről. A kormányfői javaslatban korábban az szerepelt, hogy az államtitkári feladatokat a tárcáknál miniszterhelyettesek látják el a jövőben, ennek alkotmányban való rögzítéséhez azonban az ellenzék nem járult hozzá. A kormányoldal ezért úgy döntött, a miniszterek mellett egy államtitkár marad, a szakterületeket pedig szakmai államtitkárok irányítják majd. A további javaslatok megvitatását a Fidesz kérésére a kormányprogram általános vitája utánra hagyták.

Annyi azonban biztos, hogy ha az ellenzék is hozzájárul, úgy a kabinet szándékai szerint a helyi közigazgatást és az országos képviseletet egyaránt jelentősen érintenék a változások. A megyéket érintő reform legfontosabb eleme az önkormányzati és parlamenti választások időbeli elkülönítése és a régiós átalakulás. A kormány fokozatosan a parlamenti szavazások félidejére tenné át a helyhatósági választásokat, mégpedig úgy, hogy a települési önkormányzatok mandátumát hat évre adná meg az ősszel esedékes választásokon. A megyéket 2009-ig tartaná meg az elképzelések szerint a Gyurcsány-kabinet: ezután az európai uniós képviselőválasztással egyidőben három évre választandó regionális önkormányzatokra szavazhatnának a polgárok – a regionális testületekről és a választás pontos módjáról egyelőre nincs részletes információ. A két rendszer 2012-ben érne össze, visszaállítva a négy éves helyhatósági ciklusokat.

Addig is, a javaslat jelentősen csökkentené a választott képviselők számát: jelenleg a megyék legkevesebb negyven fős képviselőtestülettel, és több száz fős apparátussal látják el középszintű igazgatási feladataikat. A Gyurcsány-féle módosítás értelmében azonban a minimális közgyűlési létszám 28 fősre csökkenne, öt megyében ennyien foglalhatnának helyet a képviselő-testületekben. Az eddig is legtöbb képviselőt – 80-at – felvonultató Pest megye lenne ezután is a csúcstartó, ám az itt kiosztható helyek száma 55-re csökkenne. A települési testületekben helyet foglalók számát 20-40 százalékkal csökkentenék.

A megyék nem csupán a helyi közigazgatásban veszítenék el szerepüket, de a koalíciós partnerek megszüntetnék a megyei listákat a parlamenti választásokon: ezzel egyéni kerületekben választott képviselőkből és országos listán mandátumot szerzett honatyákból állna 2010-től a kisebb, 298 fős ház. Az egyéni választókerületek számát 149-re mérsékelnék, így lenne olyan megye – Nógrád és Tolna – amely mindössze három képviselőt delegálhatna az Országgyűlésbe. A megyei listák megszűnésével, és ezzel a helyi politikusok bejutási esélyeinek csökkentésével pedig jelentősen felértékelődne az országos pártlisták szerepe.

A kormány az önkormányzati bürokráciát is csökkentené, az ötszáz fő alatti településeknek például kötelezővé tenné a körjegyzőségekhez való csatlakozást, és ezres lélekszám alatt is csak speciális feltételeknek – anyagi helyzet, földrajzi szükségesség – megfelelve működtethetnének önálló hivatalt a települések. Minderről Zongor Gábor, a települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára lapunknak azt mondta, ha a helyhatóságok jogai nem sérülnek, úgy mindez nem önkormányzat-ellenes lépés, mivel a cél elsősorban az, hogy a közigazgatási hatékonyság erősödjön. Emlékeztetett rá, a rendszerváltás óta megduplázódott a közigazgatási alapegységek száma, és kérdés, valóban szükség van-e ennyire.