Megvitatnák az adócsökkentést

„Nincsen csodafegyver.” Hogy a fenti, többször elhangzott kulcsidézetet Gyurcsány Ferenc a tehercsökkentésre, vagy a népszavazási kampányban bevetendő új ötletekre értette-e, egyelőre nem tudni: mindenesetre a Magyar Tudományos Akadémián a kormányfő a 2009-től esedékes köztehercsökkentés lehetséges módozatairól beszélt. A tehercsökkentés helyett kevésbé körmönfontan adócsökkentésnek is nevezhettük volna a jövőre tervezett változtatásokat, noha csak egyfelől van erről szó. A lényeg, hogy a Gyurcsány-kabinet szerint 200-250 milliárddal (azaz a GDP 0,8 százalékával) kevesebb elvonásra lesz szükség, ám egyelőre kérdés, hogyan. Gyurcsány Ferenc közölte: az elképzeléseket szakmai és társadalmi vitára bocsátják, a kormány áprilisban foglal állást, nyár elején pedig már a parlament elé vinnék a csökkentésről szóló jogszabályokat. A szándék egyértelmű: mint a kormányfő megjegyezte, bár legkönnyebben a jóléti kiadások csapolhatók meg, a következő két évben a kormány ebben nem lesz partner. Éppen ellenkezőleg: 2009-től hangulatjavító szándékkal enged a szorosra húzott nadrágszíjon a koalíció.

De honnan is indulunk? A kormányfő kitért a magyar adóterhelés adataira: e szerint az EU-ban a 38,5 százalékos teher átlagosnak mondható, sőt, az szja tekintetében a 10 százalékos átlagterhelés enyhének is számít. A béreket terhelő 49 százalékos járulékteher azonban Európában nálunk a legmagasabb. A miniszterelnök hozzátette: az adócsökkentés forrása az adószerkezet átalakítása lehet. További forrást a gazdaság fehéredése és az igazgatási kiadások további csökkentése teremthet. Mindehhez – mondta Gyurcsány – vállalkozásbarát fejlesztési politikára, a vállalkozói környezet egyszerűsítésére, felelős költségvetési politikára éppen úgy szükség van, mint korszerű szakképzési rendszerre, a feketegazdaság visszaszorítására vagy munkára ösztönző szociális és munkaügyi politikára.

Ami a terveket illeti: a kormányfő elsőként a „szuperbruttósításnak” nevezett ötletről szólt. Ez azt jelentené, hogy minden bérteher, így a 32 százalékos munkáltatói járulék és az egészségügyi hozzájárulás (EHO) is az úgynevezett „szuperbruttó” bérbe kerülne, a terheket a munkavállaló fizetné. A személyi jövedelemadó három kulcsos lenne (20-30-35) a járulékkulcs pedig 25-30 százalékos. Mindezzel az alacsonyabb jövedelműek kevésbé járnának jól, számukra kompenzációt vezetnének be. Gyurcsány Ferenc szerint ez a megoldás növelné legjobban a reálkereseteket.

Másodjára a személyi jövedelemadó-fókuszú adóváltoztatást említette: ez az út két kulcsos szja-val járna, 2,5 millió forintos éves jövedelem alatt 20, afelett 30 százalékot kellene fizetni. A járulékokat ez esetben 1,5 százalékkal csökkentenék. Harmadszorra a járulék-fókuszú módosítást ismertetve Gyurcsány Ferenc azt mondta: ebben az esetben a bérjárulékokat 10-12 százalékkal csökkentenék, az enyhítést azonban fokozatosan vezetnék be: 2009-ben csak a kis, legfeljebb 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra terjesztenék ki, a nagy cégekre 2010-ben kerülne sor.

„Gyurcsány Ferenc folytatja a hazugság politikáját, amelynek azonban már senki nem dől be” – kommentálta az elhangzottakat Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. A politikus emlékeztetett arra: noha Gyurcsány Ferenc az elmúlt években többször beszélt már adócsökkentésről, a dolog vége mindig a terhek növekedése lett. Szijjártó hozzátette: 2005-ben Gyurcsány Ferenc törvénybe is foglalt ötéves adócsökkentési programot jelentett be, melyet aztán alig néhány hónappal később, a választásokat követően vissza is vontak.