Újabb külföldi küldetés várható

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Jelenleg a szárazföldi erőnk nyolc-tíz százaléka a határokon túl vesz részt különböző műveletekben
[/caption]– Kinevezésem után három célt tűztem ki a haderőreformmal kapcsolatban. Az első, hogy a Magyar Honvédségnek 2007 végéig szervezettebbé kell válnia. A második, hogy korszerű, új vezetés irányítsa, a harmadik pedig, hogy növeljük a csapatok létszámát. Az összhaderőnemi parancsnokság létrehozásával új vezetési struktúrát építettünk ki. Sikerült növelni a csapatoknál szolgálatot teljesítők létszámát 15 600-ról több mint húszezerre. Hogy mi áll még előttünk? Eldöntöttük, hogy a következő néhány évben olyan képességeket fejlesztünk, amelyek már a XXI. század kihívásaira adnak választ. A cél: gyorsan mozgó, egymást kiegészíteni tudó, korszerű eszközökkel rendelkező egységek álljanak rendelkezésünkre, megfelelő szállítókapacitással, gépjárműparkkal, informatikai híradórendszerrel, tűzerővel. Korábban csak könnyűlövész-egységekben gondolkoztunk, ma már könnyű- és közepes lövészegységekben is. Több pénzt költünk haditechnikai fejlesztésre – 2008-ban 2007-hez képest 15-ről 20 százalékra emeltük a fejlesztések arányát a költségvetésen belül.

– Más tárcákhoz képest feltűnő, hogy nagy számban sikerül konszenzusos döntéseket hozni. Ezt hogyan érték el?
– A honvédelem nemzeti ügy. Honvédelmi miniszterként olyan javaslatot terjesztek a kormány és az Országgyűlés elé, amelyről előzetesen egyeztettem a pártokkal, méghozzá úgy, hogy az álláspontjukat integráljuk. Ennek az eredménye, hogy a legfontosabb döntéseket, miszerint hogy mi legyen a magyar honvédség jövője, melyek a fejlesztés irányai, mennyi legyen a létszáma, majdnem egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A konszenzusban szerepe van a honvédelmi és rendészeti bizottságnak is, amelyben az ellenzék adja a bizottsági elnököt Lázár János személyében.

– A hírek szerint az új, külföldön is bevethető Gripen-flottát 2010. január 1-jétől hadrendbe állítják. Ugyanakkor a Gripenbeszerzések miatt politikai botrány tört ki, amely a kívülálló számára úgy tűnik, kimerül kölcsönös vádaskodásokban. Nem lett volna ez elkerülhető?
– Honvédelmi miniszterként az a dolgom, hogy a Gripen-flotta hadra fogható legyen, és a vadászgépek az ország védelmét maradéktalanul lássák el. A korrupciónak nincs helye, és a gyanút akkor tudjuk eloszlatni, ha a vizsgálatot lefolytatjuk. Illetve ha még egy dolgot megteszünk. Szeretném kialakítani annak szabályait, hogy minden nagy értékű haditechnikai beszerzés esetében a döntés célszerű és hatékony legyen. Garanciát akarok adni arra, hogy valamennyi politikai erő meggyőződhessen a döntés helyességéről. Ami a gépek alkalmazását illeti: ezek a nagyon korszerű, negyedik generációs gépek alkalmasak légtérvédelemre, földicsapás-mérésre, légi harcra. 2010. január 1-jétől ezek a gépek nemcsak a magyar légtér teljes védelmét biztosítják, hanem képesek lesznek a magyar légtéren kívül, a NATO keretein belül is műveletben részt venni.

– A Gripen-vizsgálat eredménye nyilvános lesz?
– A bizottság a jelentés egy részét nyilvánosságra hozta. A teljes jelentést a nemzetbiztonsági kabinet fogja megtárgyalni, ők minősítik, hogy mi maradjon államtitok és mi nem. Én híve vagyok a teljes nyilvánosságnak, egészen addig, amíg az nem veszélyezteti katonáink és a haditechnika biztonságát. A szakértői vélemények szerint a 2001-es döntés gazdaságpolitikai szempontból értékelhető, a 2003-as pedig szakmai szempontból volt szükséges.

– Vagyis a légi utántöltés, fegyverzetkiegészítés…
– A légi utántöltés képessége a pluszköltségek alig tíz százalékát teszi ki. Ennél jóval többe került a kommunikációs képesség megteremtése, hogy Gripenjeink egyáltalán képesek legyenek más NATO-gépekkel közös műveletben részt venni, és eközben kommunikálni velük.

– A külföldi missziókat illetően lesznek-e új helyszínek, illetve a már működő békefenntartó küldetésekben változások?
– Jelenleg a szárazföldi erőnk nyolc-tíz százaléka a határokon túl vesz részt különböző műveletekben. Számunkra mindez hasznos egyrészt politikai szempontból, mert Magyarország tekintélyét növeli, másrészt katonai szempontból, mert a műveletekben megszerzett tapasztalatot a katonák át tudják adni az itthon állomásozóknak. Változás? Igen, várható. Reményeink szerint a Balkánon stabilizálódik a helyzet. Természetesen fenntartjuk a jelenlétünket Koszovóban, sőt ott növeljük is a szintet, de vélhetőleg 2008 végéig Bosznia-Hercegovinában a küldetésünk befejeződik. Ez a kontingens alkalmas arra, hogy másutt vegyen részt békefenntartásban, a stabilitás megőrzésében. Hogy hol? Sokfajta lehetőség nyílik a világban, nincs például magyar jelenlét Afrikában. Diplomáciai-gazdasági jelenlét sincs, és lehet, hogy az Európai Unió által vállalt afrikai stabilitási feladatokban érdemes részt vennünk. Ez nyilván vitakérdés lesz, de hangsúlyozom, nyitott vagyok rá, hogy egyéb lehetőségeket is megvizsgáljunk.

Szekeres Imre

1950. szeptember 9-én született Szolnokon. Vegyipari mérnök, egyetemi doktor. 1977-től nyolc éven át Veszprém megyei KISZtitkár. Az MSZP egyik alapítója. Országgyűlési képviselő, jelenleg a párt újraválasztott elnökhelyettese, 2006. június 9-től a második Gyurcsány-kormány honvédelmi minisztere.

Jászapáti díszpolgára, a triatlon szövetség elnöke

Két gyermeke van, András Márk és Hanna Flóra

– A Szolnok Helikopterezrednél folyik egy nagyszabású felújító munka. Ennek befejezése mikorra várható?
– Remélem, hogy tavasszal lezárul. Jelentős fejlesztésről van szó: egyrészt nagyjavításokat végeznek a helikoptereken, másrészt a helikopterek átalakítása is megkezdődött egészségügyi mentési képességre. Persze a légi szállítási képesség is stratégiai természetű kérdés. Egyeztetünk azon országokkal, amelyek hasonló típusú gépeket használnak, hogy hogyan tudjuk felújítani és bővíteni a flottát, valamint azt tanulmányozzuk az európai uniós és a NATO-tagállamokkal, hogy közösen miképp tudnánk bővíteni helikopteres szállítási kapacitásunkat. Magyarország egyik kezdeményezője volt annak az összefogásnak, amelynek során tizenöt NATO-tagállam, valamint Svédország és Finnország együtt megvásárol három C–17-es szállítógépet, közösen működtetve a gépeket. Ráadásul a bázisuk nálunk lesz, Pápán. Ennek a gazdasági, munkahelyteremtő, illetve a nemzetközi tekintélyünket növelő hatása is fontos.

– Végezetül: lesz radarállomás a Tubesen?
– Bízom benne, hogy igen. Fontos, hogy a magyar légteret ellenőrizni tudjuk. Ehhez három radar kell. Van egy Bánkúton, egy Békéscsabán és kell egy délen: ezt terveztük a Tubes-hegyre. A három együtt tudja a katonai és polgári légi forgalom biztonságát szavatolni. A Honvédelmi Minisztérium nemcsak hogy jogkövető magatartást tanúsít, de minden körülményre figyelemmel vagyunk: környezetvédelmi szempontokra éppúgy, mint a helyiek érzékenységére, véleményére. Jelenleg arra várunk, hogy a bíróság másodfokon is erősítse meg az építési engedélyt, és akkor kezdődhet a beruházás. Létrehozok egy ellenőrző csoportot Pécsen, amelybe meghívom az önkormányzatot, a civil szervezeteket és az ügy iránt érdeklődőket, hogy kísérjék végig figyelemmel a beruházást. Szeretném, hogy lássák, minden egyes környezetvédelmi előírást pontosan betartunk.

Jászapáti díszpolgára, a triatlon szövetség elnöke

Két gyermeke van, András Márk és Hanna Flóra -->