Erősödő populizmus, háborúk, folytatódó bevándorlás és újra lecsapó terror

A tavalyi bevándorlási hullám és a súlyos európai terrormerényletek okozta sokk után az idei év is bővelkedett megrázó és tragikus eseményekben Európában és a Közel-Keleten is.

A migrációs válság idén is megoldandó probléma maradt. Az Európai Unió tagállamai mégis kicsit elmozdultak arról a holtpontról, hogy egymást bírálva önálló menekültügyi politikai kialakulásában fáradozzanak. Hiszen a közös megoldásra és a határvédelemre helyezték a hangsúlyt. Márciusban írták alá azt a menekültügyi megállapodást Törökországgal, amely jelentősen csökkentette a Görögországba igyekvő migránsok számát. A bevándorlás korlátozásához a balkáni migráció útvonalon elhelyezkedő országok – Macedóniától Ausztriáig –  is hozzájárultak, lezárták határaikat a migránsok előtt. A menekültek elosztásában továbbra se jutottak dűlőre a tagállamok, az erről szóló vita egyik ellenpólusát Orbán Viktor miniszterelnök és a visegrádi országok, a másikat Angela Merkel német kancellár, Matteo Renzi előző olasz miniszterelnök, valamint az Európai Bizottság jelképezte. A bevándorlási hullámmal együtt a terrormerényletek sorozata is folytatódott. Az idei legsúlyosabb támadásokat március 22-én Brüsszelben a nemzetközi repülőtéren és egy metróállomáson (32 halott), június 28-án Isztambulban az Atatürk repülőtéren (45 halott), július 14-én Nizzában a tengerparton (86 áldozat), illetve december 19-én Berlinben a karácsonyi vásáron (12 halott) követték el.
A világ számos más pontján is aktívak voltak az Iszlám Állam terroristái, például a floridai Orlandóban, ahol júniusban 49 embert lőttek le egy melegbárban.

Szíriában és Irakban sem értek véget az Iszlám Állam elleni harcok, valamint a szíriai kormánycsapatok és a lázadók összecsapásai. Az orosz katonai támogatásnak köszönhetően egyre több területet foglalnak vissza Bassár el-Aszad szíriai elnök erői, míg Irakban megkezdődött az Iszlám Állam ottani fellegvárának számító Moszul ostroma. Az idei évtől részt vesznek a szíriai hadjáratban a török katonák is. Magának Törökországnak egyszerre több fronton kellett idén harcot vívnia: az Iszlám Állam és a kurd szeparatisták mellett július 15–én puccsot kíséreltek meg Erdogan elnök kormányzata ellen. A sikeretlen puccsot a hatalom megtorló intézkedésekkel bosszulta meg, ami kiváltotta a nyugati világ haragját.

2016 a nacionalista, populistának minősített politikai erők előretörésének az éve is volt: ide tartozik az amerikai republikánus Donald Trump győzelme, illetve Nagy-Britannia bejelentése, hogy elhagyja az uniót.
Németországban három tartományi választáson is jól szerepelt az Alternatíva Németországnak nevű bevándorlásellenes párt, amely már a harmadik legerősebb alakulat. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ), Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Frontja ért el jó eredményeket. De Spanyolországban – ahol a tavaly decemberi választások után közel egy évig húzódott a kormányátalakítás – és Olaszországban is előretörtek az euroszkeptikus és rendszerellenes pártok.

Eközben folytatódott a politikai, diplomáciai és gazdasági konfrontáció a NATO és Oroszország között; Brazíliában megpuccsolták Dilma Rousseff elnökasszonyt a költségvetési számok manipulálása miatt; Dél-Amerikában, majd a világ más pontjain mindenkit megrémisztett a csecsemők kisfejűségét okozó zikavírus; Európa és Kanada pedig aláírta a sokat bírált szabadkereskedelmi megállapodást, míg hasonló egyezmény Amerikával a jelek szerint nem valósul meg.

Fokozott óvintézkedés Berlinben és Madridban

Németországban már több a kitoloncolás: november végéig 19 720 embert fordítottak vissza a határon, míg tavaly egész évben 8913 belépésre jelentkező embert utasítottak el. A következő időszakban már 50 ezer nem regisztrált bevándorlóra várhat ez a sors. Sőt, még lelépési pénzzel is próbálják távozásra bírni az illegális migránsokat.

Közben Berlinben minden eddiginél szigorúbb óvintézkedéseket vezettek be a Branderburgi kapu környékén. A szilveszteri szabadtéri rendezvény helyszínét jókora beton terelőelemekkel torlaszolják el. A tömböket úgy állítják fel, hogy senki ne tudjon belehajtani a tömegbe, a bejáratoknál és a rendezvény térségében pedig géppisztolyos rendőrök is járőröznek majd.

Madridban is terrortámadástól tartanak, így a kormány vízkereszt idejére, január első hetében elővigyázatosságból kitiltja a főváros területéről a 3,5 tonnás vagy annál nehezebb teherautókat.