Ha Komáromi Gábor nem lenne, ma nincs Vésztő-Mágor

S aligha akad avatottabb a témában, hiszen Komáromi Gábor anno tanácselnökként is kardoskodott a vésztő-mágori domb feltárása mellett, s mindvégig bábáskodott a történelmi emlékhely kialakításánál.

Hosszú út vezetett azonban Vésztő-Mágorig. Komáromi Gábor békési kubikos családban látta meg a napvilágot, s ahogyan fogalmaz: „...véletlen folytán kerültem Vésztőre. A bátyám itt a gépállomáson dolgozott, engem a szabadkígyósi mezőgazdasági technikum elvégzését követően, ''55-ben Bucsára helyeztek. Egy darab szalonnával s kenyérrel, kerékpárral indultam Bucsára. Útközben megálltam bátyámnál, s a gépállomás akkori igazgatója úgy megörült nekem, hogy Vésztőn marasztalt. Így lettem agronómus, majd a Békés Megyei Magtermeltető Vállalat szeghalmi telepének vezetője” — idézte fel Vésztőre kerülését.

Életútja innen kezdve se nélkülözi a vargabetűket, hiszen 1958 már újfent Vésztőn, mezőgazdasági felügyelői tisztségben találja, s ''65-ben már vébéelnök-helyettes. Rá két esztendőre pedig vébéelnök. Innen csábítják ''68-ban a járási mezőgazdasági osztály élére, amely tisztségéről 1969. március 1-jén mond le. Inkább vonzza az akkor szanálás alatt lévő Kossuth téesz elnöki széke; s igaz, hogy népszerűtlen döntések árán is, de ''72 június 16-án jól prosperáló szövetkezetet hagy utódjára. Ekkor tanácselnöknek választják, s e tisztségben találja a rendszerváltás. Az első szabad önkormányzati választásokon polgármesterré választják, mandátumát azonban nem tölti ki, ''92-ben lemond tisztségéről.

— Polgármesterként az utolsó dobásom ''92 szeptemberében a Sinka-szobor avatása volt. Pedig korábban évekig szóba se álltak velem a megyénél, amikor felvetettem az ötletet. Azzal hárítottak, hogy a népi írókat ne nagyon erőltessem. Pedig az apám után Sinka Istvánt tisztelem leginkább. Ember a szegénységről, József Attila kivételével, aligha írt szebben — villantja fel a közös sorsban gyökerező ragaszkodást s tudatja, hogy már akkor jegyezték az azóta tovább gyarapított Népi írók szoborparkját.

Így eshet meg, hogy a megyei közgyűlés akkori elnöke — Vésztő-Mágor ügyében tanúsított elhivatottságát és elszántságát ismerve — 1993 január 1-jétől a megye és a történelmi emlékhely közötti összekötői feladatokra kéri fel, amire gondolkodás nélkül mond igent.
— Sajnos manapság azt tapasztalom, hogy „kiherélik” a kultúrát, s ez alól Vésztő-Mágor se kivétel. Pedig jó marketingtevékenységgel roppant nagy turisztikai vonzerő lehetne a Csolt nemzetség monostorával is büszkélkedő Vésztő-Mágor — érvelt Komáromi Gábor.

S minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a település vezetése 1999-ben Vésztőért kitüntetést adományozott a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhely vezetőjének.

S minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a település vezetése 1999-ben Vésztőért kitüntetést adományozott a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhely vezetőjének.

-->