Március 8: férfiak mesélnek nőkről

A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon – írja a Wikipédia.
Március 8-án több figyelmet és kedvességet kapnak a nők. Ilyenkor látjuk csak, milyen irigyelt helyzetben vannak a színésznők, akiket, mióta világ a világ, hódolattal halmoznak el. Kovács Edit, a Jókai színház Domján Edit-díjas színművésze játszott már királylányt, szerelmes asszonyt meg feleséget is, hol odaadót, hol kegyetlent.

— Finom lelkű, elegáns és titokzatos — tartja róla színésztársa, Hodu József, aki mindjárt az első színpadi szerepében feleségül vette.

— Két fiatalt alakítottunk, akik játékból egybekelnek. Arra emlékszem, hogy kézen fogva örök hűséget fogadtunk egymásnak. Különös módon később is minden közös színpadi szerepünkben összeházasodtunk, vagy eleve férj-feleséget alakítottunk — idézte a közös fellépéseket a színész. Kovács Edit már növendékként magára vonta a figyelmét, s később a rendezőkét is. — Hamar felfedezték a tehetségét és azt is, hogy rendkívül megbízható és lelkiismeretes. Vele színpadra lépni olyan, mint amikor a kötéltáncos tudja, hogy alatta ott feszül a háló. Bohózatban és drámában egyaránt ragyogóan játszik. A magánéletben nem kitárulkozó alkat, és allűrjei sincsenek, ami számomra rokonszenves vonás. Magam is úgy gondolom, hogy valaki ne a büfében és az utcán legyen színész, hanem a színpadon.

Ha a színház a mesevilág, a körlet a rideg valóság. Nem véletlen, hogy Gulyás László parancsnoktól azt hallottuk, a laktanyáknak áldás a katonanő: mert a természet adta finomságuk sokat lágyít az amúgy barátságtalan környezeten. Az őrnagy által felügyelt békéscsaba-fürjesi NATO-radarállomáson jelenleg tizenegy hölgy teljesít szolgálatot. A jelenlétük nem csak a bázison, de a katonákon is szelídít. Másképp viselkednek a hölgyek jelenlétében, a társaságukban például mellőzik a vaskos tréfákat.

Az állományban kisebbségben vannak a katonanők, mégis nehéz lenne őket nélkülözni. Az egészségüggyel, a személyi ügyekkel és az élelmezéssel kapcsolatos posztokat például hagyományosan ők töltik be, ahol a rájuk jellemző pontosságot és beleérző képességet kiválóan kamatoztathatják. Gulyás László nem véletlenül e két tulajdonságot emeli ki, amikor kolléganőjéről, Szépné Gyöngyösi Éva törzsőrmesterről beszél. Vele 1999-ben találkozott először, amikor a férje jelentkezett katonának. Éva négy évre rá szerelt fel, előbb a személyügyekért felelt, most az ügyvitelt irányítja.

— Borsodból költöztek a Viharsarokba. Támogatta a férje előmenetelét még olyan áron is, hogy az az ottani állása feladását jelentette. Ezt az odaadást nagy erényének tartom — mondta a parancsnok, aki a törzsőrmestert minden tekintetben megbízhatónak és egyenes jellemnek ismerte meg. A kollégái is kedvelik, mert társasági ember, a közösség motorja, aki bolondozásra is kapható. A laktanya farsangján például ördöglánynak öltözött. Éva nem csak jelmezben hívja fel magára a figyelmet, hiszen katonaként is igazi nő maradt. Olyan asszony, aki csinosan viseli az egyenruhát, mindig rendben a frizurája és a sminkje.

A laktanyákban határozottan férfifölény van, ám a kórházakban a női túlerővel katonás a fegyelem. Szerencsés egybeesés, hogy sehol nincs nagyobb szükség a hölgyek lényéből fakadó gondoskodásra és kedvességre, mint a gyógyító intézetekben. Ugyanígy nélkülözhetetlen a munkatársak, különösen a vezetők közti összhang. Dr. Tóth Jánosnak, a békéscsabai Réthy Pál kórház ortopédiai osztály vezetőjének és Kárnyáczkiné Váradi Rózának, az ortopéd-traumatológia ápolási egység főnővérének volt idejük, hogy összecsiszolódjanak. Tizenöt éve dolgoznak együtt. Ebből az első öt a műtőben telt, a legnehezebb időszakban, amikor az új sebészeti eljárásokat vezették be.

— A jelenléte számomra nagy biztonságot nyújtott — idézte fel találkozásuk kezdetét a főorvos, aki máig a határozottságot, kiegyensúlyozottságot és a felkészültségét tartja kolléganője legfőbb erényének. Rózsika akkor sem hátrált meg a feladattól, amikor főnővérnek jelölték. A belőle áradó nyugalom az osztály légkörén is érezhető. — Már orvostanhallgatóként megtapasztaltam, hogy a közösség formálásában meghatározó a főnővérek egyénisége. Nos, nála különbet kívánni sem tudok.

A munkában igényes és következetes, a társaságban jókedvű és aranyos — szögezte le a főorvos, akinek a kollégáival egyetemben a főnővéri figyelemből és gondoskodásból is kijut. A munka közepette sokszor még enni is elfelejtene, ha nem rendelnék meg az ebédjét. Hogy nem marad éhen, azt Rózsikának köszönheti, aki ilyenkor is határozott. Megkérdezés nélkül rendeli számára a tartalmas C-menüt.

Bővebb infó: Békés Megyei Hírlap, március 8.

<!-- Március 8: férfiak mesélnek nőkről Hogy milyenek a nők? Szépek, okosak, gondoskodók és kedvesek. A nőnap megünneplésének századik évfordulóján rendhagyó köszöntőül férfiak mesélnek a hölgyekről, hölgyeknek. Cs. R. Az egyenjogújágért demonstráltak, nemzetközi világnap lett belőle A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával kapcsolatos demonstratív nap volt.

A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon – írja a Wikipédia. -->