Szex, zene, költészet, ókori bölcsesség, mai tanulság egy lelkes társulattól

Ha valakit Arisztophanész és az ókori görög irodalom esetleg elrettentene a színháztól, annak ott a darab alcíme: Élőzenés szexblokád. S az már ígéretes, ha nem playblackről szól a muzsika, hanem a Jókai színházban újra kinyitott zenekari árokban játszanak a zenészek. A szex meg kifejezetten hívószó a közönségnek, olyan téma, ami mindenkit érdekel, korosztálytól, társadalmi rétegtől függetlenül. Még azokat is, akik ezt netán tagadnák.

A klasszikus vígjáték eredeti szövegén Hamvai Kornél és Nádasdy Ádám csak annyit változtatott, amennyit kellett, hogy a darab a mai nézőnek érthetőbb és élvezetesebb legyen. Az alapötlet és a pikantéria maradt: Lüzisztraté vezérletével férjeik ellen fellázadnak az athéni nők. Megtagadják tőlük a szerelmet mindaddig, amíg véget nem vetnek az értelmetlen háborúskodásnak Spárta ellen. A gyengébb nem tehát erősebb, okosabb, felméri, hogy csatázni, harcmezőn meghalni nem érdemes, fontosabb a béke és a boldogság. A nők rendelkeznek azzal, amivel a férfiak nem: kompromisszumkészséggel, tisztelik a másságot, elfogadják az Athénban lenézett spártaiak követét, meg tudnak egyezni az ellenséggel. 

Márpedig a szexualitás és a női fölény a történelem alakulásában nem ismeretlen szereplő, ezért kíséri végig ez a motívum a világirodalmat, a színházat, az egész művészetet. S mint a premier fogadtatása is mutatta, a téma kétezer év után is hálás, sikerdarabra számíthat, aki feldolgozza és bemutatja.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A Lüzisztraté a nők darabja
[/caption]

A komoly műfaj, a tragédia határát súrolja, ami ott lebeg a színjáték fölött, hogy a háború emberi áldozatokat követel. Ezzel a fajsúlyos üzenettel a szerző és a rendező a humort, a női leleményt és a mindent legyőző szerelmet állítja szembe, hogy egyensúlyt teremtsen. A szöveg poénos, pikáns, szókimondó, de irodalmi és helyénvaló, mert nagyon őszinte, mélyen emberi.

Az ókortól napjainkig jókat mulatott a közönség a színpadi figurákon, miközben az esendő sorsokban inkább másokat szeretett látni, előbb-utóbb rádöbbent, maga sem különb a többinél. Talán egyetlen olyan részt látunk, ami Hamvai Kornél találmánya, de illik az eredeti műbe, és főleg jól működik. Ez a strandjelenet, amikor a nők jól kibeszélik a férfiakat.

Arisztophanész komédiájában nagyon markánsan figurázza ki a korabeli katonai, politikai helyzetet, ami felér egy társadalmi szatírával. Mai értelemben kabaré, csípős társadalomkritika fűszerezi, teszi még hatásosabbá a darabot. Nádasdy Ádám verseihez, költői duettjeihez Gulyás Levente kellemes, pörgő zenét komponált, dallamait magunkkal visszük és még soká dudorásszuk.

A rendező egyensúlyt tart értékes színház és szabadszájú komédiázás között. A játékot kezdettől áthatja a lelkesedés, látszik, a színészek élvezik, amit csinálnak, szeretik az előadást. Mindez lejön a színpadról, emeli a produkció színvonalát.

A Lüzisztraté a nők darabja. Dobó Kata határozott csábító a címszerepben, egész serege jó, kiemelést leginkább Paczuk Gabi érdemel. Azért a katonáknak és a vének tanácsának is jut szerep. A harcosok közül Csomós Lajos remekel, az öregek együtt emlékezetesek. Látványos görögös díszletet, szép jelmezeket Howard Lloyd tervezett.