Bárhangulat és nosztalgia a Jókai stúdiószínházában

A két művésznő neve együtt — Cserháti és Paczuk — elég jól cseng ahhoz, hogy egy kellemes színházi estére, kis nosztalgiázásra jegyet váltson a közönség. Bárhangulat zongoristával, félhomály, andalító zene. A dalszövegek felkavarnak, a telefonok és a belőlük kirajzolódó tragikus emberi sors még inkább. Amit látunk, színdarabnak, monodrámának kevés — még bárban, kis stúdiószínpadon is —, inkább emlékest, művészportré. S persze, mivel az alkotók egy ismert, kedvelt énekesnő alakjának szentelték a művet, zenés est: sorban szólalnak meg a dalok, a népszerű melódiák.

Kettéosztott játéktér, ahogyan kettős a főszereplő, Edit énje is: színpad (a bár) és valóság (öltöző, szállodai szoba). Amikor fellép, másokat szórakoztat, megörvendeztet, csupa ragyogás, siker. Amikor lejön a pódiumról, magánéletében csődtömeg: magány, boldogtalanság, kudarc. Paczuk Gabi énekel és telefonál egy órán át. Persze dalai mélyén is ott a kielégítetlen szeretetvágy, az egyre reménytelenebb hajsza a társ, a szeretett férfi, Laci után, a reménytelenség, az elhatalmasodó őrület. Mindez átsüt a produkción, lejön a közönséghez, Paczuk Gabi „hozza” a figurát.

Épp a napokban láthattuk a tévéfilmet, amelyben Rembrandt mondta: sokszor meg kellett halnia ahhoz, hogy olyan jól tudjon festeni.
Az egész előadásban egy dal—egy hívás váltogatja egymást, ettől kissé monoton a műsor. Az első telefonnál világos, hogy minden szó hazugság, önámítás, mások átverése. Aztán az is kiderül, hogy a vonal végén nem volt soha senki, nem jött válasz, visszajelzés. Néma telefonnal társalgott a kétségbeesett asszony. Kezdettől érezzük, amit egyébként is tudunk, tragikus vége lesz ennek az önpusztító életnek.

Paczuk Gabi méltó partner, hogy Cserháti Zsuzsa életét, hangját, művészetét, ellentmondásos figuráját felidézze. Hangjával, játékával emlékeztet és elvarázsol, jó arányt talál az előd és saját maga megmutatására. Gulyás Levente zeneszerző a bárzongorista szerepében „prózai” figuraként is fellép. Háttéralak, diszkréten, de karmestere az énekesnőnek az életben is. Amikor játszik, élni kell, de arra is ő döbbenti rá kíméletlenül Editet, hogy a telefon néma. Amikor pedig abbahagyja a zongorázást, a hirtelen csend jelzi, vége, a nő nem jön soha többet.  

Stúdiószínházhoz, meghitt hangulathoz pont ilyen szívszorongató történet kell, s ilyen melankolikus, fájdalmas dalok. S persze színész, aki annyira jó, hogy lehet egy órán át csak őt nézni, hallgatni közelről. Itt hibátlannak kell lenni, s Paczuk Gabi az is volt. Ami mégis rontott a bárhangulaton és elvett a stúdió intimitásából, legalábbis szombaton, az a zsúfoltság volt.

Írókról, zeneszerzőkről állítják kortársak, kritikusok: a szenvedés hozta ki belőlük a remekműveket. Nem ritka, hogy színészek szórakoztatnak, nevettetnek, de a magánéletük boldogtalan, tragédiába torkollik. Edit Piaf, Marlene Dietrich, Romy Schneider, Dalida — néhány külföldi név. Karádi Katalin és Domján Edit a magyar nők közül.

Írókról, zeneszerzőkről állítják kortársak, kritikusok: a szenvedés hozta ki belőlük a remekműveket. Nem ritka, hogy színészek szórakoztatnak, nevettetnek, de a magánéletük boldogtalan, tragédiába torkollik. Edit Piaf, Marlene Dietrich, Romy Schneider, Dalida — néhány külföldi név. Karádi Katalin és Domján Edit a magyar nők közül.

-->