Költészetnap 2011: a vers nem érthetetlen lila köd

— Minden ellenkező híresztelés ellenére a kortárs költészetre elképesztően nagy az igény. Az emberek éheznek a jóra, a szépre, az igazra, s a költészetben mindez ma is épp úgy megtalálható, mint évszázadokkal ezelőtt — bocsátotta előre Elek Tibor, a Bárka irodalmi folyóirat főszerkesztője.

— A versreneszánsznak egyre több a látható jele. Soha nem írtak, legalábbis nem közöltek annyian verset, mint manapság (ezt szerkesztőként, kritikusként is tapasztalom). De nem is igen olvastak, mert igaz, hogy a napi- és hetilapokból, a televíziókból csaknem száműzték a verseket, s ennek következtében a verseskötetek kis számban fogynak, a folyóiratkultúránk igen gazdag ma is, és az internet révén százezrekhez jut el a költői szó (is).

S hogy milyen ma költőnek lenni Magyarországon? Hartay Csaba azt mondja, a váteszi elhivatottságot tizenéves korában kinőtte. — Szerencsére — tette hozzá szarvasi költőnk, akinek mára kedvtelés, hobbi a vers.

— Nagyon fontos, ha nem a legfontosabb számomra a költészet, de egyre nehezebb agyban verselgetve odafigyelni a munkára. Kell a kiegészítő kereset, a civil foglalkozás, mert a versírás ma sem a legjobb üzleti befektetés. A való életben kell mozogni, aktívan részt venni, mert a hétköznapi közeg adja majd azt a hatást, amelyből születhet a vers. Attól lesz mai és hiteles — mondta Hartay Csaba, aki úgy látja, rengeteg olyan kezdeményezés van, amely megpróbálja közelebb hozni a
lírát az olvasóhoz, akár a televízióban, rádióban, felolvasóesteken vagy az interneten.

Aki pedig bekapcsolódik, az rájön, hogy ez nem értehetetlen, lila köd. Attól mai egy vers, hogy benne van a jelen, benne vagyunk mindannyian. Az olvasók is. Önmagával is találkozhat az, aki megkeresi és megtalálja a számára kedves kortárs szerző írásait.

— A költői lét nehéz, de nekünk missziónk van — vallja a békéscsabai alkotó, Péter Erika, aki mint pedagógus is felmérte a kortárs szerzők felelősségét. Különösen hisz a gyerekekkel való találkozás erejében. Az olvasásra nevelés társadalmi ügy, a versolvasásra nevelés pedig plusz feladat. Ráadásul ez boldogságos és megtérülő erőfeszítés, hiszen, ha kicsi korban sikerül könyvszeretővé tenni, a mesének, versnek megnyerni a gyerekeket, később a felnőtt irodalomban is könnyebb lesz az olvasók visszahódítása.

Szeretettel fogadta a közönség Kiss Ottó két lapozóját: az Állatos album és Barni világot lát a Móra Kiadó gondozásában nemrég jelent meg. A gyulai  költők szerint csupán rétegigény van a kortárs költészetre, a legjobbjaink kötetei is csak néhány száz példányban kél el, ám ez hetven-nyolcvan éve sem volt másképp. Kicsit jobb a helyzet a gyerekirodalomban, az ezredfordulótól ugyanis megnőtt a színvonalas könyvek száma, így a verseskönyveké is. A népszerűbb szerzők kötete több ezer példányban is elfogy.