Orbán Viktor: felértékelődik a közép-európai régió ereje

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, „ami példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU. A kormányfő értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.

„Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni”

- mondta. Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja.

Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék. Ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.

Visszafordíthatatlan folyamatok a nyugati nagyvárosokban

Nyugat-Európával kapcsolatban arról beszélt, hogy

„Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból”, ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el az ottani nagyvárosokban.

Szerinte látványos lesz, amikor a nyugat-európai nagyvárosokban megváltozik a politikai képviseletnek a szerkezete és a rendje.

Gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében

A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel.

Ez Romániában létrejött, szerencsénk is volt – fogalmazott Orbán Viktor, aki jelezte: német mintát vettek alapul. Rámutatott: így ma, nyilván nem zavartalanul, mert olyan nincs, de lényegében a többségi nemzet egyetértésével tudnak gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani.

Ez jó ütemben halad,

a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.

Szerinte jól állnak, de a román politikai instabilitással nagyon nem tudnak mit kezdeni. Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, de ebbe soha nem szólnak bele.

Kitért arra is, hogy a történelmi egyházakkal való együttműködés rendben van és nagyon régen volt akkora pénzügyi ereje Magyarországnak, hogy tartósan a magyar identitáspolitikát segítő támogatásokat tudjon nyújtani Erdélyben.

Megjegyezte: a román házelnök pártja a Magyarországgal szembeni uniós „kutyakomédia” alkalmával az Európai Parlamentben – bár képviselői a liberális európai pártfrakcióhoz tartoznak – Magyarország mellett, a javaslat ellen szavaztak. Ez olyan tény, amelyet figyelembe kell venni a kapcsolataink építésénél – mutatott rá Orbán Viktor, aki jelezte: amikor Romániát „suhintották meg” a héten egy parlamenti határozattal Brüsszelben, akkor a magyar kormánypárti képviselők mind Románia mellett szavaztak, azaz viszonozták a politikai támogatást, gesztust.

Kiváló szerb, nagyon rossz ukrán kapcsolatok

A Felvidékről szólva úgy fogalmazott: van egy tüske a körmük alatt, „egy Híd formájú tüske”. Hozzátette: nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra a magyar-szlovák párt, problémájuk strukturális természetű. Orbán Viktor kiemelte: a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban, vagy az-e a célravezetőbb, ha vegyes pártokat hoznak létre. Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez csapda, ebbe ne lépjenek bele! – javasolta a miniszterelnök.

Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. Ez kinyitott jó néhány ajtót és jól közlekednek rajta – mutatott rá, majd közölte:

boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult.

Ukrajnáról szólva azt mondta: nehéz történet, és bár nem szereti más államok választott vezetőit dehonesztáló jelzőkkel illetni, de az az igazság, hogy „az ukránokkal nem boldogulunk”. Kiemelte: az, hogy „megállapodunk hétfőn, és kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt”, praxisában a párját ritkítja. Nincs meg a szavahihetőségnek az a bázisa, hogy komolyan vegyék a tárgyalásokat – mondta Orbán Viktor, rámutatva:

az újabb és újabb tervezett javaslatok egyre rosszabb és rosszabb helyzetet idéznek elő, a titkosszolgálatok nyílt bevetése magyar és feltételezett kettős állampolgárok ellen végképp túl van azon a tűréshatáron, amelyet a Kárpát-medencében általánosan elfogadtak.

Egy dolgot tud tenni Magyarország, ezt megtette és egyre erőteljesebben meg is lépi, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet – rögzítette.

Miután jövőre elnökválasztás lesz, megkezdik a kapcsolatok kiépítését azokkal, akik szerepet játszhatnak a voksolás után, azaz elkezdenek készülni a választás utáni korszakra – jelezte Orbán Viktor.

Az EP-választás összmagyar szavazás

A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva – utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére – kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni – mondta a kormányfő.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2018. november 15-én, a Magyar Állandó Értekezlet ülése előtt egy nappal

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd