Szabó Tünde: megtérülő befektetés a hazai világversenyek rendezése

Egyre nehezebb kiharcolni az olimpiai részvételt az erős nemzetközi mezőnyben. Több sportágban versenyzőink kedvező helyzetben vannak, mert hazai pályán és szurkolóik előtt küzdhetnek az olimpiai részvételért.

Az idén közel 150 nemzetközi sporteseményt rendeznek Magyarországon, köztük asztalitenisz, kajak–kenu, öttusa és vívó világbajnokságot.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt a kvótaszerzésről, és a világversenyek hasznáról is kérdezte a Magyar Hírlap.

A lap emlékeztetett arra, hogy nyolc éve stratégiai ágazatként kiemelt állami támogatást kap a sport, majd az után érdeklődött, hogy ez már érződni fog-e a tokiói olimpiára utazó küldöttség létszámán is.

Szabó Tünde elmondása szerint három éve, a riói olimpián 160 sportolónk vehetett részt, amit jó lenne elérni vagy túlszárnyalni jövőre Tokióban. De talán ennél is fontosabb cél, hogy minél többen rendszeres mozgással védjék egészségüket.

Az elmúlt nyolc évben már szép eredményeket értünk el, például míg 2010 előtt a fiatalok 15 százaléka sportolt csak rendszeresen, mára ez az arány 25-30 százalékra emelkedett – hívta fel a figyelmet az államtitkár, utalva arra is, hogy ebben jelentős szerepe van a mindennapos testnevelésnek.

A jól képzett testnevelők a tehetségeket pedig az utánpótlás műhelyekbe irányítják. A kiemelt sportágak programjainak köszönhetően az utánpótlás kiszélesedett és erősebb is lett. Ezt bizonyítja, hogy tehetségeink sikeresen szerepeltek az ifjúsági olimpián és korcsoportos világversenyeken is

- fejtette ki.

Nézete szerint ugyanis ahhoz, hogy egy fiatal eljusson a felnőtt élmezőnybe, átlagosan tizenkét év szükséges. De néhány sportágban több fiatal kiharcolhatja az olimpiai szereplést. Például az úszó ifjúsági olimpiai bajnok Késely Ajna és Milák Kristóf már a tokiói úszócsapat erőssége lehet – sorolta Szabó Tünde, kitérve arra is, hogy a küldöttség létszámát jelentősen befolyásolhatja, hogy hány csapatunk indulhat Tokióban.

Arra a felvetésre reagálva, hogy a milliárdos tao-támogatások ellenére erre talán csak a vízilabdában van esélyünk, optimistának nevezte magát. Mint mondta, bízik abban, hogy kézilabdázóink is kiharcolják a részvételt, s reméli azt is, hogy 3x3-as kosárlabdában is lesz magyar együttes.

Nagyon nehéz a csapatsportágakban kivívni a részvételt, mert például labdarúgásban csak négy európai válogatott indulhat, kézilabdában pedig összesen csak tizenkét női és férfi együttes – állapította meg ugyanakkor.

Az idén négy olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeznek hazánkban. Az első az áprilisi asztalitenisz világbajnokság lesz, amely iránt annak ellenére nagy az érdeklődés, hogy nem számíthatunk magyar sikerekre.

Ezt az érdeklődést Szabó Tünde azzal magyarázta, hogy az asztalitenisznek sokmilliós tábora van a világon. Nagyon sokan pingpongoznak szabadidejükben, s ők kötődnek a sportághoz.

A bérleteket gyorsan elkapkodták, és a jegyek nagy része is már elkelt.

Több mint száz országból érkeznek sportolók, s a televíziós közvetítések iránt is jelentős az érdeklődés. Japánból például, egy nyolcvan fős televíziós stáb érkezik. A budapesti versenyeknek hatszáz-hétszáz millió nézője lesz a világon

- számolt be az előzetes várakozásokról Szabó Tünde, aki azt is örömmel üdvözölte, hogy legsikeresebb sportolóink, a kajak–kenusok Szegeden küzdhetnek az érmek mellett a tizennyolc megszerezhető olimpiai kvótáért is.

Kérdésre válaszolva arról is beszélt, miért kellett több milliárd forintot költeni arra a Maty-éri versenypályára, amelyet a korábbi világversenyek előtt is mindig korszerűsítettek. Mint hangsúlyozta, a versenysport követelményei, tárgyi feltételei egyre magasabbak. A sportolók kényelmétől kezdve a televíziós közvetítések technikai feltételeinek biztosítása miatt a Maty-éri olimpiai központot korszerűsíteni kellett – jelentette ki.

Megújult a lelátó rész, ami megnövekedett és részben fedett lesz, megújul és kiszélesedik maga a versenypálya is, mederkotrást végeznek, új gyalogos híd és bicikli út is épül, valamint az indító és versenylebonyolító informatikai és kommunikációs rendszereket is a legmodernebbre cserélik

A külföldi szakemberek szerint is a szegedi a világ egyik legjobb versenypályája – jelezte az államtitkár, aki szerint a felújítás után ez a pálya a világ legjobbja lesz.

Fontos, hogy Kozák Danutáék minél több kvótát megszerezzenek a világbajnokságon, mert így jövőre csak az olimpiai felkészülésre kell összpontosítaniuk – tette hozzá.

Szabó Tünde nem zárkózott el attól sem, hogy fontolóra vegye: sikerülhet-e vívóinknak kijavítani a tavalyi gyenge bizonyítványukat a júliusi budapesti világbajnokságon.

Mint elmondta, egyik legsikeresebb sportágunk a vívás, s ő bízik abban, hogy ezt versenyzőink hazai páston is bizonyítják. A közelmúltban több rutinos vívónk visszavonult, és idő kell, amire a fiatalok beépülnek helyükre. A kiváló szakembergárdának köszönhetően az utánpótlás erős, az elmúlt időszakban több tehetséges fiatal tűnt fel. A világbajnokságot ismét a BOK csarnokban rendezik, ahol sok ezer néző segítheti vívóinkat a minél jobb helyezés elérésében – emelte ki.

Húsz év után visszatér az öttusa a Margit-szigetre. Kérdés, hogy meg lehet ismételni az 1999-es budapesti világbajnokság csodás hangulatát és eredményességét.

Szabó Tünde erről azt mondja, hogy szerinte az öttusa ment át a legnagyobb átalakuláson az elmúlt évtizedek alatt. A hosszabb versenyeket lerövidítették, látványosabbá tették, a futást és a lövészetet például összevonták egyetlen kombinációs számba. Húsz éve még újdonság volt, hogy egy helyszínen, a Margitszigeti Atlétikai Centrumban és a Hajós Alfréd Sportuszodában rendezték meg a világbajnokságot, ma már ez követelmény.

A világbajnokságok történetében először rendezik meg a hagyományos számok mellett a futásból és lövészetből álló Laser Run versenyt, amelyre több mint ezer indulót várnak a szervezők. Mindez jól népszerűsítheti ezt az összetett sportágat

- mondta, majd általánosságban a sportturizmus jelentőségét méltatta.

Egy-egy világversenyre több ezer külföldi érkezik, aki megismeri hazánkat, fővárosunkat, s sokan visszatérnek hozzánk. A gazdasági haszon mellett növeli a sportágak ismertségét, a szurkolás pedig közösségformáló erő.

Óriási katarzist jelentett sok ezer magyar szurkolónak, amikor az úszó Hosszú Katinka győztesként csapott célba a budapesti vizes világbajnokságon a Duna Arénában, vagy amikor a birkózó Bácsi Péter aranyérmes lett tavaly a Papp László Sportarénában – sorolta az államtitkár, aki a Magyar Hírlapnak adott interjúját azzal zárta, hogy a maga részéről sok hasonló élményt kíván mindenkinek az idei hazai világversenyeken is.

Borítókép:

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár beszédet mond az NKM olimpiai kvalifikációs gyorsasági kajak-kenu világbajnokság kampányindító sajtótájékoztatóján a budapesti A38-as hajón 2019. február 27-én.

MTI/Szigetváry Zsolt