Ezen az öt tényezőn dőlhet el a választás

Noha választási eredményekre az éjszakába nyúló olaszországi voksolás miatt (ott 23 órakor zárják a szavazóurnákat, szemben például az itthon megszokott 19 órával) sokáig kell várni, van néhány dolog, amely jelentősen befolyásolja az eredményeket, ezeket Kereki Gergő gyűjtötte egybe a Mandiner.hu oldalán. Nézzük, mire kell figyelnünk!

1. Napközbeni részvétel

A választás napján, meghatározott időközönként közölt számok a választói aktivitást mutatják. A Mandiner cikke szerint a napközbeni jelentések előrevetítik, hogy a negyedik magyarországi európai parlamenti választás részvétele a 2004-es 38,5 százalékos és a 2009-es 36,3 százalékos, – a műfajban relatíve magasabb –, vagy a 2014-es, alacsonyabb mutatóhoz (29,5%) lesz-e közelebb. A nap során előrehaladva egyre pontosabban becsülhető lesz a végleges részvételi adat. (Az eddig adatok a korábbi EP-választásoknál magasabb részvételi arányt mutatnak.)

2. A részvétel területi megoszlása

Arról is időről-időre részletes adatokat közöl a választási iroda, hogy melyik településen, illetve melyik megyében hányan mentek el az adott időpontig szavazni. Ebből – írja a cikk– már le lehet vonni néhány következtetést arra vonatkozóan, hogy végül kiknek lehet meg jó eséllyel az a mandátum, amely a felmérésekben még billegett.

Az 1990 utáni magyar választástörténet a cikk szerint elég bizonyítékkal szolgált arra, hogy a választások földrajzi mintázata többé-kevésbé állandó jellemzőket mutat.

Nyugat-Magyarországon, az Alföld legtöbb megyéjében és Észak-Magyarország aprófalvas térségeiben a rendszerváltás óta erősek a jobboldali pártok,

viszont a nagyobb városokban, Budapesten és annak agglomerációjában mindig az országos átlaguknál jobban szerepeltek a baloldali és a liberális pártok.

Ezek alapján a Mandiner szerint a Fidesz szerepléséhez jó indikátor lesz, hogy délután 15 óráig mennyire mozdulnak meg a hagyományosan erősen jobboldali megyékben, különösen a Dunántúlon, ahol csak Komárom-Esztergom megyében gyengébb a Fidesz önmagához képest, illetve például Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kulcsfontosságú lehet a pártszövetség számára, hogy a kistelepüléseken a fővároshoz képest hányan vesznek részt a voksolásban. Tavaly például Budapesten 75, de a községekben is 66 százalék volt a részvétel. Így hiába szavaztak a fővárosban „csak” 38 százalékos arányban a Fidesz-KDNP listájára, a községekben félmillióval többen mentek el szavazni, és körükben közel 56 százalékot értek el a kormánypártok. A tavalyi választáson Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében erősödött óriásit a Fidesz-KDNP listája. Ha az ottani részvétel ezúttal napközben – a korábbi európai parlamenti választásoktól eltérően – nem marad el nagyon az országos átlagtól, az a kormánypártok számára jelent pozitív meglepetésfaktort.

3. A szavazókörök eredményei

Bár, mint írtuk, 23 óráig nem lesznek hivatalos eredmények, a korábbi választásokon ugyanakkor szinte mindig szivárogtak szavazóköri adatok, ezekkel kapcsolatban viszont óvatosságra int a Mandiner cikkének szerzője. A cikk szerint például akár három ferencvárosi szavazókör adata is nagyban eltérhet a IX. kerületi összesített eredményektől, a fővárosi vagy az országos összesített számoktól már nem is beszélve. Persze érdekes megnézni, hogy 2014-hez képest az adott szavazókör számai mennyit változtak, de ezekből sem lehet biztos következtetést levonni arra nézve, hogy melyik párt hány képviselőt küldhet majd végül Brüsszelbe. A kutatóintézetek választás napi mérései a cikk szerint egy fokkal megbízhatóbbak, de mivel ezer szavazaton is múlhat egy-egy mandátum, ezek hibahatára miatt gyakorlatilag lehetetlen megjósolni a mandátumok pontos megoszlását.

4. Határon túli szavazatok

Az előző EP-választásokhoz képest újdonság, hogy ezúttal már a nem uniós tagállamban élő külhoni magyarok is szavazhatnak, ha van magyar állampolgárságuk. Ez több tízezer szavazatot jelenthet, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján szinte egyöntetűen a kormánypártokat támogathatják. A levélszavazatok alacsonyabb száma miatt ezek eredményét most jóval gyorsabban kiszámíthatja az NVI, mint 2018-ban. Ugyanakkor természetesen ezek a szavazatok is emelik a részvételt, és egyéb mandátumok sorsát is befolyásolhatják. A cikk szerint szombat estig közel 40 ezer érvényes levélszavazat érkezett, ez a szám pedig még emelkedhet. Kiélezett helyzetben akár a levélszavazatokon is múlhat egy mandátum.

5. A mandátumok eloszlása

A mandátumok elosztására az úgynevezett D’Hondt módszerrel kerül majd sor – írja a cikk. Ez egy osztósorozatra épül, amelynek során rögzítik a pártra leadott voksokat, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, stb. Ezt követően mindig ki kell keresni az oszlopokból a legnagyobb számot, egészen addig, amíg marad kiosztható mandátum. Fontos, hogy csak az 5 százalékos küszöböt meghaladó listákat kell a mandátumkiosztásnál figyelembe venni. A táblázatban szereplő 21 legnagyobb szám eredményez képviselői helyet. 2014-ben az LMP 930 szavazattal lépte át a választási küszöböt.