A kommunizmus csaknem 1200 áldozatának életrajza lett elérhető

A sírkert látogatóközpontjában pénteken tartott sajtótájékoztatón Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta: a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával folytatott közös munka fontos állomásához érkeztek, de a kutatás továbbra sincs befejezve.

A látogatóközpontban – ahol az elmúlt években mintegy 20 ezren jártak -, valamint péntektől honlapjukon is megnézhetők az adatok – közölte a Nöri főigazgatója.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke hangsúlyozta: az adatbázis elkészítése négyéves munka eredménye. A kutatócsoportnak több kérdésre kellett választ találnia, például arra, hogy kik nyugszanak a parcellákban; hol, melyik parcella melyik sírhelyén vannak földi maradványaik. A legnehezebb azonban a „miértre” választ adni. Fontosnak nevezte, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásakor senkit se vádoljanak meg alaptalanul, de a bűnösöket ne mentsék fel.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Kitért arra is: szembesültek a többi közt azzal, hogy egy sírhelyen hat-nyolc ember földi maradványai vannak, és azzal is, hogy a fejfák egy része csak emlékhely, a valódi sírhely nem ott van.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az életrajzokban nem azt rögzítik, ki mit tett, hanem azt, hogy miért ítélték el.

Cseh Gergő Bendegúz is szólt a parcellákba való tömeges temetésekről. Hozzátette: kutatómunkájuk célja volt az is, hogy legalább „tudományos végtisztességet” adjanak az áldozatoknak.

A Nöri honlapján kiemelték: a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellák területe mint gyászpark a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely. A temető e legtávolabbi sarka és az egykori kivégzések fő helyszíne a 20. századi magyar történelem – a kollektív emlékezetben máig ható – eseményeinek, a második világháborúnak, a kommunista diktatúrának, 1956-nak és 1989-nek egyaránt mementója.

„A három parcella nemcsak a nemzeti dicsőség és gyász színhelye, hanem a szégyené is”

- írják a honlapon, hozzátéve: a kivégzett, meggyilkolt, rabságban elpusztult hősök és ártatlan áldozatok mellett ugyanis háborús és köztörvényes bűnösök is nyugszanak az egykor, sőt sok esetben még ma is névtelen sírokban – olvasható a honlapon.

Hétfőn és kedden is emlékezünk

A kommunizmus emléknapja alkalmából hétfőn és kedden is lesznek központi megemlékezések. A kormány honlapján közzétett program szerint hétfőn a budapesti Terror Háza Múzeumban egész nap rendkívüli történelemóra és csoportos tárlatvezetés lesz középiskolai csoportoknak. A rendhagyó tárlatvezetők között van zenész, sportoló és színész is.

Kedden, az emléknapon ingyenesen lesz látogatható a Terror Háza Múzeum, ahol a Hősök falánál egész nap protokollmentes gyertyagyújtással várják a megemlékezőket.

Délelőtt 10 órától filmvetítést és kerekasztal-beszélgetést tartanak az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Szétszakadt Magyarország című film után A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása címmel kezdődik pódiumbeszélgetés.

Délután 2 órakor kezdődik az emlékprogram szintén az Urániában: beszédet mond a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Borítókép: Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója és Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója (b-j) a kommunizmus áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontjában 2020. február 21-én