Ők próbálják Magyarországra erőltetni a genderideológiát

A Soros-hálózat később civil szervezetein, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) elhelyezett bíráin keresztül próbált beavatkozni. Az Origo összefoglalójából kiderül, hogyan próbálja meg a genderlobbi bevenni Magyarországot, amelynek egyik legfőbb ügyintézője mára a Momentum lett.

Különböző politikai érdekcsoportok működésének következtében egyre látványosan terjeszkedik a genderideológia a világban. Kevesen tudják, hogy a hagyományos családmodell felszámolására irányuló propagandának több mint egy évtizedes története van Magyaroszágon. Nagy meglepetés nincs benne: az akkor még háttérbe tolt Gyurcsánynénak kulcsszerepe volt abban, hogy a hazai baloldal köreiben elterjessze az eszmét.

Gyurcsányné kezdte a magyarországi genderpropagandát

Éppen az ő kezdeményezésére jött létre az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület, amit társaival a 2010-es kormányváltást megelőzően alapított meg. A szervezet sosem csinált titkot belőle, hogy legfőbb célja a genderideológia népszerűsítése: az egyesület a United Nations Development Fund for Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottságának egyike. A világszervezet elsősorban a szemléletformálást tűzte ki célul, ezzel segítve a hazai, úgynevezett gender-tudatos gondolkodást.

A kezdeményezést olyan jól ismert baloldali személyek támogatták, mint Junghaus Tímea (a Soros-féle Open Society Institute képviseletében), Tóth Herta (CEU, Női Érdek Szövetség), Lamperth Mónika, volt baloldali belügyminiszter, valamint Göncz Kinga, korábbi MSZP-s külügyminiszter.

Junghaus Tímea alaposan beágyazódott a Soros-világba: 2006 és 2010 között programmenedzser volt a Nyílt Társadalom Intézet Alapítványnál (OSI), majd őt nevezték ki 2017 júniusában a berlini székhelyű Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (ERMKI) első igazgatójának. Az induláskor az ERMKI költségvetésének nagy részét az Európa Tanács és a Nyílt Társadalom Alapítványok állták, mindkét szervezet 200-200 ezer eurót adományozott. Egy évvel később másokkal együtt ez az intézet és a CEU Roma Tanulmányok Programja volt a házigazdája „A Roma Kulturális Örökség Jövője” elnevezésű programnak. Nem mellékes, hogy a rendezvényt Soros egyetemén, a CEU-n nyitották meg. Az eseményen egyébként Junghaus, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány Roma Kezdeményezések Irodájának (OSF Roma Initiatives Office) igazgatója is beszédet mondott.

Junghaushoz hasonlóan Tóth Herta szintén a Soros-világból jött. Mesterdiplomáját és doktori címét a Soros-egyetemen szerezte gender tanulmányokból, illetve szociológiából és szociálantropológiából. Jelenleg az Open Society Foundations Human Rights Initiative programjának berlini (vezető) menedzsere. 2010-ben részt vett a Háttér Társaság LMBT érzékenyítő képzési programjának kidolgozásában, amiről egy összefoglaló kiadvány is készült. A dokumentum szerint minden felelős pedagógusnak kiemelt kérdés kell, hogy legyen az LMBT fiatalok méltósága és jogai.

Az anyaggal Tóthék azt akarták ösztönözni, hogy a tanárok feldolgozzák az LMBT tematikát. Ennek megfelelően azt írták, hogy „valamennyi nevelési-oktatási intézménynek feladata (más kisebbségekkel együtt) az LMBT közösség témájával foglalkozni”, valamint „nagyon fontos és sürgető tehát, hogy az iskolák tegyenek konkrét intézkedéseket azért, hogy az LMBT diákok biztonságos, építő közegben tanulhassanak.” A kiadványban külön foglalkoznak a transznemű fiatalok, tanárok, dolgozók, szülők helyzetével. „Fontos, hogy kifejezetten figyeljünk a transznemű emberek helyzetére is az intézményekben” – adtak iránymutatást. A dokumentum

tantárgyanként felsorolja, hogy mely témák kapcsán, és milyen esetekben érdemes erőltetni az LMBT tematikát.

Csak a példa kedvéért: testnevelés órára vegyes (fiú-lány) csapatjátékokat, egyéni és nem nemek szerinti követelményrendszert javasoltak. Továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy az osztályozásnál (értékelésnél) lehetőség szerint kerülni kell a „férfias”, és a „lányos” szavak használatát.

Gyurcsányné nyitotta meg a genderlobbi szervezetének első konferenciáját

Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság 2009 januárjában tartotta első, a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló költségvetés (gender budgeting) külföldi tapasztalataival és magyarországi adaptációjának lehetőségeivel kapcsolatos konferenciáját. Az eseményt Gyurcsány Ferencné, az egyesület elnöke nyitotta meg. A konferencián Erika Kvapilova, a Közép-Kelet Európai Régió pozsonyi központjának vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét, hogy Magyarország be tud kapcsolódni többek között az alkotmányok gender-tudatossá tételében.

Az egyesület 2014-ben döntött jogutód nélküli megszűnéséről, ekkor indult meg a végelszámolási eljárás.

Gyurcsányné azonban nem tett céljairól: 2020 májusában Twitter oldalán újra a" target="_blank" rel="noopener noreferrer"> transzjogok „eróziója” ellen kampányolt.

A Gyurcsány-kormány genderpropagandát indított az óvodákban

Gyurcsányné törekvése sikerrel járt, hiszen a Magyarországon addig kevésbé ismert genderideológiával férje miniszterelnöksége alatt kormányzati szinten is elkezdtek foglalkozni. A második Gyurcsány-kormány alatt született kormányrendelet kötelezővé tette volna a gender-szemléletet az óvodákban. A jogszabályban többek között

Kifejezetten érdekes, hogy Vekerdy Tamás is tagja volt annak a bizottságnak, amelynek ajánlása háttérül szolgált a jogszabály elfogadásához. Mint ismert, haláláig Vekerdy volt a liberális gyereknevelés fő alakja.

A kormányváltást követően a Fidesz-KDNP azonnal visszavonta a propaganda célokat szolgáló gender-rendeletet.

Nem ez volt az egyetlen próbálkozása a baloldali kormányoknak. 2010 januárjában, a Bajnai-kormány idején egy gender-szemléletet propagáló kormányhatározat is született. Amellett, hogy a jogszabályban a kormány számos célt megfogalmazott, kijelentették:

a baloldali kormány támogatja a „gender mainstreaming” és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését.

„Olyan kutatások szükségesek, amelyek eredményeire alapozva a felnőttoktatás pedagógiájának módszertani alapozásakor eleve megfogalmazott már a társadalmi nem szempontja” – a felnőttoktatás kapcsán így fogalmaztak a szöveg megalkotói.

Az anyag prioritásként határozta meg a tudomány területén a gender-propaganda folytatását. „Az elkövetkezendő időszakban valamennyi Európai Uniós forrásból támogatott kutatási, fejlesztési és innovációs projektekben kapjon prioritást a társadalmi nem kérdése, mint a kutatás tárgya, valamint a gender szemlélet és módszertan jelenjék meg a kutatásokban alkalmazott módszerek között. A pályázatok kiírása és elbírálása során kiemelt szempontként jelenjen meg a gender aspektus meglétének kritériuma” – olvasható a jogszabályban.

A dokumentum célkitűzésként jelenítette meg továbbá a munkaügyi bírák gender-szemléletű képzésének folyamatos biztosítását. A kormány egyébiránt olyan továbbképző rendszereket dolgozott volna ki a pedagógusoknak, amelyeknek a legfontosabb célja „a gender érzékenyített tantervek implementációjának támogatása”. A kormányhatározat arról is szólt, hogya „pedagógiai szakmai szolgáltatások” keretében a gender szemlélet kiépítésének helyet kell kapnia. Az anyag ezen felül a tankönyvek és tananyagok jóváhagyásának esetére előírta a gender szempontú kritériumok alkalmazásának továbbfejlesztését. Sőt, a határozoat még a közoktatási médiaismeretekre is kiterjedt: itt a „gender revíziójának” elősegítését jelölték ki célként.

Propagandakiadványok a Gyurcsány-, és Bajnai kormányok alatt

A baloldali kormányok nemcsak jogszabályokkal, hanem propgandakiadványokkal is megpróbálták terjeszteni a torz eszmét. A második Gyurcsány-kormány idején a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kiadta „A nők és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században” című könyvét, amely kiegészítő tananyag lett a középiskolások számára, 2010-ben pedig történelemérettségi kérdések is voltak belőle. A kiadványt Pető Andrea, a Soros-egyetem gender studies professzora írta.

2010-ben az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szintén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával kiadta a „Gender Budgeting” című kézikönyvét, ami a társdalami nemek témáját költségvetési-gazdasági szempontból közelítette meg.

A hazai genderlobbi erősödését jól mutatja annak az iráni transznemű férfinak az ügye, aki 2015 nyarán érkezett Magyarországra, és nyújtott be menedékkérelmet.

Megbüntette Magyarországot a genderlobbi

Beadványa félig sikeres lett: mivel transzneműsége miatt Iránban üldözték, megkapta a menekültstátuszt, viszont a nem- és névváltoztatási kérelmét elutasították. A magyar hatóságok álláspntja szerint az illetőnek Iránban kellene benyújtania a kérelmét.

Az iráni férfi nem hagyta annyiban, és a Soros-féle Háttér Társaság segítségével bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, később pedig alkotmányjogi panasszal élt. A legmagasabb szintű bíróság megállapította, hogy alaptörvényellenesen jártak el a magyar hatóságok.

Az alkotmánybírósági eljárással párhuzamosan a transznemű iráni a strasbourgi bírósághoz fordult, ahol kimondták, „a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell.” Az ítélet következtében

a magyar államnak 6500 euró kártérítést és 1500 euró ügyvédi költséget kellett fizetnie, amiért nem engedett a genderlobbi nyomásának

Az ítélet egyébként összhangban van a strasbourgi bírói gyakorlattal: az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos korábbi ítéletében rögzítette, hogy „tágan kell értelmezni” az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amely a magánélet tiszteletben tartásához való jogot rögzíti.

A testület az A.P., GARCON és NICOT kontra FRANCIAORSZÁGügyben kimondta, hogy a ”magánélet” magában foglalja a társadalmi identitás aspektusait is, így az olyan elemek, mint a nemi identitás vagy önazonosság, a nevek, a szexuális irányultság és a szexuális élet az Egyezmény 8. cikke által védett magánszférába tartoznak. Az ügy során a francia hatóságok azzal utasították el a transzgender kérelmezőknek a születési anyakönyvi kivonat kijavítására irányuló kérelmét, hogy ehhez először bizonyítani kell, hogy nemi identitászavarban szenvednek és a külsejük megváltoztatása elkerülhetetlen volt.

Szó szerint ugyanezzel az érveléssel, szintén a magánszférához való jog gender-kompatibilis értelmezését mondta ki a Bíróság az S.V. kontra OLASZORSZÁGügyben. Ebben az esetben a kérelmező férfiként született, de azt mondta, egész életében nőnek érezte magát, viszont az olasz hatóságok elutasították a névváltoztatási kérelmét.

Az Y.T. kontra BULGÁRIA az ügyben uniós bíróság szintén megállapította a magánszférához való jog sérelmét. Itt a kérelmező nőként született, de férfinak érezte magát, ugyanakkor a bolgár bíróság megtagadta, hogy a hivatalos dokumentumaiban férfiként tüntesse fel magát. Súlyos büntetés lett a véga: a strasbourgi testület 7500 eurós kártérítés és 4150 eurós költségtérítés megfizetését írta elő.

Soros beépítette embereit az EJEB-be

Ezek az ítéletek kevésbé meglepőek annak tükrében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága több szállal is kötődik a Soros-világhoz: összesen hét olyan civil szervezet van, amelynek köze van a strasbourgi bírósághoz, illetve volt olyan munkatársa, aki bíró lett a testületnél 2009 és 2019 között.

Az A.I.R.E. Center (Advice on Individual Rights in Europe) kötelékéből egy ember lett bíró.

Az Amnesty Internationallel három bíró működött együtt. Az Amnesty International Limited 2016 és 2019 között összesen több mint 6,6 millió dollár támogatást kapott az Open Society Foundations-től.

Az International Commission of Jurists nevű szervezetnél 5 strasbourgi bíró is megfordult. Az ICJ az Open Society Foundations-től 2017-2018-ban összesen 1,9 millió dollárt kapott, valamint a szervezet jelenlegi főtitkára, Saman Zia-Zarifi 2000-től a Human Rights Watch Ázsia-divíziójának igazgatóhelyettese volt. Később, 2008 és 2012 között az Amnesty International Ázsia–Csendes-óceán térségi igazgatójaként dolgozott.

A Helsinki Bizottsággal 7 bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak.

A Human Rights Watch-hoz, illetve az Interightshoz egy-egy bíró köthető. Előbbi szervezet 2018-ban 275 ezer dollárt kapott a Soros-alapítványtól.

Az Open Society Foundations-höz a testület 12 bírája köthető valamilyen módon. (A magyar Sajó András például a Soros-egyetem, a CEU oktatója volt)

Érdekesség, hogy az említett hét NGO-val kapcsolatban álló bírók olyan fontos ügyekben jártak el, amelyek valószínűleg precedenst teremtenek. Leggyakrabban a véleménynyilvánítás szabadságával, a menedékjoggal, a LGBT-jogokkal, a fogvatartási feltételekkel, továbbá a kisebbségi jogokkal kapcsolatos eljárásokat tárgyalták.

Ömlik hozzájuk Brüsszel és Soros pénze

Visszatérve a transznemű iráni ügyére: ahogy fentebb szó volt róla, a férfit az ilyen ügyekre szakosodott Háttér Társaság képviselte. Az NGO rendszeresen képvisel transznemű személyeket a nemük jogi elismerésével kapcsolatos ügyekben. A folyamatban lévő ügyek teljes listája itt érhető el.

De kihez is köthető a szervezet, amely ilyen nagy elánnal harcol a transzneműek jogaiért, és egyúttal a torz ideológiáért? A Háttér Társaság 2018-as pénzügyi beszámolójából kiderül,

hogy bevételük jelentős része Brüsszelből, és Soros Györgyék bankszámlájáról érkezik.

A dokumentum szerint

az Európai Bizottság nagyjából 5 millió forintot adott a szervezetnek családi napok szervezésére, útmutató összeállítására családtagoknak az LMBTQI gyermekek elfogadásáról, dokumentumfilm készítésére az LMBTQI gyermekek szüleinek tapasztalatairól, valamint családi csütörtök néven rendszeres közösségi találkozók szervezésére szülőknek, családtagoknak.

De kaptak 6,3 millió forintot arra, hogy képzéseket, tudatosságnövelő kampányokat indítsanak, és 6,2 milliót arra, hogy közvéleménykutatást készítsenek arról, hogy a magyar társadalom mennyire homofób.

A 2017-es pénzügyi beszámolóból is hasonló következtetéseket lehet levonni. Kb. 4,3 millió forint ment az Open Society Foundations-től egyebek mellett jogsegélyszolgálatra és információs szolgálatra. Soros szervezete 3,1 millió forintot adott nekik egyebek mellett tagtoborzásra, támogatói adatbázis építésére, valamint a honlapjuk megújítására. 142 ezer forint érkezett az Anti-Defamation League-től többek között önkéntesek képzésére, hogy aztán mások mellett a TASZ-al együttműködve tanároknak tartsanak képzéseket.

2016-ban is kitömte a szervezetet a nemzetközi Soros-világ. A szervezet pénzügyi beszámolója szerint többek között körülbelül 15,5 millió forint érkezett az Open Society Foundations-től egyebek mellett jogsegélyszolgálatra, valamint öt vidéki városban helyi jogtudatosságnövelő tevékenységek anyagi támogatására. További egymillió forintot pedig adatbázis-építésre, valamint az új honlapjuk előkészítésére kaptak. Az Anti-Defamation League 1,4 millió forinttal támogatta őket négy éve, egyebek mellett útmutatók készítésére iskolák részére, képzési program kidolgozására, trénerek képzésére, iskolai képzési program működtetésére adták a pénzt.

A genderideológiát nemcsak Soros György hazai szervezetei, hanem egyes baloldali pártok is tudatosan felkarolták. Gyurcsányné mellett a Momentum Mozgalom is a hagyományos családmodell ellen irányuló eszme hirdetőjévé vált.

A Momentum lett az ideológia legfőbb képviselője

2019 nyarán Donáth Anna, a párt magánéleti botrányokkal terhelt uniós képviselője a Pride keretében részt vett egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol arról beszélt, hogy a többi uniós tagállamhoz képest le vagyunk maradva az LMBTQ jogok területén. Azt, hogy a Momentum mindent megtesz a „felzárkoztatásért”, jól mutatja, hogy a pártnak külön LMBTQ munkacsoportja van. Vezetőjük, Turgonyi Dániel, aki 2019-ben levelet írt Kövér Lászlónak, amelyben az LMBTQ-emberek örökbefogadási jogát propagálta. Azóta számos olyan mozzanatra sor került, amely bizonyítja Fekete-Győr Andrásék eltökéltségét.

A Magyar LMBT Szövetség 2019 áprilisában megtartott fórumán a Momentum kijelentette, hogy nem engedné, hogy „bürokratikus úton diszkriminálhassák a transzneműeket”;

Tölcsér Borbála önkormányzati képviselő közösségi oldalán kritizálta, hogy a Fidesz megtiltotta a transzneműek nemváltását;

Király Anna, a Momentum blogjának szerzője szerint indokolt, hogy a civil szervezetek segítsenek az oktatási intézményeknek LMBT+ foglalkozásokat tartani. A radikális baloldali politikus szerint egy-egy ilyen alkalom során „általában LMBT+ személyek látogatnak az iskolába, bemutatkoznak, elmondják, hogyan élik meg melegségüket, vagy transzneműségüket, és megválaszolják a diákokban felmerülő kérdéseket.”

Cseh Katalin, a Momentum másik brüsszeli képvisleője 2019 áprilisában aláírta a Magyar LMBT Szövetség és az ILGA-Europe (Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transz és Interszex Szervezet) választási fogadalmát. Ezzel vállalta, hogy „az Európai Parlament képviselőjeként kiáll majd a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex (LMBTI) emberek emberi jogaiért és valamennyi ember egyenlőségéért az Európai Unióban és azon túl.” A baloldali politikus álláspontja szerint „az LMBTQI jogok igenis alapvető emberi jogok”;

Donáth 2019 decemberében a Renew Europe képviselőcsoport nevében aláírta az LMBTQ-személyekkel szembeni nyilvános megkülönböztetésről és gyűlöletbeszédről, többek között az LMBTQ-mentes övezetekről szóló állásfoglalási indítványt. A dokumentum egyebek mellett elítéli azt, hogy 2019 eleje óta Lengyelországban több mint 80 esetben fordult elő, hogy az „LMBTQ-ideológiától” mentesnek nyilvánították magukat egyes régiók, járások vagy települések (azóta ez több, mint százra emelkedett). A indítvány súlyát jól mutatja, hogy abban felszólították az Európai Bizottságot, „határozottan ítélje el a nyilvános megkülönböztetés ezen eseteit.”

Donáth 2020 júniusában a Facebook-oldalára feltöltött videóban jelentette be, hogy pártja az LMBTQ-jogok érvényesüléséhez kötné az uniós támogatásokat, ezzel gyakorolva nyomást a magyar kormányra. A baloldali politikus 2020 májusában Facebook-videót készített a homofóbia, transzfóbia elleni világnap alkalmából, melyben felszólalt a transzneműek jogi nemváltoztatását tiltó 33-as paragrafus tavaszi megszavazása ellen. Ezzel nincs vége a sornak: a Momentum uniós képviselője teljes jogú tagként csatlakozott az LGBTI Intergrouphoz. A szervezetnek egyebek mellett az a feladata, hogy az LMBTQ-emberek helyzetét vizsgálja a tagállamokban, továbbá, hogy kapcsolattartásukkal európai szinten közvetítsék a „civil társadalmi szervezetek aggodalmait”.

Gyurcsányék is erőltetik

Nem akart kimaradni a sorból Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció sem, szorosan követik a Momentumot.

A Renew Europe a tavaly novemberi Transzszexuális Emlékezés Napján megszervezte, hogy összesen 63 európai parlamenti képviselő tiltakozzon a nemváltoztatást megakadályozó magyar jogszabály miatt, köztük a Renew Europe Group három alelnöke: Frederick Federley, Frédérique Ries és Michal Simecka.

A magyar EP-képviselők közül csak a Gyurcsány-párti Rónai Sándor írta alá a kezdeményezést.

Később a nemek közötti egyenlőség, valamint a szexuális és reprodukciós szabadság mellett álltak ki baloldali európai parlamenti képviselők. Arra szólították fel Ursula von der Leyen-t, hogy építse be programjába a kötelező érvényű LMBTQ-stratégia elfogadását, amely érinti a transznemű és interszexuális embereket is. A Renew Europe több képviselője is támogatta a kezdeményezést.