Kerítést épít Dominika a bevándorlás megállítására

A Dominikai Köztársaság kerítést tervez felhúzni Haitival közös, 376 kilométer hosszú határára az illegális bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem megállítása érdekében – írja a Magyar Nemzet.

Luis Abinader dominikai elnök szerint az év második felében megkezdik a munkálatokat.

– Két éven belül véget akarunk vetni az illegális bevándorlásnak, a kábítószer-kereskedelemnek és a lopott járművek behozatalának, amelyek komoly problémát jelentenek.

Olyan problémákat, amelyeket évek óta el kell viselnünk – nyilatkozta szombaton az államfő, felvázolva terveit a kongresszus ülésén.

Hozzátette: a különösen veszélyes szakaszokon két kerítést is építenek, amelyeket mozgásérzékelőkkel és arcfelismerő kamerákkal szerelnek fel. A határ egyes szakaszain már most is áll kerítés. A 10,8 millió lakosú Dominikai Köztársaságban mintegy 500 ezer haiti állampolgár él, többségük törvénytelenül.

Az elnök a Haititól 177 évvel ezelőtt elnyert függetlenség évfordulóján szólalt fel.

A kerítés is jelképe annak, hogy a Hispaniola-szigetén fekvő két ország mennyire más irányt vett,

amióta útjaik elváltak egymástól. A 49 ezer négyzetkilométer területű, spanyol ajkú Dominikai Köztársaság a térség egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, míg a 11,4 millió lakosú, 28 ezer négyzetkilométer területű, francia ajkú Haiti a világ egyik legszegényebb országa.

Hispaniola

A Hispaniola-szigetet a spanyol konkvisztádorok foglalták el a XVII. században, később a nyugati rész francia terület lett, 1804-ben Haiti néven alakult önálló állammá. Haiti később megszállta a sziget keleti felét, de a Dominikai Köztársaság 1844-ben kivívta függetlenségét.

Az ország a karibi térség legnagyobb gazdasága, amely az elmúlt negyed évszázadban hatalmas növekedésnek indult, 2014–15-ben a hét százalékot is meghaladta a GDP-növekedés, különösen a turizmusnak, az építőiparnak, illetve az arany- és ezüstbányászatnak köszönhetően.

Haiti történetét ezzel szemben a gazdaságát sújtó események határozták meg: a Franciaországnak a függetlenségért cserébe száz éven keresztül fizetett kártérítés, a nemzetközi elszigeteltség, az állandó politikai instabilitás, a XX. század második felében François Duvalier és fia, Jean-Claude Duvalier autokrata uralma, illetve a természeti katasztrófák, mint a 2010-ben 300 ezer ember életét követelő földrengés. A szegénység, a korrupció és az alacsony iskolázottsági ráta is fékezi az ország gazdasági növekedését – állapítja meg országelemzésében a CIA The World Factbook nevű oldala.