2023.04.15. 11:44
Továbbra is folyik a külföldi pénz a magyar baloldalhoz
A választás óta még a korábbi négymilliárd forintnál is több pénz jutott a baloldalnak, az ellenzéki médiának a baloldalhoz közeli civileknek. Az Origo összegyűjtötte a toplistát.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyőlési frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetői és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, "Putyin ellen, Ukrajna mellett" tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége előtt 2022. február 24-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Mint ismert, a dollárbaloldal volt miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma (MMM) és a baloldal kampányában résztvevő egyes szervezetek összességében négymilliárd forintot kaptak külföldről a tavaly áprilisi választások előtt. Sőt, Márki-Zay arról beszélt, hogy a pénz egy része már a választás után érkezett hozzájuk, nyolc tranzakció során több mint 1,8 milliárd forint érkezett csak az MMM-hez – írja az Origo.
Idén március végén Márki-Zay ismét elszólta magát, és beismerte, hogy a külföldi pénzeket kampányra költötték.
Több, kampányhoz kapcsolódó költséget fedeztünk: több tízmilliós áfabefizetések, a kampányközpont internetszolgáltatásának hűségidőre szóló jelentős díjai, vagy éppen a kampány során megrongált, megsérült többtucatnyi bérelt autó javításának önköltsége
- fogalmazott az Origo szerint Márki-Zay.
Akkor az is kiderült azonban, hogy a költések egy része már nem is a 2022-es választási kampány időszakához kapcsolódott, tüntetések szervezését, egy szeptemberi szabadegyetemet, a civil nemzeti konzultációt, kisebb összeggel pedig a kirúgott tanárokat, a jászberényi választást is támogattak belőle.
Brüsszeli, amerikai és Soros-pénz is csorog a magyar baloldalhoz
Az MMM mellett a baloldali pártok, a hozzájuk köthető civilek és a média szintén több milliárd forintot kapott az elmúlt egy évben.
Ráadásul ezek a szereplők nemzetközi pártalapítványok és uniós frakciók pénzét költik el magyarországi politikai tevékenységre. Az Origo összeszedte, hogy milyen brüsszeli, amerikai és Soros-féle források érkeznek hazánkba, amelyek évek óta szolgálják a baloldal kampányát.
Az egyik legnagyobb tétel a Telex több százmillió forintos támogatása Amerikából.
Mint az Origo írja, tavaly év végén derült ki, hogy a Biden-adminisztrációhoz ezer szállal kötődő DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) nevű szervezet két évre 740 ezer dollárral, azaz mintegy 300 millió forinttal támogatja a Telex oktatóközpontját.
Ennél is nagyobb,
nagyjából négyszáz millió forintos forrás jutott a 444-hez Brüsszelből.
A pénzt, mint az Origo írja, egy „tényellenőrző” és képzéseket szervező projektre kapták partnereikkel együtt. Az „EDMO Hungarian hub against disinformation” (EDMO = European Digital Media Observatory) nevű projekt a Political Capital koordinálásában valósulhat meg, méghozzá Lakmusz néven, a szintén Soros által finanszírozott Mérték Médiaelemző Műhely, valamint az Idea Alapítvány és az AFP részvételével.
A Political Capital egyébként más brüsszeli együttműködések keretében is súlyos tízmilliós összegekhez jut, amit az uniós adófizetők, így a magyarok is fizetnek.
Mint írják, Brüsszelből érkezett pénz, közel 60 millió forint Gyurcsány volt államtitkárának, Horn Gábornak Republikonjához is, egy Európa jövőjéről szóló projektre, amely leplezetlenül választási ügy: fő célja a 2024-es EP-választásra való felkészülés, arra szeretnék ösztönözni az embereket, hogy minél többen szavazzanak - nyilván a baloldalra.
A Republikon Tudományos, Oktatási és Kutatási Alapítvány „Európai értékek a tudatos választáshoz” című projektjének
nem titkolt célja volt a választás befolyásolása, hiszen szerintük a magyarországi választások eredményei nem csak az ország, hanem az egész térség, sőt az európai politikára is kihathatnak.
Ezenfelül létrehoztak workshopokat fiatalok számára, hogy megküzdhessenek az álhírekkel - hogy mi az, azt ők mondják meg - úgymond fejlesszék a kritikai gondolkodásukat.
A tavalyi projektre a Republikon szintén közel 60 millió forintot nyert el az Európai Bizottságtól.
Milliárdok az (ál)civileknek
2023 elején Brüsszel jelentős,
4 millió euró (körülbelül 1,5 milliárd forint) összegű pályázati forrást nyitott meg civil szervezetek számára.
A forrásokat egy négy tagú konzorcium osztja szét a pályázó szervezetek között. Az Ökotárs mellett az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete dönt a források szétosztásáról.
Emlékezetes, hogy amikor a Norvég Alap forrásait az Ökotárs és partnerei osztották szét, akkor rengeteg pénz jutott baloldali szervezetekhez. A mostani pénzeknél még tart az elbírálás,
de az alapján, hogy a brüsszeli alap kommunikációját a magyar nyilvánosságban részben a momentumos Donáth Anna végzi, senkinek nem lehet sok kétsége afelől, hogy számos dollárbaloldalhoz köthető kedvezményezett lesz.
A fenti forrásokon kívül szintén jut uniós pénz azoknak a civil szervezeteknek is, amelyek idén március 15-én vettek részt egy civilnek álcázott rendezvényen – amelyen egy politikus, a baloldali főpolgármester Karácsony Gergely mondott beszédet.
Ezek a szervezetek általában Soros György pénze mellett brüsszeli forrásokból is részesülnek, így például a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület 86 059 eurót, körülbelül 33 millió forintot kapott az Európai Bizottságtól egy 2023. április 1-jén induló programra. Hivatalosan a pályázat célja a migránsok integrációja, az antirasszista politika, a diszkrimináció megszüntetése.
Szintén Soros-közeli szervezet a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete, amely egy pécsi, egy miskolci és egy szegedi szervezettel együtt indulva több, mint 65 millió forintot kapott arra, hogy minél több fiatalt bevonjanak a diszkrimináció elleni harcba, megerősítsék a civil részvételt a helyi közösségekben, aktivista fiatalokat képezzenek.
Nem lehet véletlen, hogy éppen a jövő évi önkormányzati választások előtt jut külföldi forrás az efféle szervezeteknek.
Az Origo szerint azt is nehéz ettől függetlenül értelmezni, hogy a German Marshall Fund of the United States Engaging Central Europe programja nemrég pályázati felhívást tett közzé, amelyre május 15-ig lehet jelentkezni.
A pályázat célja olyan, elsősorban jogvédő és antikorrupciós "watchdog" szervezetek és projektjeik támogatása, melyek célja tevékenységük kiterjesztése a nagyobb városi központokon túlra és jelenlétük erősítése a vidéki régiókban.
A győztes szervezetek 10-20 ezer eurót, azaz 37,5-75 millió forintot kaphatnak.
A civilek és a vidéki média megerősítése régóta a tengerentúli demokrata párti politikusok vesszőparipája Magyarországon. Samantha Power, a USAID vezetője 2023. február 11-én írta ki a Twitterére, hogy csatlakoznak az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Budapest Pride tevékenységéhez.
Nem meglepő, hogy ezekhez a civil szervezetekhez csatlakoznak, hiszen az évek során az amerikai külügyminisztérium több alkalommal is támogatta őket. Power arról is beszélt Budapesten, hogy
az Egyesült Államok 20 millió dollárral fogja támogatni a demokratikus intézményrendszer jobb működéséért, valamint a jogállamiságért küzdő civil szférát és a független médiát a közép-európai térségben.
A fentiekből jól látható, hogy a jövő évi európai parlamenti és önkormányzati választások előtt folyamatosan érkeznek a pénzek a dollárbaloldalhoz szorosan kötődő médiumokhoz és civil szervezetekhez.
