2023.05.03. 11:47
A parlament felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására
Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetet november 25-ig meghosszabbítsa. Az erről szóló jogszabályt szerdán fogadta el a parlament.
Az Országgyűlés ismét felhatalmazta a kormányt a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbítására
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
A képviselők 132 igen és 58 nem szavazat mellett hagyták jóvá a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosítását.
Az igazságügyi miniszter által előterjesztett jogszabály preambuluma szerint a Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború okozta humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
A kormány annak érdekében kezdeményezte a veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.
A törvénnyel az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet november 25-ig meghosszabbítsa.
A kormány tavaly május végén hirdetett az orosz-ukrán háború miatt veszélyhelyzetet, amelyet legutóbb 2022. november 1-jén hosszabbított meg.
Elfogadta az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomagot a parlament
Megerősíti az Országos Bírói Tanács (OBT) az igazságügyi törvények parlament által elfogadott módosítása, amely további feltételeket határoz meg arra, ki lehet a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Az Országgyűlés 151 igen szavazattal és 23 tartózkodás mellett fogadta el az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosítását.
Magyarország immár az igazságszolgáltatással kapcsolatos vállalásait is teljesítette. Várjuk, hogy Brüsszel kifizesse a Magyarországnak járó uniós forrásokat
– értékelte a döntést Varga Judit igazságügyi miniszter.
Változik a közbeszerzési törvény is
Az európai uniós szabályoknak való megfelelést szolgálja a közbeszerzési törvény módosítása, amelyet 130 igen szavazattal, 41 ellenében és 17 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.
A változtatás hozzájárul ahhoz, hogy az ellenőrző szervek hatékonyabban léphessenek fel a jogsértésekkel szemben, de ezután eredménytelenségi oknak minősül a visszaélésszerű ajánlattevői magatartással szembeni fellépés is. Ennek célja a túlárazás megelőzése.
A jövőben az ajánlattevő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a legkedvezőbb ajánlat árazását figyelembe véve a szerződéskötés súlyosan sértené a felelős gazdálkodás követelményét.
Változtatást igényel az e-hirdetmények bevezetése és rugalmassá válik az eljárások jogszerűségének helyreállítása olyan esetekben, amikor ezt az ajánlatkérő az eljárás eredményének megküldését követően észleli.
Egészségügyi törvényeket módosítottak
A parlamenti 132 igen, 47 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását.
A jövőben az intézményen kívüli, természetes halállal elhunytak helyszíni halottvizsgálatát mentőtiszt is elvégezheti egy képzés elvégzése után.
Tilos lesz 18 év alattinak vízipipát értékesíteni, illetve azzal kiszolgálni.
Ezentúl lehetőség lesz egyes betegségek, például onkológiai veszélyek esetén ivarsejtek lefagyasztására saját célra.
A praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhatja, ha nem megfelelőek annak kötelező tartalmi elemei.
Rögzítették, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások is.
A törvény értelmében néhány vidéki kórház fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemet, a deszki Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemet, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemet fenntartó alapítványhoz kerül. Ugyancsak a pécsi egyetemhez kerül a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum.
A módosítás kettébontja a védőnők hatósági felügyeletére és szakmai irányítására vonatkozó szabályokat, előbbi a Nemzeti Népegészségügyi Központ, utóbbi az Országos Kórházi Főigazgatóság feladata lett.
A jogszabály pontosítja a hozzáférési jogosultságokat is az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben (eeszt).
Új uniós elnökségi jogviszonyt hoztak létre
Az Országgyűlés 136 igen, 40 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadta a 2024. második félévi uniós magyar elnökséggel kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó
rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot.
Az EU-elnökségi jogviszony a tágabb értelemben vett közszférában dolgozó szakemberek esetében teszi lehetővé, hogy "szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében kamatoztathassák".
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos módosítás azt célozza, hogy a kiemelkedő, elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek is kaphassanak vezetői megbízást.
A jogszabály tartalmaz a végrehajtói karra vonatkozóan is új rendelkezéseket, például azt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének vezetője a tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
Kiberbiztonsági tanúsítvány létrehozásáról döntött az Országgyűlés
A képviselők 139 igen, 40 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadták a kiberbiztonsági tanúsításról szóló törvényjavaslatot. A szabályozás kialakítja a kiberbiztonsági tanúsítás hazai keretrendszerét, kiberbiztonsági követelményeket határoz meg, és hatósági felügyeleti rendszert vezet be a gazdasági élet jelentős ágazatainak szereplői számára.
A nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszer biztosítja, hogy az infokommunikációs termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban a hatóság - a hadiipari terület kivételével a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága - kiberbiztonsági elvárásokat, követelményeket fogalmazzon meg, értékelje e követelmények teljesülését, valamint elősegítse a kiberbiztonsági szempontoknak megfelelő termékek piaci felhasználását.
A KSH több ezer tabletet ad át
Az Országgyűlés 159 igen, 18 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett elfogadta az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több ezer táblagépet ad át ingyenesen.
A KSH a tavalyi népszámlálás sikeres lebonyolításához 34 500 tabletet szerzett be, de a továbbiakban ilyen mennyiségű eszközre nincs szüksége, ezért 32 000 darabot felajánlott továbbhasznosításra.
Egy korábbi kormányrendelet már rendelkezett arról, hogy 22 ezer tabletet az iskolák kapnak meg.
A most elfogadott törvény értelmében - feladatai hatékonyabb ellátásához - ingyenesen kaphat táblagépet a helyi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, az egyház, az egyházi jogi személy, a közbiztonság és közrend fenntartásával összefüggő tevékenységet, egészségügyi tevékenységet, vagy szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet folytató civil szervezet, közösségi, társadalmi tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság, közhasznú szervezet, vagy agrárgazdasági tevékenységet végző köztestület.
Módosulnak az állampolgársági és az anyakönyvi eljárások
Egyszerűsödik a csalárd módon szerzett állampolgárság visszavonásának szabálya. A többi között ezt is tartalmazza a közigazgatási törvények módosítása, amelyet 132 igen szavazattal, 17 ellenvoks és 41 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
Egyszerűsödik a magyar állampolgárság megszerzése azon Magyarországon született kiskorúaknak, akik valamilyen okból hontalanná válnak. Emellett könnyebbé válik az állampolgárság visszavonása azok esetében, akik jogellenes magatartással szerezték meg azt.
Változik az elektronikus anyakönyvre vonatkozó előírás, az anyakönyv a jövőben a megszűnt házasság esetén is kezeli majd az adatokat.
Csökkennek az önkormányzatok adminisztratív és pénzügyi terhei az ingatlan-nyilvántartási eljárások során azzal, hogy az egyébként ingatlanonként fizetendő 6600 forintos igazgatási szolgáltatási díjat esetükben 200 ezer forintban maximálja fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén.
Változik a konzuli védelemre regisztrálás szabálya
Módosul a konzuli védelemről szóló törvény is, a külképviseletekről és a tartós szolgálatról szóló jogszabály, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény is. Cél a konzuli szolgálat hatékonyabbá tétele, valamint a magyar külügyi és diplomáciai érdekek érvényesítése.
Új szabályok vonatkoznak a jövőben a konzuli védelemre történő regisztrációra is annak érdekében, hogy gyorsabban értesíthessék az embereket vészhelyzetben, így a konzuli segítségnyújtás is hamarabb megkezdődhet.
Változnak az egyes országok biztonsági besorolásának kategóriái is. Új kategóriát vezetnek be azzal a céllal, hogy a fenyegetettség eltérő szintjeit pontosabban érzékeltessék. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos veszélyhelyzet esetén ne kelljen elhalasztani sürgős utazásokat.
A szakdiplomaták irányítására és a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok is módosulnak. A többi között lehetőség lesz arra, hogy ha egy országban a bankrendszer állapota nem teszi lehetővé az utalást, a kifizetések készpénzben is megtörténhessenek.
Módosulnak az állami projektértékelőkre vonatkozó szabályok
Az állami projektértékelők összeférhetetlenségi és érdekeltségi nyilatkozatainak adatkezelési és eljárási szabályait tartalmazó törvénymódosítást fogadott el 148 támogató szavazattal, 17 ellenvoks és 23 tartózkodás mellett a parlament.
Az uniós források iránti önkormányzati és vállalati pályázatokat értékelők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatait a jövőben a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság bekérheti.
Az állami projektértékelőknek általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot, valamint érdekeltségi nyilatkozatot kell tenniük a jogviszonyuk létesítésekor. A már meglévő értékelőknek erre hatvan napjuk lesz, jogviszonyuk pedig akkor szűnik meg, ha a nyilatkozattételi kötelezettségüknek felszólítás után sem tesznek eleget.
Ezután a kormány rendeletben további feladatot szabhat a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság számára olyan módon, hogy annak függetlensége nem sérülhet.
Nem függesztették fel a fideszes Pócs János mentelmi jogát
Az Országgyűlés 38 igen, 136 nem szavazattal és három tartózkodás mellett - a mentelmi bizottság előzetes javaslatával összhangban - úgy döntött, hogy nem függeszti fel Pócs János (Fidesz) mentelmi jogát. A felfüggesztést rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt a tiszafüredi járásbíróság indítványozta, miután a jászberényi önkormányzat 2022. június 15-i ülésén Pócs János lopással vádolta meg a feljelentőket, a polgármestert és az alpolgármestert a jászberényi Malom Konferencia és Rendezvényközpont fejlesztésével összefüggésben.
