2023.07.14. 15:00
Szijjártó: kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán békéje, stabilitása és nyugalma (videó)
Magyarország a felelős szomszédságpolitika jegyében mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán és benne Bosznia-Hercegovina meg tudja őrizni hosszú távon a stabilitását és a békéjét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal tárgyalt 2023. július 14-én
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy
a mostani nehézségek közepette nagyon nincs szükség újabb biztonsági kihívásra Európában, a Nyugat-Balkán békéje, stabilitása és nyugalma pedig kulcsfontosságú e téren, különösen a szomszédságban lévő Magyarország számára.
„Bosznia-Hercegovina stabilitása és békéje nélkül nem képzelhető el stabilitás és béke a nyugat-balkáni térségben. Ezért felelős szomszédságpolitikánk jegyében mindent megteszünk annak érdekében, hogy Bosznia-Hercegovina meg tudja őrizni hosszú távon a stabilitását és a békéjét” – hangsúlyozta.
Hazánk elkötelezett támogatója az ország európai uniós csatlakozásának, ezért a kormány integrációs szakértőkkel segíti a folyamat felgyorsítását – közölte.
Majd úgy vélekedett, hogy az EU növekedési potenciálja területileg és gazdaságilag is csakis a Nyugat-Balkán irányába mutat, a közösségnek ezért ma nagyobb szüksége van a régióra, mint fordítva.
Ezért arra kérjük nyugat-európai barátainkat és a brüsszeli bürokratákat, hogy ne akadályozzák tovább az Európai Unió bővítését, legyen vége a képmutatásnak
– mondta.
„Mert elegünk van abból, hogy egyes tagországok és brüsszeli bürokraták a nyilvánosság előtt pozitívan beszélnek a bővítésről, aztán amikor magunk maradunk, becsukjuk az ajtót és nincsenek kamerák, akkor meg ellene beszélnek” – tette hozzá.
Szijjártó Péter ezután érintette a biztonság fenntartását, s emlékeztetett arra, hogy Magyarország 164 katonával vesz részt az EU boszniai békefenntartó missziójában.
Kiemelte továbbá, hogy miután az afgán haderő finanszírozására szánt pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagállamok, a kormány ebből 800 ezer dollárnyit Bosznia-Hercegovina védelmi képességeinek fejlesztésére irányított át.
A magyar támogatás harmadik területeként a helyi gazdaság fejlesztését említette. Leszögezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban 11 millió eurónyi támogatást adtak helyi gazdáknak, hogy gépparkjukat Magyarországon gyártott eszközökkel korszerűsítsék, és nemrég elindult a program második köre is 17 millió euró értékben.
„Ez jó Bosznia és Hercegovinának, hiszen fejlődik a gazdaság, a mezőgazdaság, hatékonyabbak lesznek a gazdák, és jó nekünk is, mert magyar mezőgazdasági gépeket és eszközöket vásárolnak, tehát ennek az iparágnak az exportját így tudjuk elősegíteni” – fogalmazott.
A miniszter arról is beszámolt, hogy tavaly megdőlt a Bosznia-Hercegovinába irányuló export rekordja 460 millió euróval, miközben a kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta a 600 millió eurót.
„Örülünk annak, hogy a magyar vállalatok szerepet kaptak a boszniai energiaellátás modernizálásában, a megújuló energiák felhasználásában, a légi közlekedés területén és a víziparban is” – közölte.
Végül kijelentette, hogy Magyarország a kölcsönös tiszteletre alapozza a külpolitikáját, azonban sajnos ez mára kiveszőben van a nemzetközi politikából.
A tisztelet hiánya a legélesebben a Nyugat-Balkánnal szembeni európai politikában látszik meg, hiszen sok esetben beszélünk a Nyugat-Balkánról, de kevesebb alkalommal beszélnek a kollégáink a Nyugat-Balkánnal
– hangoztatta.
„A Nyugat-Balkánnak akkor tudunk igazán segíteni, ha folyamatos párbeszéd van az ott megválasztott vezetőkkel, ha tiszteletben tartjuk az ott élő emberek akaratát, és nem üzengetés zajlik, meg nem szankciós fenyegetésekkel operálunk, hanem egyszerűen minden egyes olyan szereplővel, akit az emberek megválasztottak, fenntartjuk a kapcsolatot” – összegzett.
„Az embercsempészet legnagyobb támogatója maga Brüsszel”
Az embercsempészet legnagyobb támogatója maga Brüsszel, ugyanis a bűnözők üzleti modellje éppen az Európai Unió bevándorláspárti politikája miatt működik, ennek fényében pedig különösen hiteltelen a külföldi embercsempészek kiutasítása miatt Magyarországgal szemben megindított jogsértési eljárás – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A tárcavezető a boszniai kollégájával közös sajtótájékoztatóján a külföldi embercsempészek kiutasítása miatti európai uniós kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban aláhúzta, hogy „az embercsempészet legnagyobb támogatója maga Brüsszel”.
„Az embercsempészet modellje azért működik, mert Brüsszel bevándorláspárti politikát hajt végre” – mondta. Úgy vélte, hogy gyorsan szétverné a bűnözők üzleti modelljét, amennyiben változtatnának, és világosan kimondanák, hogy Európába csakis legális úton lehet jönni, mindenki mást visszaküldenek.
„De nem ezt teszi Brüsszel, hanem a kvóták erőltetésével meghívólevelet küldött minden migránsnak, hogy jöjjenek ide, és az embercsempészek üzleti modelljét pedig megerősítette” – közölte.
„Ezek után teljesen elfogadhatatlan, hiteltelen és komolytalan, amit Brüsszel Magyarország kapcsán tesz az embercsempészet ügyében” – szögezte le.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország mintegy 650 milliárd forintot költött eddig a határok védelmére, amihez szavai szerint az Európai Unió egy százaléknyi támogatást adott.
„Az embercsempészeket kiutasítjuk, mert jobb, ha kívül vannak az országon. Kiutasítjuk őket, mert nem vagyunk hajlandók a magyar emberek pénzét költeni rájuk. Főleg úgy, hogy majd utána mennek az európai bíróságokhoz, és pénzt kérnek azért, mert nem voltak itt jól ellátva” – fogalmazott.
„Nem elég, hogy bűnöznek, nem elég, hogy egy, Brüsszel által lehetővé tett bűncselekményt követnek el, még fizessünk nekik, mert nem tartottuk őket jól a magyarországi börtönökben” – tette hozzá.
A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva megismételte, hogy a kormány álláspontja világos, továbbra is támogatják a bővítést.
„Ha nem támogattuk volna, akkor nem terjesztettük volna elő a parlamentnek a ratifikációról szóló javaslatot. Hogy a parlament majd erről mikor dönt, arról meg majd döntenek a képviselők” – mondta.
„Az elmúlt időszak nyilatkozataiból világosan látszott, hogy a török ratifikációs folyamat sem fog holnapra lezárulni, és a korábbi ígéretünk, miszerint nem leszünk utolsók, természetesen érvényes” – emelte ki.
