A mentor

2023.11.14. 12:22

Oszama bin Laden is sokat tanult a déli határunkon tevékenykedő terrorszervezet alapítójától

A magyar–szerb határon működő embercsempész bandák közül többet is megnevez az a titkosszolgálati jelentés, amelynek nyilvánosságra hozatalát Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője kezdeményezte. A dokumentum szerint a térségben jelen van az az afganisztáni terrorhálózat is, amelyet az a Dzsalaluddin Hakkáni hozott létre, akit még a hírhedt terrorvezér, Oszama bin Laden is az egyik mentoraként említett.

MW

Dzsalaluddin Hakkáni, az Afganisztánt uraló Hakkáni-terrorhálózat alapítója

Forrás: STR / AFP

Az angol nyelvű forrásokban Hakkáni-hálózatnak nevezett csoport névadó alapítója Dzsalaluddin Hakkáni, aki az egyik legismertebb parancsnoka volt a mudzsaheddineknek nevezett afgán felkelőknek, akik a szovjet megszállás ellen harcoltak az 1980-as években – írja a magyar–szerb határon tevékenykedő embercsempész bandákat bemutató cikkében a Magyar Nemzet. A korszakban Hakkániék kapták a legtöbb felszerelést és pénzt az Egyesült Államok hírszerző szervezetétől, a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA), hogy sikerrel vehessék fel a harcot a szovjet túlerő ellen. A megszállók kiűzése, 1989 után nem sokkal, a polgárháború időszakában Hakkániék szövetséget kötöttek a tálibokkal, így a családfő maga is a talibán egyik vezetőjévé vált.

Emiatt pedig nem csoda, hogy az országba menekülő terrorvezér, Oszama bin Laden az egyik mentoraként is említi Dzsalaluddin Hakkánit, mint akitől sokat tanult a 90-es évek második felében.

Afganisztán amerikai megszállása során, 2001 és 2021 között a Hakkáni-csoport 18 nagyobb terrortámadást vitt véghez, a legpusztítóbbat talán 2017. május 31-én, amikor az ország fővárosának központjában, Kabulban robbantottak fel egy teherautót a német nagykövetség közelében. A merényletben 150-en meghaltak, 413-an pedig megsebesültek, túlnyomó többségében civilek.

Dzsalaluddin Hakkáni 2018-ban hunyt el, majd fia, Sziradzsuddin vette át a szervezet irányítását, amelyet azóta is kézben tart. A terrorhálózat központja a 2010-es években a pakisztáni Miran Shah településen és környékén volt, ahol a Hakkáni-klán működtette a bíróságokat, a muszlim iskolarendszer alapját képező medreszéket, és adókat vetettek ki, ha úgy látták jónak. Természetesen a szervezett bűnözés módszerei sem álltak távol tőlük: fontos bevételi forrásuk volt a védelmi és zsarolási pénzek beszedése, ez utóbbi kiemelkedően jövedelmező volt az egyik parancsnok korabeli nyilatkozata alapján.

A pakisztáni–afganisztáni határ közelsége miatt a csempészés komoly lehetőségeket tartogatott, így a Hakkáni-csoport évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Ezt pedig minden bizonnyal a szerb–magyar határon is kamatoztatni tudják.

2014-ben a pakisztáni kormány megelégelte tevékenységüket és hadműveleteket indított a Hakkáni- és más szélsőséges csoportok ellen, amelyet akkor sikerként könyveltek el. Az azóta eltelt idő alapján úgy tűnik: a győzelem csak időleges volt.

A terrorhálózat olyannyira magára tudott találni a következő években, hogy 2018-tól létrehozták elit egységüket, amelyet kezdetben Badri-hadseregként emlegettek és amelynek pár év múlva kiemelkedő feladatai lettek a főváros, Kabul visszavétele során.

A Magyar Nemzet teljes cikkét, benne a tálibok és az úgynevezett 313-asok, valamint az embercsempész csoportok közötti viszonyok bemutatásával IDE KATTINTVA tudja elolvasni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában