Már több mint egymillió palesztin menekült Rafahba és térségébe

ENSZ: vérontáshoz és a segélyezés megszakításához vezethet Izrael rafahi művelete

Vérontáshoz és a gázai övezeti lakosság segélyezésének megszakításához vezethet Izrael rafahi művelete – jelentette ki kedden Martin Griffiths, az ENSZ sürgősségi segélyeinek koordinátora Genfben.

Kijelentette, hogy a humanitárius művelet fenntartásához szükség van „biztonsági garanciákra, segélyszállítmányokra és személyzeti kapacitásra”.

– tette hozzá.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa már hétfőn óva intette Izraelt a nemzetközi humanitárius jog megsértésétől a Gázai övezet déli csücskén található Rafah ellen tervezett katonai támadással, ahol több mint egymillió ember keresett menedéket a harcok elől.

Német külügyminiszter: Izraelnek humanitárius jogi kötelezettsége a civil lakosság védelme

Izraelnek nemzetközi humanitárius jogi kötelezettsége a Gázai övezet déli területein élő civil lakosság védelme – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Berlinben azon a sajtótájékoztatón, amelyet Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után tartottak.

„Izraelnek, mint a világ többi országának, joga van az önvédelemre a Hamász brutális terrortámadásával szemben”, de humanitárius kötelezettségei is vannak – tette hozzá.

A Hamász tavaly október 7-i támadásával kezdődött fegyveres konfliktus alatt a palesztin övezeten belülről már több mint egymillióan menekültek a déli Rafahba és térségébe, „ők nem tudnak köddé válni” – mondta Baerbock, aki az izraeli műveletek miatti lehetséges újabb menekülthullámra utalva azt mondta: most már közös a felelősség, „hogy ne csak elméletben legyenek biztonságos területek és biztonsági folyosók, hanem a valóságban is”. 

Több humanitárius segélyt kell eljuttatni a Gázai övezetbe – jegyezte meg.

Rijád al-Maliki a Rafah elleni műveletek leállítására szólította fel Izraelt, szerinte ugyanis a legfontosabb most az lenne, hogy a várost ne rombolják le, mert már is így is rendkívüli állapotok uralkodnak a háborús övezetben.

Hozzátette: 

Maliki szerint ahhoz, hogy nemzetközi beavatkozás váljon lehetségessé a térségben, először katasztrófa sújtotta területté kell nyilvánítani a Gázai övezetet.

A német tárcavezető szerdán kétnapos látogatásra Izraelbe érkezik, a konfliktus kitörése óta immár ötödik alkalommal.

Franciaország szankciókat vezetett be 28 izraeli telepes ellen

Párizs szankciókat vezetett be 28 „szélsőséges izraeli telepes” ellen, mert „erőszakot követtek el palesztin civilek ellen Ciszjordániában” – jelentette be kedden a francia külügyminisztérium.

– írta közleményében a minisztérium. A 28 embert kitiltják Franciaország területéről – tette hozzá tárca, amely azt is közölte: „európai szintű szankciók elfogadásán dolgozik az erőszakos telepesek ellen”.

„A betelepítés a nemzetközi jog szerint illegális, és be kell szüntetni. Folytatása összeegyeztethetetlen egy életképes palesztin állam létrehozásával, ami az egyetlen megoldás ahhoz, hogy izraeliek és palesztinok békében és biztonságban élhessenek egymás mellett” – hangsúlyozta a francia diplomácia.

 A terrortámadásban ezerkétszáz ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a Hamász Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

A konfliktus érezteti hatását Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt palesztin területen, ahol egyre több erőszakos cselekményt követnek el az Izrael és Hamász között a Gázai övezetben folyó fegyveres konfliktus kezdete óta. A Palesztin Nemzeti Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériumának összesítése szerint több mint 380 palesztint öltek meg izraeli katonák vagy telepesek Ciszjordániában, ahol több mint 2,9 millió palesztin mellett mintegy 490 ezer zsidó él, a nemzetközi jog szerint törvénytelen telepeken.

Hezbollah-vezető: az Izrael elleni tüzérségi támadásoknak akkor lesz végük, amikor a Gázai övezet elleni „agressziónak”

A Hezbollah Izrael elleni tüzérségi támadásainak akkor lesz végük, amikor a Gázai övezet elleni izraeli „agressziónak” – jelentette ki keddi tévés beszédében Haszan Naszrallah, a libanoni síita milícia vezetője.

Az Irán támogatását élvező Hezbollah a Gázai övezeti háború kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat a határ túloldalán, válaszul pedig az izraeli hadsereg támadja a milícia hadállásait.

Mint mondta, számos külföldi küldöttség járt már Bejrútban a Hezbollah és Izrael közötti ellenségeskedések lezárását célzó javaslatokkal, de ezeknek nyilvánvalóan „csak egy céljuk volt: Izrael biztonsága, Izrael védelme”.

Stéphane Séjourné, a francia diplomácia vezetője például a múlt héten olyan javaslattal érkezett a közel-keleti országba, amely egyebek között felszólítja a Hezbolláht, illetve a milícia Radván nevű elitalakulatát arra, hogy húzódjon vissza 10 kilométernyit a határtól.

Naszrallah anélkül, hogy Párizst konkrétan megnevezte volna, azt mondta: az egyik delegáció „közvetítőként előterjesztett egy dokumentumot, de ebben semmi másról nincs szó, csak Izrael biztonságáról”.

A kölcsönös tüzérségi támadásokban eddig mintegy kétszáz ember vesztette életét Libanonban, köztük 170-en a Hezbollah fegyveresei voltak, míg a másik oldalon 10 izraeli katona és 5 civil halt meg. De emellett tízezrek voltak kénytelenek elmenekülni otthonukból a határ mindkét oldalán.

Naszrallah egyúttal kijelentette, hogy Észak-Izrael lakói egyhamar nem fognak hazatérni, sőt, azzal fenyegetett, hogy még több ember lesz kénytelen elmenekülni.

Az ENSZ-segélyszervezet felszámolása még több szenvedést és nyomorúságot hozna a palesztinokra

Rövidlátó gondolkodást feltételeznek az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNWRA) megszüntetésére irányuló felszólítások, a 75 éves ügynökség feloszlatása ugyanis csak még több „szenvedést és nyomort” hozna a Gázai övezetre, valamint a szintén palesztinok lakta Ciszjordániára, következményei pedig más jövőbeli humanitárius válságok kezelésében is megmutatkoznának – jelentette ki Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője kedden Genfben.

Az ENSZ-tagállamok küldöttségeivel a világszervezet európai székházában folytatott megbeszélését újságíróknak felidézve Lazzarini úgy fogalmazott:

Kijelentette továbbá, hogy az UNRWA mellett „nincs még egy olyan ENSZ-ügynökség vagy civil szervezet, amely évtizedek óta képes lenne olyan kormányzati szintű szolgáltatásokat nyújtani több százezer gyermeknek, mint az oktatás”.

Az UNWRA vezetője a tagállamok küldöttségeivel megvitatta az ENSZ-segélyszervezettel szemben felmerült újabb vádakat is. Az izraeli hadsereg ugyanis vasárnap számolt be arról, hogy az ügynökség gázai székhelye alatt felfedezte a Hamász terrorszervezet adatkezelő központját és fegyvereseinek lakóhelyiségeit.

A rafahi civilek, illetve a harcok elől ide menekült gázai lakosság evakuálására vonatkozóan azt mondta: „hova lehetne kitelepíteni a palesztin civileket? Nem ismerek egyetlen biztonságos helyet sem a Gázai övezetben.”

Lazzarini azt mondta, hogy 

Mindemellett szorgalmazta a háború végeztével egy vizsgálóbizottság megalakítását, amely egyebek között a gázai ENSZ-létesítmények elleni – mint mondta – több mint 150 izraeli támadás ügyében is intézkedne.

Izrael januárban azzal vádolta meg az ENSZ segélyszervezetének tizenkét munkatársát, hogy részt vettek a Hamász október 7-i átfogó támadásában, amelyben megöltek mintegy ezerkétszáz embert és a Gázai övezetbe hurcoltak több mint kétszázötven túszt. Az izraeli vádak nyomán több ország beszüntette az UNRWA pénzügyi támogatását. Az izraeli hatóságok már korábban is többször felszólítottak a segélyszervezet felszámolására, azzal érvelve, hogy az Izrael-ellenes érzelmeket táplál. Ezt a vádat azonban az UNRWA határozottan tagadja.

Izraeli légibázis elleni rakétatámadást gyakorolt az iráni Forradalmi Gárda

A gyakorlaton az Ománi-öbölből és több szárazföldi bázisról indítottak el közepes hatótávolságú Fateh és Emad rakétákat olyan iráni sivatagi célpontok ellen, amelyek éppen olyan távolságban vannak – 1200 kilométer –, mint például az izraeli Palmahim légitámaszpont.   

Az 1979-es iszlám forradalom óta Irán ősellenségének tekinti Izraelt. A feszültség tovább mélyült a gázai övezeti fegyveres konfliktus kitörése óta.

Az olasz külügyminiszter szerint Izrael válasza aránytalan a palesztin területeken

Izrael reakciója a palesztinok lakta Gázai övezetben aránytalan, és túl sok az olyan áldozat, akinek semmi köze a Hamász palesztin terrorista szervezethez, utóbbi viszont nem katonai akciót hajtott végre, hanem a zsidókat vadászta tavaly októberben, elindítva a mostani fegyveres konfliktust – hangoztatta Antonio Tajani olasz külügyminiszter egy rádiós interjúban kedden.

Az olasz diplomácia vezetője úgy vélte, tévednek azok, akik népirtásról beszélnek a palesztin területen.

Ugyanakkor hangsúlyozta, Izraelnek el kell kerülnie a palesztin civil lakosság elleni megtorlást. Aránytalannak nevezte az izraeli ellenválaszt.

– mondta.

Antonio Tajani a Rai Radio Uno közszolgálati csatornának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egy szóval sem ért egyet abból, amit Francesca Albanese, az ENSZ palesztin területekre szakosodott emberjogi különmegbízottja állított. Albanese a Hamász október 7-i támadásáról azt mondta, hogy a palesztin szélsőséges szervezet fegyveresei nem a zsidóságuk miatt ölték meg az áldozatokat, hanem válaszként az izraeli elnyomásra.

Antonio Tajani hangoztatta: a Hamász bűnszervezet, amely hidegvérrel végzett ki izraeli civileket. Az olasz külügyminiszter szerint konfliktusok esetében „nagyon óvatosnak kell lenni, és ha a békét akarjuk elérni, mindig az igazságot kell keresni (...). A Hamász akciója nem katonai támadás volt, nem az izraeli hadsereg egyik kaszárnyáját támadták meg, hanem a zsidók vadászata zajlott, felfoghatatlan, embertelen agresszió, melynek során a holttesteket is meggyalázták, ilyesmit még háborúkban is alig látni.” Tajani úgy vélte, teljesen érthető Izrael döntése, hogy nem engedi be az ENSZ különmegbízottját.

Nem átlátható Irán nukleáris tevékenysége

Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden arra hívta föl a figyelmet, hogy nem átlátható Irán nukleáris programja.

Annak fényében érkezett a figyelmeztetés, hogy a programot korábban vezető tisztviselő, Ali Akbár Szálehi bejelentette; minden rendelkezésre áll az országban nukleáris fegyver előállításához.

A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi a Dubajban megrendezett kormányközi világtalálkozón (World Government Summit) kijelentette, hogy az Izrael és a Hamász közötti harcok miatt a Közel-Kelet tágabb értelemben egy „merő felgyülemlett kuszaság”.

Irán a világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodás összeomlása után az urándúsítást pontosan a „fegyverminőségi szint” alatt folytatta. Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint Teherán azóta elég dúsított uránt halmozott föl, hogy ha úgy dönt, fegyvereket készíthessen. Amerikai hírszerzők mások mellett azonban úgy vélik, hogy Irán még nem látott neki atomfegyver kifejlesztésének.

– figyelmeztetett Grossi, hozzátéve: 

– mondta Grossi.

Szálehi helyi idő szerint késő este beszélt a lehetséges atomfegyverről az iráni televízióban.

– mondta Szálehi.

Teherán 2015-ben kötött megállapodást a nemzetközi közösséggel, melynek értelmében korlátozta atomprogramját, cserébe a világ országai fokozatosan feloldották az Iránnal szembeni szankciók többségét. Az Egyesült Államok azonban kilépett a megállapodásból és visszaállította a büntetőintézkedéseket, ami miatt Irán is sorra jelentette be, hogy nem teljesíti a megállapodásból fakadó kötelezettségeit, s elkezdett ismét magasabb koncentrációjú uránt előállítani. Teherán 20 éve váltig állítja, hogy nem célja atomfegyver előállítása.

Újabb elesett katonákról számolt be az izraeli hadsereg

Izrael nyilvánosságra hozta újabb három elesett katona nevét az Hamász iszlamista terrorszervezet elleni háború 130. napján, kedden.

Az izraeli hadsereg (IDF) egy 36, egy 30 és egy 27 éves tartalékos katona halálát jelentette be kedd reggel. Egy épületben elrejtett pokolgép végzett velük hétfőn Hán-Júnisztól keletre. Két további tartalékost súlyosan megsebesített a robbanószerkezet.

Az IDF szóvivője: a Hamász terrorszervezet negyven tagját ölték meg hétfőn

Az IDF szóvivőjének tájékoztatása szerint a Gázai övezetben működő katonai erők az elmúlt napon a Hamász iszlamista terrorszervezet negyven tagját ölték meg. Emellett Hán-Júnisz körzetében fekvő házakban felrobbantottak két lőszerraktárat.

Az izraeli külföldi hírszerző szervezet, a Moszad főnökének vezetésével kedden tárgyalódelegáció indul Egyiptomba a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadítását célzó tárgyalásokra.

A közvetítőkkel folyó megbeszélésen részt vesz William Burns, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) vezetője, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök és Abbász Kamal, az egyiptomi hírszerzés vezetője.

A Palesztin Nemzeti Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériumának jelentése szerint az izraeli biztonsági erők agyonlőtték a húsz éves Muhammad Serif Szalmit Kalkiliában, Ciszjordánia északi részén.

A Háárec című újságnak azt jelentette egy biztonsági vezető, hogy mintegy húsz telepes palesztinok járműveit gyújtotta fel és köveket dobált palesztinokra a Jichar nevű izraeli telep melletti palesztin falvakban. A palesztin vörösfélhold bejelentette, hogy egy 20 éves férfi és egy 16 éves fiú lövöldözésben megsebesült Aszira al-Kablia faluban.

Izrael északi, libanoni határvidékén hat rakéta becsapódását észlelték lakatlan területen. Az IDF jelentése szerint Izrael a Hezbollah dél-libanoni célpontjait támadta, a légierő csapást mért Tallusza térségében, korábban pedig aknavetőkkel lőttek egy Hezbollah-megfigyelőállomást Hijám közelében.

Franciország a Hezbollah visszavonulását és határ menti tárgyalásokat javasol

Franciaország írásbeli javaslatot juttatott el Bejrútnak, amelynek célja, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek Izraellel. A Reuters hírügynökség által ismertetett dokumentum felszólítja a harcosokat, köztük a Hezbollah elitegységét, hogy 10 kilométerre vonuljanak vissza a határtól.

A terv célja, hogy véget vessen az Irán által támogatott Hezbollah és Izrael közötti harcoknak a határon. Az ellenségeskedések a gázai háborúval párhuzamosan zajlanak, és erősítik az eszkaláció miatti aggodalmakat.

– közölte négy magas rangú libanoni és három francia tisztviselő.

A dokumentum célként tűzi ki, hogy megakadályozza a konfliktust, „amely a kontrollvesztés veszélyével fenyeget”, és „a megfelelő feltételek fennállása esetén” tűzszünetet teremt, és végül tárgyalásokhoz vezethet Libanon és Izrael közötti vitatott szárazföldi határ kijelöléséről.

Kétállami megoldást és tartós békét sürgetett az amerikai elnök és a jordániai király

Izrael és a palesztinok közötti tartós békét sürgetett a kétállami megoldás megvalósításával Joe Biden amerikai elnök és II. Abdalláh jordániai király hétfőn a Fehér Házban tartott megbeszélésük utáni nyilatkozataikban.

Joe Biden kifejtette, hogy a Hamász kezében lévő túszok kiszabadulását lehetővé tevő megállapodás elérésén dolgoznak, ami hathetes fegyvernyugvást tenne lehetővé. Ez időt adna egy tartósabb megoldás kidolgozására – tette hozzá. Az elnök megállapította, hogy a megállapodás „kulcselemei az asztalon vannak, ugyanakkor vannak nézeteltérések”. Hangsúlyozta egyúttal: sürgeti Izraelt, hogy dolgozzon a megállapodás elérésén.

Joe Biden a konfliktus megoldásának elemei között említette a túszok kiszabadulását, az Izraelt érő terrorfenyegetés felszámolását, valamint a tartós békét kétállami megoldással.

Megismételte, hogy nagyszabású katonai művelet Izrael részéről nem történhet meg a dél-gázai Rafah városában egy olyan hiteles terv nélkül, amely szavatolja a palesztin civilek biztonságát és támogatását. Megállapította, hogy „tragikus minden ártatlan palesztin halála Gázában”.

II. Abdalláh jordániai király a találkozó után tett nyilatkozatában az izraeli-palesztin fegyveres konfliktus elmúlt négy hónapját a Közel-Kelet egyik legpusztítóbb háborújának nevezte, és kijelentette, Izrael nem hajthat végre újabb nagyszabású támadást. Azonnali tartós tűzszünetet követelt, és azt, hogy minden lehetséges határátkelőn keresztül bejusson a segély a Gázai övezetbe. A jordániai uralkodó sürgette a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség (UNRWA) támogatásának folytatását mondván, hogy annak munkája létfontosságú.

Az ENSZ-szervezet anyagi támogatását az Egyesült Államok és számos nyugati ország felfüggesztette január végén, miután arról jelentek meg információk, hogy az ügynökség dolgozói közül többen részt vettek a Hamász tavaly október 7-én Izrael ellen végrehajtott támadásában.

II. Abdalláh egyben élesen bírálta Izraelt, és azt mondta, nem lehet figyelmen kívül hagyni a Ciszjordániában történteket, ahol – szavai szerint – négyszáz palesztin halt meg, amiért az izraeli telepeseket tette felelőssé. Egyben azt hangoztatta, hogy az arab országokkal és a nemzetközi közösséggel együtt kell egy hosszú távú izraeli-palesztin békén dolgozni, amely a kétállami megoldás keretei között valósul meg, és a palesztin főváros Kelet-Jeruzsálem lesz.

Franciaország 42 embert evakuált a Gázai övezetből

Franciaország hétfő este bejelentette, hogy sikerült evakuálnia a Gázai övezetből 42 francia állampolgárt és a Francia Intézet munkatársait, családtagjaikkal együtt.

„Franciaország kérésére 42 személynek sikerült ma elhagynia a Gázai övezetet a rafahi átkelőhelyen keresztül Egyiptom felé” – olvasható a francia külügyminisztérium közleményében. Ezzel több mint kétszázra emelkedett a Gázából „Franciaország kérésére” evakuált emberek száma.     

A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a hétfőn bejelentett evakuálás „a francia hatóságok által a legmagasabb szinten tett lépések eredménye”.     

„Ragaszkodunk ahhoz, hogy az evakuálási tervünkben szereplő embereknek engedélyezzék, hogy Franciaországban találjanak menedéket” – hangsúlyozta a közlemény szerint egy héttel ezelőtti izraeli látogatásán Stéphane Séjourné külügyminiszter.       

Az evakuáltakról az egyiptomi oldalon a francia nagykövetség és Franciaország kairói főkonzulátusa gondoskodik a külügyminisztérium válságközpontjával együttműködve.    

A külügyi tárca közleményében jelezte: Franciaország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy mások is elhagyhassák a Gázai övezetet és Franciaországba evakuálják őket. A tárca arra is emlékeztetett, hogy „Izraelnek konkrét intézkedéseket kell tennie” a civilek védelmére a Gázai övezetben, és megismételte Franciaországnak a harcok beszüntetésére vonatkozó felhívását.

Ez történt hétfőn: