Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.20. 08:40

Ideiglenes tűzszünetet szorgalmaz az ENSZ-ben az Egyesült Államok (videó)

Az izraeli–palesztin háború 137. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonanők fényképezkednek a Gázai övezet megsemmisült épületeivel a háttérben Dél-Izraelben 2024. február 19-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Cafrir Abajov

A brit trónörökös a gázai harcok mielőbbi beszüntetését sürgette

A gázai harcok mielőbbi beszüntetését sürgette keddi nyilatkozatában Vilmos brit trónörökös.

A felhívásban, amelyet a Kensington-palota, Vilmos londoni hivatala tett közzé, a walesi herceg úgy fogalmaz: mélységes aggodalommal tölti el, hogy a Hamász által Izrael ellen tavaly október 7-én elkövetett terrortámadás óta milyen rettenetes emberi áldozatokkal járt a közel-keleti konfliktus.

Túl sokan haltak már meg, és csakúgy, mint oly sokan mások, én is azt szeretném, hogy a harcok a lehető leghamarabb befejeződjenek

– áll a trónörökös keddi felhívásában.

A walesi herceg állásfoglalása rendkívüli jelentőségű, mivel a brit királyi család magas rangú tagjai a törvényerejű szokásjog alapján gyakorlatilag soha nem hangoztatják nyilvánosan véleményüket aktuális hazai és világpolitikai kérdésekben.

Vilmos nyilatkozata szerint sürgősen növelni kell a Gázába eljuttatott humanitárius segélyek mennyiségét. „Kritikus fontosságú a segélyek bejuttatása, és a túszok szabadon engedése” – áll a Kensington-palota által közzétett felhívásban.

A Hamász tavaly októberi izraeli támadásában 1200 ember meghalt, több mint háromezren megsérültek. A Gázai övezetet uraló iszlamista terrorszervezet elhurcolt 240 túszt is, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.

Izrael ezután hadműveleteket indított Gázában azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.

Keddi üzenetében – a gázai állapotokra utalva – Vilmos trónörökös úgy fogalmaz: néha csak az emberi szenvedés puszta mértéke láttán lehetséges a tartós béke fontosságának felismerése.

Vilmos – III. Károly király és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után az Egyesült Királyság uralkodója lesz – 2018-ban hivatalos látogatást tett Izraelben, és a brit királyi család tagjai közül elsőként ellátogatott Ciszjordániába is, ahol felkeresett egy palesztin menekülttábort. Akkori nyilatkozatában kijelentette, hogy a világ „nem feledkezett meg” a palesztinokról.

A trónörökös a jövő héten egy londoni zsinagógában tesz látogatást, ahol fiatal aktivistákkal a gyűlölködés terjedése elleni fellépésről folytat tanácskozást.

A 300 ezres brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet, a Community Security Trust (CST) minap ismertetett éves felmérésében közölte: 2023-ban 4103 antiszemita indíttatású atrocitás jutott a tudomására, 147 százalékkal több, mint az előző évben.

A CST hangsúlyozta: még soha nem jegyzett fel ennyi antiszemita incidenst egyetlen naptári évben.

Egyedül tavaly októberben, a Hamász izraeli támadása után 1330 antiszemita indíttatású nagy-britanniai atrocitásról érkezett bejelentés a szervezethez.

Az előző napi izraeli légitámadáskor találatot kapó raktár tüzét oltják a dél-libanoni tengerparti városban, Gáziehben 2024. február 20-án
Fotó: Vael Hamzeh / Forrás: MTI/EPA

Ideiglenes tűzszünetet szorgalmaz az ENSZ-ben az Egyesült Államok

Az amerikai kormány a Gázai övezetben ideiglenes tűzszünetet szorgalmazó, egyszersmind Izrael rafahi offenzíváját elutasító indítványt terjesztett kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, amelynek ettől eltérő, az azonnali és feltétel nélküli humanitárius tűzszünetre felszólító határozatáról a nap folyamán szavaznak a tagállamok képviselői.

Washington korábban jelezte, hogy a keddi szavazáson megvétózza az arab országok által benyújtott javaslatot, mivel aggályai szerint veszélyeztetheti az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael és Katar közötti, a túszok szabadon bocsátására és a háború legalább hathetes szüneteltetésére irányuló tárgyalásokat.

Az amerikai indítvány ezek mellett sürgeti a humanitárius segélyek szállítására vonatkozó valamennyi korlátozás feloldását, és megállapítja, hogy egy nagyobb szárazföldi offenzíva a gázai Rafah városa ellen súlyosan veszélyeztetné a regionális békét, ezért az ott zajló műveletek „a jelenlegi körülmények között nem folytatódhatnak”.

Mindezen feltételek betartása „segítene megteremteni az ellenségeskedés tartós beszüntetésének feltételeit” – áll az Associated Press amerikai hírügynökség által megszerzett határozattervezetben.

A Reuters brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó magas rangú amerikai kormánytisztviselők szerint az amerikai indítvány nem foglal állást sem Izrael, sem a palesztinok és az őket támogató országok törekvései mellett. Ezt mutatja, hogy noha Washington hagyományosan Izrael érdekeit védi az ENSZ bírálataival szemben, és a Hamász október 7-i terrortámadása óta kétszer is megvétózta az ENSZ BT-határozatokat, kétszer tartózkodott is.  

Richard Gowan, az International Crisis Group nemzetközi agytröszt ENSZ-igazgatója szerint ugyanakkor az arab országok határozattervezetének kedden várható megvétózása nem nyugtathatja meg Izraelt, mivel az amerikai indítvány utalást tesz arra is, hogy a zsidó állam „nem számíthat a végtelenségig az amerikai diplomáciai védelemre”.

Állásfoglalásban Washington a rafahi offenzíva mellett elutasítja a zsidó telepek gázai terjeszkedésére irányuló felhívásokat, valamint minden, nemzetközi jogba ütköző demográfiai vagy területi változtatási kísérletet, beleértve az ütközőzónák létrehozását, valamint a polgári infrastruktúra széles körű, szisztematikus lerombolását a Gázai övezet jelenlegi határain belül.

Az előző napi izraeli légitámadáskor találatot kapó raktár romjai között férfiak a dél-libanoni tengerparti városban, Gáziehben 2024. február 20-án. Az izraeli légierő két csapást hajtott végre a Szidóntól öt kilométerre fekvő város ellen, az izraeli hadsereg szerint a libanoni síita Hezbollah milícia fegyverraktárait támadták. Legalább öt ember megsebesült
Fotó: Bilal Huszein / Forrás: MTI/AP

Számos palesztin fegyverest megölt az izraeli hadsereg

Számos palesztin fegyverest megölt az izraeli hadsereg az utóbbi napon gázai övezeti hadműveletében, ezenkívül elfoglalta a Hamász iszlamista terrorszervezet egyik hadianyag-raktárát, Dél-Libanonban pedig a Hezbollah síita mozgalom fegyvereseit és infrastruktúráját támadta – közölte kedden egy katonai szóvivő.

Kórházban meghalt egy 22 éves, ejtőernyős izraeli katona, aki hétfőn megsebesült a harcban – tette hozzá a szóvivő.

Egy beszámoló szerint, amely a Libération című francia lapban jelent meg, a Hezbollah iráni és észak-koreai segítséggel olyan alagútrendszert épített ki Dél-Libanonban az utóbbi évtizedekben, amely a Hamász gázai övezeti alagútrendszerénél is kiterjedtebb. A több száz kilométernyi föld alatti rendszerben rakétaindító állások, raktárak, katonai szállások is vannak.

Egy friss ENSZ-jelentés szerint a Gázai övezet északi részén minden hatodik, két éven aluli gyerek súlyosan alultáplált. Három százalékuk pedig sürgősen orvosi segítségre szorul, az alultápláltság szövődményei vagy akár a halál fenyegeti őket. A két év alatti gyermekek kilencven százalékának és a terhes vagy szoptató anyák kilencvenöt százalékának élelemmel való ellátása nagyon bizonytalan, naponta csak két vagy annál kevesebb fajta, alacsony tápértékű élelemhez jut hozzá.

A gázai övezetben élő családok 95 százaléka csak kevés élelemhez jut, 64 százalékuk naponta egyszer eszik – olvasható a jelentésben.

A palesztinok arról számoltak be kedden, hogy húsz nap óta először segélyszállító teherautók érkeztek az övezet északi részébe.

Izrael GDP-je 19,4 százalékkal esett a negyedik negyedévben

Izrael GDP-je erőteljesen csökkent a tavalyi utolsó negyedévben a Hamásszal vívott háború hatásaként.

Az izraeli statisztikai hivatal számításai szerint a december végével záródott három hónapban a hazai össztermék (GDP) 19,4 százalékkal esett éves összevetésben, ami a legnagyobb gazdasági zsugorodás 2020 második negyedéve óta. Elemzők kisebb, 10 százalékos gazdasági teljesítménycsökkenésre számítottak.

A tavalyi harmadik negyedévi GDP-növekedés adatát 2,7 százalékról 1,8 százalékra módosították.

A tavalyi utolsó negyedévben a fogyasztási kiadások 26,9 százalékkal, a tőkebefektetések 67,8 százalékkal, az export 18,3 százalékkal, az import 42 százalékkal csökkent. A kormányzati kiadások 88,1 százalékkal nőttek, elsősorban a katonai költségek miatt.

Izrael gazdasága tavaly 2 százalékkal nőtt a 2022. évi 6,5 százalékos bővülés után.

A Pentagon megerősített drónjának elvesztését Jemen közelében, de az okot egyelőre vizsgálják

A Pentagon vizsgálja, hogy mi okozta egy amerikai katonai drón lezuhanását Jemen partjai közelében – közölték amerikai katonai illetékesek hétfőn.

Amerikai tisztségviselők annyit erősítettek meg, hogy az MQ-9 Reaper, egy többnyire megfigyelő és felderítő célokra használt, 20 méter szárnyfesztávú, pilóta nélküli repülő eszköz a tengerbe esett. Ezt azzal egészítettek ki, hogy a drón nemzetközi légtérben tartózkodott, nemzetközi vizek fölött, amikor lezuhant.

A jemeni húszik egy szóvivője hétfőn azt állította, hogy az amerikai katonai eszközt légvédelmük semmisítette meg, és azt mondta, hogy a drón rakétával volt felfegyverezve és ellenséges küldetést teljesített. A közlés szerint a légvédelem Nyugat-Jemen Hodeida kikötővárosa közelében avatkozott be.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az amerikai eszközt a húszi fegyveresek lőtték le, akkor a tavaly november után ez a második eset, amikor MQ-9-es drón ellenséges támadás áldozatává válik.

Az eszköz értéke 32 millió dollár, különlegessége, hogy mintegy 27 órán keresztül tud a levegőben tartózkodni, a megfigyelő, felderítő célok mellett, fegyvert is képes szállítani.

Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) hétvégén arról számolt be, hogy szombaton sikeres légicsapásokat hajtottak végre húszi célpontok ellen, köztük első alkalommal víz alatti drón ellen.

A húszik vasárnap eltaláltak egy Belize-i zászló alatt az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger között hajózó, Bulgáriába tartó kereskedelmi hajót, amelynek legénységét sikeresen kimenekítették. A jemeni fegyveresek állítása szerint a vegyi anyagot szállító hajó elsüllyedhet, nyugati források ezt nem erősítették meg. Hétfőn egy amerikai tulajdonban álló görög zászló alatt közlekedő hajó is vészjelzést adott le támadás miatt az Ádeni-öbölben.

A Jement uraló húszik tavaly október közepe, az Izrael és Hamász közötti konfliktus kibontakozása után indítottak rendszeres támadásokat az ország partjai közelében, nemzetközi hajózási útvonalon közlekedő kereskedelmi hajók ellen, azt állítva, hogy a palesztinok mellett szolidaritás mozgatja akcióikat. Az Egyesült Államok szerint a jemeni fegyveres csoportot Irán támogatja.

A megszaporodott támadások nyomán több globális áruszállító vállalkozás kényszerült arra, hogy az Afrika körüli hosszabb, költségesebb útvonalra irányítsa hajóit, és elkerülje a Vörös-tengeri útvonalat.

Szomorú sorsra juthatott a Hamász legfiatalabb túsza

Az izraeli hadsereg közzétett egy videót, amelyen az izraeli Bibas család tagjai láthatók október 7-én, közvetlenül az elrablásuk után, a Gázai övezetben, Hán Júniszban. A térfigyelő kamerák felvételén az látható, hogy a gyermekeit a karjában tartó Shirit fegyveresek veszik körül. Az apát, Yardent is elrabolták, és szintén túszként tartják fogva – írja a The Times of Israel izraeli napilap.

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, hogy „nagyon aggódik Shiri és a gyerekek sorsa miatt”, de nem árult el részleteket arról, mit derített ki a hírszerzés a fiatal család sorsáról – írja a Magyar Nemzet.

A túszok családtagjai felszólították Izrael és a világ döntéshozóit, hogy a lehető leghamarabb hozzák haza a foglyokat.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában