2024.03.25. 17:25
A libanoni kormányfő nyomást gyakorolna Izraelre, hogy állítsa le a Libanon elleni támadásait
Az izraeli–palesztin háború 171. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli légicsapásban megsemmisült lakóház romjai a Gázai övezet középsõ részén fekvõ Deir el-Balahban 2024. március 25-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Abdel Karim Hana
Libanoni kormányfő: nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy állítsa le a Libanon elleni támadásait
Nemzetközi nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy állítsa le a Libanon elleni támadásait - közölte Nadzsib Mikáti, Libanon ügyvivő miniszterelnöke, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) hétfőn hozott határozatában tűzszünetet követelt a Gázai övezetben.
Szinte napi rendszerességű összetűzések zajlanak az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah milícia között, párhuzamosan az október 7-én kitört gázai övezeti háborúval. A síita fegyveres csoport egyelőre nem reagált az ENSZ BT döntésére.
Mikáti a hivatala által közzétett állásfoglalásban üdvözölte a világszervezet vezető testületének határozatát, és úgy fogalmazott, hogy "ez az első lépés az izraeli agresszió feltartóztatásának ösvényén a Gázai övezetben".
"Ami Libanont illeti, ismételten felszólítjuk az érdekelt államokat, hogy gyakoroljanak nyomást az izraeli ellenségre, hogy hagyjon fel agressziójával Libanon déli részén" - áll a közleményben.
Joáv Galant, Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy nem állíthatják le a radikális iszlamista Hamász elleni háborút, amíg szélsőségesek túszokat tartanak fogva a Gázai övezetben.
Mikáti februárban a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy egy esetleges gázai övezeti tűzszünet közvetett tárgyalásokhoz vezethetne Izrael és Libanon között a két ország határán kialakult ellenségeskedések lezárásáról, valamint a jelenleg vitatott határ kijelöléséről.
A Hezbollah szintén tett olyan bejelentést, hogy felhagyna izraeli területek elleni támadásokkal, ha a gázai övezeti háborúban tűzszüneti megállapodás születne. Izraeli és amerikai tisztségviselők mindazonáltal felhívták a figyelmet arra, hogy egy fegyvernyugvás a Gázai övezetben nem terjedne ki automatikusan az izraeli-libanoni határtérségre.
Németország több millió euróval támogatja az UNRWA-t
Németország 45 millió euróval (18 milliárd forint) támogatja az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezetét (UNRWA) - közölte hétfőn a berlini külügyminisztérium és a gazdasági együttműködésért felelős tárca.
A pénzt a szervezet regionális tevékenységének finanszírozására szánják Jordániában, Libanonban, Szíriában és Ciszjordániában. Olyan tevékenységekről van szó, mint az alapvető egészségügyi ellátás, az oktatás és az élelmiszersegélyek biztosítása, valamint foglalkoztatási programok finanszírozása.
A német diplomáciai tárca ugyanakkor nyitva hagyta azt a kérdést, hogy az UNRWA gázai övezeti tevékenységének befagyasztott támogatását újraindítják-e. A tájékoztatás szerint az ezzel kapcsolatos vizsgálatok még zajlanak.
Berlin azt követően függesztette fel az UNRWA-nak szánt segélyeket, hogy kiderült: izraeli vizsgálatok szerint a szervezet 12 munkatársa közreműködhetett a Gázai övezetet ellenőrző Hamász terrorszervezet Izrael ellen októberben végrehajtott támadásában.
Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba
Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba, miután az Egyesült Államok nem vétózta meg hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Gázai övezeti tűzszüneti javaslatot, hanem csak tartózkodott az arról szóló szavazáson - jelentette be a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal.
Az izraeli vezetés pénteken megállapodott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel arról, hogy a hadikabinet két tagja, Ron Dermer miniszter és Cahi Hanegbi nemzetbizottsági elnök Joe Biden amerikai elnök kérésére ezen a héten Washingtonba utazik megtárgyalni Izrael esetleges hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén található Rafah ellen. De miután az ENSZ BT az Egyesült Államok tartózkodásával megszavazta az azonnali tűzszüneti vonatkozó határozatot, Benjámin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, hogy nem küldi el a Dermer és Hanegbi vezette delegációt Washingtonban.
Az Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet közötti fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta a Fehér Ház most először nem akadályozta meg tűzszüneti határozati javaslat megszavazását a BT-ben.
A miniszterelnöki hivatal ezzel összefüggésben hozzátette: az Egyesült Államok már előzetesen tájékoztatta Dermert arról, hogy ezúttal hagyni fogja a javaslat elfogadását.
A hivatal állásfoglalása szerint az Egyesült Államok "visszalépett következetes álláspontjától, és ártott a háborús erőfeszítéseknek, az elraboltak szabadon bocsátására irányuló erőfeszítéseknek, mert reményt ad a Hamásznak arra, hogy a nemzetközi nyomás hatására lesz tűzszünet, de nem kell elengednie a túszait" - írta hétfőn a jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal.
A Hamász viszont a szavazás után megköszönte az ENSZ BT-nek, hogy azonnali tűzszünetet ír elő a Gázai övezetben, és követelte, hogy "állandó tűzszünet legyen, az összes cionista erőt vonják ki a Gázai övezetből, és a kitelepítettek visszatérhessenek otthonukba".
Az interneten közzétett nyilatkozatában a Hamász azt is bejelentette, hogy kész az azonnali fogolycserére, tehát átadni túszait, ha cserébe Izrael elenged bebörtönzött palesztinokat.
A Hamász Izrael elleni október 7-i átfogó terrortámadásában meggyilkolt mintegy 1200 embert Izraelben, és 250-et túsznak elhurcolt Izraelbe. Utóbbiak egy részét, - a nők és a gyermekek nagy részét - november végén, egy nyolc napig tartó ideiglenes tűzszünet idején szabadon engedte, mindegyiküket terrortevékenységért Izraelben bebörtönzött három palesztinért cserébe.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa első határozatát fogadta el a gázai tűzszünetről, Washington tartózkodott
Tűzszünetről és a többségében palesztin lakosságú Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok elengedéséről szóló határozatot fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn, az Egyesült Államok tartózkodott.
A Biztonsági Tanács 10 nem állandó tagja által beterjesztett és az ENSZ arab tagállamainak csoportja által támogatott dokumentum a ramadán iszlám böjti hónap idejére tűzszünetet, valamint a Hamász palesztin szélsőséges szervezet fogságában lévő túszok azonnali elengedését írja elő, és a Gázai övezetbe irányuló segélyszállítmányok sürgős kiszélesítését követeli.
A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok nem emelt vétót, hanem a tartózkodást választotta, hogy jelezze: a szöveg egy részével nem ért egyet. Ezzel az ENSZ BT a tavaly október 7-i izraeli Hamász-terrortámadás, majd az azt követően indult gázai hadműveletek kezdete óta először tudott tűzszünetről szóló határozatot elfogadni.
Az előző, pénteken szavazásra bocsátott, amerikai előterjesztésű tervezet orosz és kínai vétó miatt bukott el, az azt megelőző hónapokban pedig az Egyesült Államok emelt vétót három alkalommal a Biztonsági Tanácsban.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője hétfőn a szavazást követően egy online sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy nincs változás az Egyesült Államok izraeli-palesztin konfliktust érintő politikájában. Kijelentette, hogy a most elfogadott határozat egybeesik az amerikai célokkal, ugyanis azonnali tűzszünetet és a túszok elengedését tartalmazza, ugyanakkor az Egyesült Államok számára nem volt elfogadható, mert nem tartalmazza a Hamász elítélését a történtekben. Megjegyezte, hogy a múlt pénteken amerikai kezdeményezésre előterjesztett határozati javaslat ezzel szemben tartalmazta a Hamászra vonatkozó elítélő kitételt.
António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn a közösségi médiában azzal reagált a Biztonsági Tanács szavazására, hogy egy régóta várt határozat született meg, végrehajtásának elmaradása pedig "megbocsáthatatlan" lenne.
Az amerikai vétó elmaradása nyomán az izraeli kormány jelezte, hogy lemondja delegációjának washingtoni látogatását. Az eredeti tervek szerint az izraeli kormány nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint a kormány egy tagja hétfőn érkezett volna az amerikai fővárosba, hogy az izraeli hadseregnek a gázai Rafah városába tervezett hadműveletével kapcsolatos amerikai aggályokról és megoldási javaslatokról egyeztessen.
A látogatást a múlt héten a Fehér Ház szóvivője jelentette be.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője a hétfői sajtóbeszélgetésen csalódást keltőnek nevezte az izraeli döntést. "Nagyon csalódottak vagyunk, hogy nem jönnek Washington DC-be, ami lehetőséget adott volna a kimerítő egyeztetésre a rafahi szárazföldi hadművelet alternatíváiról" - fogalmazott a szóvivő.
A Biden-adminisztráció tagjai, valamint maga Joe Biden elnök is az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy Washington ellenez minden katonai műveletet Rafah városában a Hamász egységei ellen, amennyiben Izrael nem mutat be hiteles és végrehajtható tervet a Gázai övezet déli részén fekvő városban tartózkodó több mint egymillió palesztin civil védelmében.
Az ügy feszültséget okozott az izraeli és az amerikai kormány között, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok álláspontja továbbra is Izrael jogaként ismeri el a Hamász elleni fellépést.
Izraeli kormányfő: ha Washington nem vétózza meg az ENSZ BT tűzszüneti javaslatát, akkor az izraeli küldöttség nem utazik el az Egyesült Államokba
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal fenyegette meg hétfőn az amerikai kormányt, hogy ha nem vétózza meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában benyújtott Gázai övezeti tűzszüneti határozati javaslatot, akkor az izraeli tárgyalóküldöttség nem utazik el Washingtonba, pedig erről megállapodott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel három nappal korábban.
A pénteki megállapodás alapján az izraeli hadikabinet két tagja, Ron Dermer miniszter és Cahi Hanegbi nemzetbizottsági elnök Joe Biden amerikai elnök kérésére ezen a héten Washingtonba utazik megtárgyalni Izrael esetleges hadműveletét a palesztin lakosságú Gázai övezet déli részén lévő Rafah ellen.
Tíz ország nyújtotta be hétfőn az ENSZ BT-nek a tűzszünetről szóló határozati javaslatot, amely azonnali humanitárius tűzszünetre szólít a körülbelül két hét múlva véget érő ramadán iszlám böjti hónap idején, valamint a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek "azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását".
"Ha az Egyesült Államok nem vétóz meg egy olyan tűzszünetről szóló határozatot, amelynek nem feltétele a túszok szabadon bocsátása, akkor nem vagyok hajlandó elindítani a delegációt Washingtonba" - mondta korábban Netanjahu.
Az amerikaiak tájékoztatták Ron Dermert, a stratégiai ügyek miniszterét arról, hogy Washington két külön, egymástól független határozatot akar elfogadtatni a Biztonsági Tanácsban: az egyiket a tűzszünetről, a másikat pedig az izraeli túszok szabadon bocsátásáról.
Izrael azért tiltakozik az azonnali tűzszünetre vonatkozó javaslat ellen, mert ha a tűzszünetet és az elraboltak szabadon bocsátását egymástól függetlenül követelik, akkor ez lehetőséget ad arra, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre a tűzszünet érdekében, miközben nem gyakorolnak nyomást a Hamászra.
A Gázai övezetben folyó fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta először szólít fel a Biztonsági Tanács azonnali tűzszünetre. Korábban mindazonáltal már követelték további humanitárius segélyek bejuttatását a Gázai övezetbe és az elraboltak szabadon bocsátását.
A vasárnapi eseményekről itt olvashat:
