2024.05.07. 06:06
Zelenszkij elleni orosz merényletet hiúsított meg az ukrán szakszolgálat
804. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán zászlók az ukrán hadsereg temetőjében a kelet-ukrajnai Harkivban
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Atef Szafadi
Rakétahajtóanyag-üzem megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Megsemmisített az orosz hadsereg egy szilárd rakétahajtóanyagot gyártó üzemet, valamint több üzemanyag- és hadfelszerelésraktárt
- közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai hadijelentés szerint az orosz haderő az elmúlt nap folyamán négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat és két ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig több mint 1500 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg öt harckocsit - köztük egy amerikai Abramst, és egy német Leopard 1-est -, két amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, hét páncélozott harcjárművet, három páncélozott szállítójárművet, három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, cseh Vampire sorozatvetők hét rakétáját, hét francia gyártmányú HAMMER irányított légibombát, továbbá 32 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az ukrán szakszolgálat Zelenszkij elleni orosz merényletet hiúsított meg, két ezredest letartóztattak
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a kémelhárítás merényletkísérleteket hiúsított meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és más magas rangú ukrán politikai, illetve katonai vezetők ellen, a merényleteket az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki – hozta nyilvánosságra kedden az SZBU és az ukrán főügyészi hivatal.
A két szervezet hivatalos honlapjain megjelent közlemények szerint a hatóságok letartóztatták az államfő, a kormányzati szervek és más vezető tisztviselők védelmét ellátó Ukrán Állambiztonsági Hivatal (UDO) két ezredesét, akiket hazaárulással és terrortámadás elkövetésében való közreműködéssel vádolnak.
Az SZBU közlése szerint a merényleteket egy ügynöki hálózat készült megvalósítani, amelyet a biztonsági szolgálat az állambiztonsági hivatal vezetésének közreműködésével leplezett le. A hálózatnak – amelynek tevékenységét állításuk szerint a moszkvai FSZB felügyelte – az állambiztonsági hivatal két ezredese is tagja volt, a magas rangú tisztek titkos információkat szivárogtattak ki Oroszországnak.
Vlagyimir Putyin: Oroszország sorsát mi magunk fogjuk meghatározni
Oroszország sorsát mi magunk, és csakis mi magunk fogjuk meghatározni a mai és a jövő nemzedékek érdekében - jelentette ki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin elnök, miután letette ötödik államfői esküjét kedden a moszkvai Kremlben.
Kitért arra is, hogy Oroszország nem utasítja el a párbeszédet a nyugati országokkal, amelyeknek maguknak kell erről dönteniük. Kijelentette, hogy van lehetőség a tárgyalásra a biztonságról, a hadászati stabilitásról, de nem az erő pozíciójából, hanem csak az egyenrangúság alapján. Leszögezte, hogy Oroszország folytatja erőfeszítéseit a többpólusú világrend kialakításáért.
Putyin ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az őt túlnyomó többséggel megválasztó oroszok bizalmának igazolásáért. Azt hangoztatta, hogy az elnök munkájának eredménye az egész társadalom egységén és összetartásán múlik.
Ma lényegében az ezeréves történelmünk és őseink előtt adunk számot. Ők megközelíthetetlennek tűnő magasságokat vettek be, mert az első helyre mindig a hazát helyezték, és tudták, hogy igazán nagy célokat csak a hazával és a néppel együtt lehet elérni
– hangoztatta.
Fotó: Alexander Zemlianichenko / Forrás: POOL / AFP
Azt is mondta, hogy a bonyolult és gyorsan változó világban Oroszországnak önellátónak kell lennie, és új távlatokat kell nyitnia, "ahogy ez már sokszor megtörtént történelmünkben".
A beiktatási beszédet követően Putyin a Kremlben megtekintette az elnöki ezred díszszemléjét, majd hálaadó liturgián vett részt.
Isten segítse önt, hogy folytassa a szolgálatot, amelyet maga Isten bízott önre, a haza iránti szeretettel, bátorsággal, mert néha szükség van ilyen bátorságra, amikor sok mindenen át kell lépni – talán néha olyan dolgokon is, amelyeken a hétköznapi életben nem lehet. Ez a bátorság, erő kell, hogy kísérje az államfő szolgálatát, akinek tettei meghatározzák az ország sorsát
– mondta a szertartáson Kirill, Moszkva és Oroszország pátriárkája, aki megáldotta az elnököt.
Vlagyimir Putyin az államfői tisztséget hat évig, 2030-ig töltheti be, és a 2020-ban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében jogában áll majd újrajelölteni magát.
A beiktatást követően az orosz kormány, az alkotmánynak megfelelően, lemondott. Mihail Misusztyin kormányfő, aki 2020. január 16. óta volt hivatalban, megbízotti státuszba került. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Putyin még kedden meg fogja nevezni kormányfőjelöltjét.
A 2020-ban módosított alaptörvény szerint az államfő a miniszterelnököt, helyetteseit és a szövetségi minisztereket a parlament alsóházának jóváhagyása után nevezi ki. A védelmi, a belügyi, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős, az igazságügyi és a külügyi tárca vezetőjét a felsőházzal folytatott konzultációt követően nevezik ki.
Az alsóház várhatóan május 10-én, a győzelem napjának megünneplését követően fogja megvitatni az új miniszterelnök személyét, mielőtt felterjesztené jóváhagyásra az államfőnek.
Jurij Usakov, az elnök külpolitikai tanácsadója hétfőn elmondta, hogy a beiktatási szertartáson, amely, mint mondta, hagyományosan "belpolitikai jellegű", külföldi vendégként a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői vesznek részt.
Usakov megerősítette, hogy
Putyin beiktatás utáni első külföldi útja Kínába vezet majd. Ez egy állami látogatás lesz, válaszul Hszi Csin-ping kínai elnök tavalyi, hivatalba lépése utáni oroszországi látogatására. Az orosz elnök Peking mellett egy másik, egyelőre meg nem nevezett kínai várost is felkeres majd.
OPCW: a vegyi fegyverek használatával kapcsolatos orosz és ukrán vádak nem megalapozottak
Mind Oroszország, mind pedig Ukrajna vegyi fegyverek használatával kapcsolatos, egymást vádló állításokat jelentett, azonban a felek által eddig rendelkezésre bocsátott információk nem kellően megalapozottak – közölte szóvivője útján a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kedden.
Közölték, noha a rendelkezésre álló orosz, illetve ukrán információk nem kellően megalapozottak, a helyzet rendkívül aggasztó a mérgező vegyi anyagok fegyverként való lehetséges újbóli megjelenése szempontjából.
Noha a világon bejelentett összes vegyifegyver-készlet megsemmisítését 2023 júliusáig sikerült elérni, ez nem jelenti azt, hogy a vegyi fegyverek már nem léteznek – hívták fel a figyelmet.
Emlékeztettek: a vegyifegyver-tilalmi egyezmény értelmében vegyifegyvernek minősül minden olyan mérgező vegyi anyag, amely mérgező tulajdonságai miatt ártalom vagy halál okozása céljából használható. Az egyezmény szerint a részes államoknak be kell jelenteniük minden birtokukban lévő, a vegyipar által előállított kettős felhasználású, azaz a polgári felhasználás mellett katonai célokat is lehetővé tevő mérgező vegyi anyagok birtoklását, ahogy kötelesek bejelenteni a tömegoszlatás céljából tartott mérgező vegyi anyagot is. Az egyezménnyel ellentétes, ha tömegoszlató szereket háborúban használnak, ezek az anyagok ugyanis vegyi fegyvernek minősülnek – húzták alá.
Közölték:
az OPCW mind a 193 tagállama, így Oroszország és Ukrajna is kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt, gyárt, szerez be, halmoz fel, szállít vagy használ vegyi fegyvereket. A vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes államai egyetértenek abban, hogy a vegyifegyverek bármilyen használata elfogadhatatlan és sérti a nemzetközi közösség jogi normáit és a vonatkozó kötelezettségvállalásokat.
Az OPCW továbbra is figyelemmel kíséri az orosz-ukrajnai helyzetet, és felkészült intézkedések meghozatalára – tették hozzá.
Putyin letette az elnöki esküt
Vlagyimir Putyin orosz elnök pazar ünnepségen tette le hivatali esküjét délelőtt a Kremlben és minden eddiginél nagyobb hatalommal kezdi meg ötödik ciklusát – írta a The Guardian.
Az orosz politikus a századforduló óta kormányozza Oroszországot , márciusban újabb hatéves mandátumot szerzett, miután megnyerte az elnökválasztást, ellenzéki induló nélkül. A beiktatást a legtöbb nagyobb orosz televízió és YouTube-csatornája élőben közvetíti. A ceremónia úgy kezdődött, hogy egy luxusautó elvitte Putyint a moszkvai Kreml-palotába. Érkezése után a palota folyosóin átsétált a Szent András-terembe, ahol letette az elnöki esküt és rövid beszédet mondott az oroszokhoz – adta hírül a Világgazdaság.
Az ünnepségre meghívást kaptak a moszkvai kormánytisztviselők és külföldi diplomaták, köztük Pierre Levy francia nagykövet is. Más európai országok, köztük Lengyelország, Németország és Csehország jelezték, hogy nem küldenek képviselőket az ukrajnai konfliktus miatti feszültségek miatt.
A demokrata szenátor szerint amerikai csapatok indulnak Ukrajnába, ha Kijev vereségre áll
Az Euronews arról ír, hogy Hakeem Jeffries amerikai demokrata kongresszusi frakcióvezető „Putyin-párti klikkről” beszélt vasárnapi tévéinterjújában. Hozzátette:
„megfigyelhető egy oroszpárti csoportosulás az amerikai törvényhozásban, akik egyre aktívabbak.”
Jeffries szerint a csoportosulás több hónapon át késleltette Ukrajna segélyezését, így fenyegető helyzet áll elő a frontvonalon. Az úriember nem látja kizártnak, hogy Ukrajna megrendülése esetén az Egyesült Államok közvetlenül is beavatkozzon a háborúba.
Fotó: Michael Reynolds / Forrás: MTI/EPA
Elmondta:
Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna elbukjon. Ha ez megtörténik, akkor nagy a valószínűsége, hogy Amerikának bele kell keverednie a konfliktusba, és nemcsak a pénzünkkel, de katonanőinkkel és katonáinkkal is.
Szavai azért sem viccesek, mert Jeffries az amerikai demokrata vezérkar második embere – emlékeztet a Mandiner.
Egy ukrán olimpikon is életét vesztette a fronton
A súlyemelő Olekszandr Pieliesenko, aki a 2016-os riói játékokon a 85 kilogrammos könnyűsúlyú kategóriában a negyedik helyen végzett, vasárnap halt meg a fronton – számolt be a Mandiner, a Guardianra hivatkozva. A hírt az Ukrán Nemzeti Olimpiai Bizottság is megerősítette,
amely szerint Pieliesenko harci cselekmények közben halt meg.
„A teljes körű invázió első napjaitól kezdve Olekszandr a fegyveres erők soraiban állt. Tegnap kaptuk a szomorú hírt a haláláról” – közölte a szervezet a Telegram-oldalán. Az Ukrán Súlyemelő Szövetség is tisztelgett a 30 éves sportoló előtt, aki kétszeres Európa-bajnok is volt, de nem versenyzett, mióta 2018-ban eltiltották, miután megbukott egy drogteszten.
Több mint 8500-an érkeztek Ukrajnából hétfőn
Magyarország területére 2024. május 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4013 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4589 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
