Az orosz erők rakétacsapást mértek Mikolajivra

A donyecki Jurjivka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

– közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca beszámolója szerint az orosz hadsereg július 13-a és 19-e között 11 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán légibázisokra, a hadiipart támogató energetikai létesítményekre, valamint légvédelmi és elektronikai hadviselési berendezéseire. Ukrán alakulatok állomáshelyeit, fegyvert és hadfelszerelést szállító vasúti szerelvényeket és lőszerraktárakat is értek csapások.

A minisztérium az ebben az időszakban megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egyebek között 66 lőszerraktárt, a rádióelektronikai harc 31 állomását, három MiG-29-es repülőgépet – ezzel 630-ra nőtt a háború kezdete óta az ukrán fél által elveszített repülőgépek száma -, tíz harckocsit, 36 páncélozott harcjárművet, nyolc amerikai ATACMS műveleti-harcászati rakétát, tíz francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 44 rakétáját, továbbá 305 drónt – közülük 94-et Oroszország nyugati régióinak légterében - és tíz személyzet nélküli hajót.

 A „Donyecki Népköztársaság” hatóságai közölték a TASZSZ hírügynökséggel, hogy Toreck (Dzserszinszk) városnak a visszavonult ukrán erők által elhagyott részén a pincékben több tucatnyi meggyilkolt civil holttestére bukkantak. Az ügyben az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálatot indított.

Ukrán polgármester: az orosz erők rakétacsapást mértek Mikolajivra

 – közölte Olekszandr Szenkevics, a megyeszékhely polgármestere a Telegramon.

Az ukrán légierő helyi idő szerint délután öt óra körül jelezte az orosz rakétatámadást, és kérte Mikolajiv lakosait, hogy haladéktalanul vonuljanak óvóhelyre. Percekkel később már robbanások hallatszottak városban – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az államfő a katasztrófavédelmi szolgálat által készített fotókat is közzétette. Ezek közül az egyiken mentést végzők láthatók, akik hordágyon visznek egy áldozatot, mellettük pedig egy idős nő fekszik a földön. A többi fényképen megrongálódott többszintes lakóházak láthatók.

– írta kommentárjában az ukrán elnök.

Az ukrán elnök a nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldását kérte Londontól

Az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetésére szabott területi korlátozások feloldását kérte Londontól pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán államfő, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnök mellett ült a kabinetasztalnál, elmondta, hogy Oroszország havonta átlagosan 3500 precíziós vezérlésű bombát vet be Ukrajna ellen. Nem lehet mindegyiket lelőni, e bombák hordozóit azonban maradéktalanul meg lehet semmisíteni - fogalmazott Zelenszkij a Downing Streeten tartott kabinetülésen.

Az ukrán államfő ugyanezt a kérést fogalmazta meg az Európai Politikai Közösség (EPC) előző nap tartott angliai csúcstalálkozóján is.

Zelenszkij az Oxfordshire megyei Blenheim-kastélyban – Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnök egykori otthonában – tartott rendezvényen elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök több tízezer embert áldozott fel, de nem ért el jelentős eredményeket, és ez köszönhető a nyugati partnereknek is, akik enyhítették az általuk szállított fegyverek bevethetőségének területi korlátozásait.

Zelenszkij az EPC-találkozón is azzal érvelt, hogy minél kevesebb a nyugati fegyverek bevetéséhez szabott korlátozás, Oroszország annál inkább törekszik majd a békére.

John Healey brit védelmi miniszter és Jonathan Reynolds, az üzleti ügyek minisztere péntek este a brit kormány által jelentős diplomáciai események megrendezésére használt londoni Lancaster House-ban fogadta Zelenszkijt, abból az alkalomból, hogy több brit védelmi ipari óriáscég kibővített ipari szerződést írt alá Ukrajnával.

A találkozón jelen volt a UK Export Finance kormányzati exportfinanszírozási ügynökség, valamint a legnagyobb védelmi ipari vállalatok közül a BAE Systems, a Thales UK, az MBDA, a KBR és a Babcock.

Már Zelenszkij is arról beszélt, hogy nem fognak tudni minden területet visszafoglalni

Exkluzív interjút adott az ukrán elnök a brit közmédiának, amelyben beszélt mindenről: a várható Trump-elnökségről, a britekkel való együttműködésről, a késlekedő F-16-osokról, a békecsúcsról és arról, hogy mikor hajlandó távozni az elnöki székből – tekintettel arra, hogy ugyebár a mandátuma rég lejárt, választásokat meg nem tartottak az országban – írja a Mandiner.

A Trump-elnökségről
J. D. Vance alelnöki jelölése, és kijelentése után időszerű volt feltenni a kérdést. Az ukrán elnök közölte: bárkivel együttműködik, aki az Egyesült Államokat irányítja, s szerinte „kemény” lesz a munka Trumppal, de „mi keményen dolgozunk”.

A britekről
Az Egyesült Királyságban tartózkodó ukrán vezető, aki az Európai Politikai Közösség (EPC) ülésén vett részt, találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, aki megfogadta, hogy „ameddig kell”, Ukrajna mellett áll.

A brit vezető elkötelezte magát 3 milliárd font elköltésére az ukrajnai segélyek tekintetében, és 3,5 milliárd font értékben védelmi szerződést is kötöttek. Zelenszkij reméli, hogy Starmer regnálása „új korszakot” jelent majd. Zelenszkij fel is szólal egyébként a brit kormányülésen.

A frontról, az F-16-osokról és a béketárgyalásokról
Az ukránok a hét elején megerősítették, hogy kivonultak a Dnyipro folyó megszállt keleti partján fekvő falvakból, a hosszú arcvonal kezd tarthatatlanná válni. Ukrajna ugyanis még nem kapta meg az ígért F-16-osokat, Zelenszkij szerint ezek „elengedhetetlenek” az orosz légifölény letörésére.

Itt jött az érdekes rész: 

Vagyis „az Oroszországra gyakorolt ​​nyomással úgy gondolom, hogy meg lehet egyezni a diplomáciai rendezésben”

S hogy mikor mond le az elnöki mandátumáról?

Az orosz drónok és a rekord aszály együtt égetik fel az ukrán gabonamezőket

Az orosz hadsereg szándékosan felgyújtja a gabonamezőket Dél-Ukrajnában – állítja az ukrajnai Agrártanács elnökhelyettese. Denys Marchuk azt mondta, hogy már többhektárnyi termés veszett oda. Az orosz támadások csak súlyosbítják az aszály okozta károkat – írja a Világgazdaság.

Az orosz hadsereg drónokat használ a gabonaföldek ellen, miközben lassan elkezdődik az aratási szezon.

Vannak olyan földek, amiknek a harmada odaveszett a tűzben – mondta Marchuk. Szerinte a helyzetet tovább nehezíti, hogy a gazdák adósságba verték magukat, hogy pénzt szerezzenek a termőföldek helyreállításához. A terv az volt, hogy a learatott élelmiszerből törlesztenék a kölcsönöket és tartanák életben a vállalkozásokat.

Dél-Ukrajnában egyébként is rekordnak számító szárazság van, ami miatt a terméshozam egyébként is 5-7 százalékkal kisebb lett volna, mint az előző években.

2024-ben Ukrajna eddig nagyjából 100 ezer tonna különböző terményt tudott betakarítani.

Kemény választ ígér a Kreml a rakétatelepítésre

Szergej Rjabkov moszkvai külügyminiszter-helyettes közölte, Oroszország nem zárja ki újabb nukleáris rakéták telepítését válaszul arra, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú hagyományos fegyvereket telepít Németországba.

Washington a múlt héten közölte, hogy 2026-tól megkezdi az SM-6-ot, a Tomahawkot és az új hiperszonikus rakétákat magában foglaló fegyverek állomásoztatását Németországban, ezzel demonstrálva elkötelezettségét a NATO és az európai védelem iránt.

ORFK: több mint 14 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán–magyar határszakaszon 6903-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7348-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt csütörtökön: