A falunapon bemutatták Lőkösháza helyi értékeit is

Szűcsné Gergely Györgyi előadásában kiemelte, a helyi értéktárat 2014-ben hozta létre Lőkösháza önkormányzata azzal a szándékkal, hogy összegyűjtsék és bemutassák a települési értékeket.

– A helyi identitás és a közösségi élet erősítésében jelentős szerepe van a helyi értéktárnak – emelte ki a polgármester. – Emellett fontos szerepet szánunk a helyi gazdaság élénkítésének a magunk szerény eszközeivel, hiszen a helyben előállított termékek bemutatása révén lehetőség nyílik a helyi termékek megvásárlására is.

A helyi értéktárban kapott helyet az országosan is ismert Vásárhelyi– Bréda-kastély. Hosszú évekig állt az épület lakatlanul, de 2009-ben új tulajdonosai önerőből megkezdték a felújítást. 2011-ben indult el a kastély teljes rekonstrukciója európai uniós forrás segítségével, a felújítás 2012. december végére fejeződött be.

A kastély Magyarországon, sőt Közép-Európában egyedülálló palladieszk, négytimpanonos, toszkánoszlopos épület, az olaszországi, vicenzai Villa la Rotondához hasonlít. Klasszicista stílusban épült, és immár impozánsan áll az őt körülvevő őspark közepén. A polgármester kitért arra, történelmi személyiségek otthonául szolgált. Itt kötött házasságot 1942. július 16-án Kállay Miklósnak, Magyarország miniszterelnökének fia, Kristóf. Nőül vette a kastély tulajdonosának, a kézdivásárhelyi Vásárhelyi András földbirtokosnak és országgyűlési képviselőnek a lányát, Vásárhelyi Veronikát.

A kastély fő attrakciója a homlokzatán minden este, naplemente után kezdődő, Európában egyedülálló, kültéri, 3D-s épületvetítés. Emellett állandó tematikus kiállítások is megtekinthetők a kastélyban. Otthont ad egy, a népi kultúrával, népi mesterségekkel kapcsolatos tárlatnak is. Az elegáns őspark kiválóan alkalmas felejthetetlen esküvők lebonyolítására. 2016-ban megkapták a Békés megye legjobb esküvői helyszíne neves szakmai elismerést.

Szűcsné Gergely Györgyi beszélt arról is, hogy a helyi értéktárba szintén bekerült Corvus-Kora Róbert képzőművészeti munkássága. Kiemelkedők panorámaképei, melyekből az idei évben a nyolcadikat festette meg, a Hajótörés című alkotást, melyet a trianoni békediktátum 100. évfordulója ihletett. Ez a település művelődési házában most is megtekinthető.

Lőkösháza képviselő-testülete Corvus-Kora Róbert eddigi munkásságát 2018-ban díszpolgári cím odaítélésével ismerte el. A művész célja, hogy létrehozzon egy körtermet, ahol a világon is egyedülálló módon az addig elkészülő 10 óriási panorámakép kapna helyet. A körterem tervét már felajánlotta számára Novodomszki Pál békéscsabai építész.

Corvus-Kora Róbert a 35 méter átmérőjű, 105 méter kerületű, közel 1000 négyzetméter alapterületű körterem megvalósítását pályázati támogatás útján szeretné elérni. A kiállított művek magyar és egyetemes történeti témákat is feldolgoznak. Elkészültek már az alábbi panorámafestmények: Honfoglaló magyarok, István megkoronázása, Ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezik, Holokauszt, Periklész kora, Az ókori görög kultúra, Demokrácia Periklész idején, Golgota, Hajótörés. Készülőben van az Attila legendája és a Jövő nemzedéke elnevezésű alkotás.

– Lőkösháza sok szép köztéri alkotást köszönhet a művésznek – hangsúlyozta Szűcsné Gergely Györgyi. – Ezek közül csak néhányat említenék: Szent István mellszobor, trianoni emlékmű, 56-os emlékmű, a feszület a Májer Tibor téren, a katolikus templom előtt, emléktáblák szerte a településen olyan neves személyiségekről, akik Lőkösháza történelméhez szorosan köthetők.

Gasztronómiában is van mit mutatnia a községnek, az országhatáron túl is ismert a LőkösHázi kenyér. Különlegessége abban a kovászban rejlik, melynek segítségével a lőkösházi pékdinasztia előállítja ezt az élelmiszert. A Viszokai család igazi pékdinasztia, akik letelepedve Magyarországon, ezen belül is Lőkösházán, itt nyitották meg családi pékségüket. A LőkösHázi kenyér gondolata Viszokai György nagypapa fejéből pattant ki, s ő formálta egyedi, jellegzetes termékké. Az üzemet nyugdíjba vonulása után fia, Viszokai János vette át. A fiatalos gondolkodás és remek helyzetfelismerés indította el a „LőkösHázi kenyér” igazi hódító útját az 1980-as években.

Viszokai Jánost a folyamatos vállalkozó szellem hajtotta, így az évek során a cég termékei először Békés megyei, később országos ismertségre tettek szert. A receptúra ennek ellenére 1946 óta semmit sem változott: téglakemencében sülnek a 2-3-4-5 kg-os cipók, de igény szerint hatkilóssal is vásárlók rendelkezésére állnak. A pékség fő profilja a kenyér, de emellett péksüteményeket (kifli, zsemle, fonott kalács, lekváros papucs) is készítenek.

Viszokai János 2019-ben bekövetkezett halála után gyermekei vették át a pékség működtetését. Ápolják a korábbi generációk örökségét. Vallják, amit az édesapjuk, hogy a „kenyérnek lelke van”, így a pékek csak hosszú évek alatt képesek elsajátítani ezt a tudást. 2008-ban cipójuk elnyerte a Kecskemét kenyere címet. A 2012-es Nemzet kenyere verseny második díját szerezték meg Budapesten. A legnagyobb elismerés azonban mégis az, hogy a kenyér országos hírnévnek örvend a vásárlók körében.

Szűcsné Gergely György szólt arról, az utóbbi időkben került az értéktárba a Vasutas és Községi Nyugdíjas Klub asszonyai által készített Lőkösházi fánk. A Vasutas és Községi Nyugdíjas klub 1999-óta működik, mint civil szervezet. Tevékenységük fontos része az idős emberek életminőségének javítása mellett a generációk közötti kapcsolat építése és erősítése. A klub széles kapcsolatokat ápol a szomszédos romániai, valamint a környező települések nyugdíjas szervezeteivel. A Lőkösházi Fánk 2018-ban bemutatkozott a Békés Megyei Nemzetiségi Napon is, ahol óriási sikere volt.

Kiemelkedő értéket képviselnek a településen a Bíborvég Népművészeti Egyesület által készített kézimunkák. Ezek között szakmai versenyeken díjazott munkák is találhatók. Sőt, olyan darab is, amely Kínába jutott el. A megyei és az országos szakmai rendezvények rendszeres résztvevői és díjazottjai.

A Bíborvég Népművészeti Alkotócsoport az „Újra öltünk és örökítünk” program keretében kezdte el működését 2013 októberében 12 résztvevővel. Az első év sikeresen zárult, a csoport tagjai megtanulták az alapokat a hímzések területén, a szép alkotásokból felépített kiállítással zárult az év. A csoport Bogárné Szőke Erika népi iparművész, hímző oktató vezetésével kezdte meg működését, Erika mind a mai napig sikeresen együtt dolgozik a csoporttal, amely jelenleg hét főből áll. A csoportot az önkormányzat 2017-ben választotta be a helyi értéktárba. Kiállítottak többek között a Kétegyházi Pogácsafesztiválon, a békéscsabai Megyenapon, valamint Deszken, az Ajvár-fesztiválon. Jelen voltak munkáikkal Budapesten, a Hagyományok Házában, Mezőkövesden és a fővárosi Néprajzi Múzeumban is. A tavaly márciusban Békéscsabán megrendezett XVII. Kárpát- Medencei Népitextil-fesztiválon is díjazták őket.

Egyik legnagyobb sikerük egy pályázat elnyerése volt, melynek eredményeképpen az egyesület tagjai készíthették el a Kenderesi Katolikus Templom felújításához szükséges valamennyi hímzett, belső textiliát. Harminckét méter hosszan Kalotaszegi nagyírásos mintával hímezték ki a templom teljes belső textiljeit.

Nyertes pályázat segített

A lőkösházi falunapon a helyi értékek bemutatása, a polgármester előadása az értéktárról és a Dirty Slippers koncertje az EFOP-1.5.2-16-2017-00021 kódszámú „Humánszolgáltatások fejlesztése a kelet-békési térségben” elnevezésű projekt keretében valósult meg. Az események célja a kötődés és a közösségérzés erősítése, az emberi kapcsolatok életben tartása, valamint a nyitottság és az együttműködés elősegítése volt a közösség életének jobbá tétele érdekében.