2024.04.04. 06:00
Mennyből az akkumulátor: egy házra zuhant a Nemzetközi Űrállomásról
Borítóképünkön látható, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) robotkarja kienged az űrbe egy raklapot kilenc lemerült akkumulátorral.
2021 márciusában a Nemzetközi Űrállomás robotkarja kiengedett egy raklapot kilenc lemerült akkumulátorral.
Forrás: X
Minap derült csak ki, hogy néhány hete, március 8-án egy jókora fémdarab beszakította egy floridai ház tetejét és két emeleten átesve megrongálta egy helyi lakos, Alejandro Otero otthonát. Az alábbi képen látható alkatrész helyi idő szerint 14 óra 34 perckor csapódott be.
„Hatalmas hangja volt. Majdnem eltalálta a fiamat, aki két szobával odébb volt, és mindent hallott” – mondta a tulajdonos, Alejandro Otero. Otthoni biztonsági kamerájuk rögzítette a baleset zaját.
Minden jel szerint az objektum az egyik darabja annak a kilenc lemerült akkumulátornak (borítóképünkön), amelyeket még 2021 márciusában az ISS-ről dobtak ki. Az Egyesült Államok Űrparancsnoksága is rögzítette űrszemét visszatérését az űrállomásról a Mexikói-öböl felett, Florida délnyugati részén.
A NASA szerint a teljes raklap súlya, beleértve az akkumulátorokat, több mint 2,6 tonna volt: körülbelül kétszer akkora, mint egy konyhai hűtőszekrény. Ilyen objektumok rendszeresen zuhannak a Földre irányított pályákon, de azok általában meghibásodott műholdak vagy kiégett rakétafokozatok, amelyek küldetésük befejezése után pályán maradnak vagy elégnek a légkörben.
Hogyan történhetett?
A NASA szóvivője azt mondta, hogy az űrügynökség „alaposan elemezte a raklapot, és megállapította, hogy az ártalmatlanul fog belépni a Föld légkörébe”. Messze ez volt a legnagyobb objektum, amelyet valaha is kidobtak a Nemzetközi Űrállomásról. „Nem számítunk arra, hogy egyetlen rész is túléli a visszatérést” – mondta akkor a NASA.
Más űrszakértők nem értettek egyet a NASA-val. Az Aerospace Corporation kutatási és fejlesztési központ szerint az „általános hüvelykujjszabály” szerint egy nagy tárgy tömegének 20-40 százaléka eléri a Földet. A pontos százalék az objektum kialakításától függ, de ezek a nikkel-hidrogén akkumulátorok viszonylag nagy sűrűségű fémekből készültek.
Az Európai Űrügynökség is elismerte, hogy az akkumulátor raklapból néhány darab lejuthat a Földre.
A NASA sem akarja, hogy ellenőrizetlen visszatéréskor nagy űrszemétdarabok hulljanak a Földre. Hogy ez az objektum mégis irányítatlanul zuhanhatott le, egy több mint öt évvel ezelőtti orosz indítási hibára vezethető vissza. Nick Hague NASA űrhajós és Alekszej Ovcsinin orosz parancsnok akkor megszakította a Szojuz űrszonda kilövését, mivel rakétájuk nem sokkal a felszállás után meghibásodott.
Hague egyik feladata a Nemzetközi Űrállomáson éppen az lett volna, hogy kimenjen űrsétára és segítsen beszerelni egy új lítium-ion akkumulátorkészletet, amelyet nemrégiben vitt fel egy japán HTV teherhajó. Ám mivel Hague a meghibásodás miatt nem érte el az állomást, a NASA elvetette az akkumulátorok korszerűsítésére vonatkozó tervét, és azok ott rekedtek az ISS-en.
Az űrállomás többi teherszállító járművén – SpaceX Dragon, Northrop Grumman Cygnus és Russian Progress – nem fér el a raklap.
Ezért a NASA úgy döntött, hogy 2021 márciusában az űrállomás robotkarjával kidobja a raklapot. Saját meghajtás nélkül az akkumulátorok három évig sodródtak a pályán, mígnem a légellenállás végül március 8-án, majdnem pontosan három évvel később lehúzta a raklapot a légkörbe.
Nehéz megjósolni, hogy egy űrszemét hol kerül a légkörbe. A US Space Command pontosan követi Föld körüli pályájukon a több tízezer objektumot, de a felső légkör sűrűsége még mindig nagyrészt ismeretlen változó. És ha nem tudjuk, mikor lép vissza valami a légkörbe, nem tudjuk megjósolni, hogy hol fog becsapódni.
Ki fizeti a kárt?
Otero keresetet fog indítani a szövetségi kormány ellen, hogy fizesse ki háza javítási költségeit, bár ez a folyamat bonyolultnak bizonyulhat.
Kiderülhet ugyanis, hogy ez az anyag nem az Egyesült Államokból származik. Ha olyan űrobjektumról van szó, amelyet egy másik ország indított a világűrbe, az okozott kárért az az ország felelős.
Esetünkben pedig az akkumulátorok ugyan a NASA tulajdonában voltak, de a japán űrügynökség által indított raklapszerkezethez erősítették őket.
Nem ritka eset
Nem Florida az egyetlen hely, ahová űrszemét zuhant. A kínai Hosszú Menetelés 5B rakéták közül négy 2020 és 2022 között a Földre zuhant, és törmeléket zúdított az Elefántcsontpartra, Borneóra és az Indiai-óceánra. 2021-ben és 2022-ben lezuhanó SpaceX rakéták maradványai csapódtak be egy farmra Washington államban, valamint egy birkafarmon is landoltak Ausztráliában.
Digitália
- Akkor most utáljuk a karácsonyi videót?
- „Kérlek, halj meg!” – mi is megkérdeztük, miért adott ilyen tanácsot a chatbot egy egyetemistának
- Hogyan műt ez a robot csupán videókból tanulva úgy, mint az emberi orvosok?
- Ki hinné? Az első tömeges virtuális találkozót 1916-ban tartották
- Black Friday: még egy esetleges csalódás sem veszi el a magyarok vásárlási kedvét