Nem a neandervölgyivel keveredett leggyakrabban a modern ember

Emellett fényt derítettek arra is, hogy

Amerika első lakóihoz köthető az emberiség korai történetének legnagyobb népességnövekedése, és hogy az eurázsiaiak kevesebb lokális genetikai sajátosságokkal rendelkeznek, mint a világ többi részének lakói.

Chris Tyler-Smith, a nagy-britanniai Hixtonban lévő Wellcome Sanger Intézet kutatója és munkatársai összehasonlították a világ 54 különböző népességcsoportjából származó 929 ember örökítőanyagát. Mennyiségét tekintve nincs nagy különbség abban, mennyi örökítőanyag származik a gyenyiszovai embertől és mennyi a neandervölgyitől.

A neandervölgyiek esetében ez 2,4 százalékot jelentett a Föld északi, 2,1 százalékot a Föld nyugati részének lakosságában az afrikai kontinenst leszámítva. Nyugat-Afrikában létezik egy népességcsoport, melyben minimális a neandervölgyiektől származó arány: a jorubáknál mindössze 0,18 százalék. Ez a rész a szakértők szerint vélhetően a nyugati eurázsiaiaktól származik, akik később keveredtek ezzel a népcsoporttal.

Az óceániai modern emberben 2,8 százalék a gyenyiszovaiaktól származó örökítőanyag aránya, ez lényegesen nagyobb, mint a neandervölgyi arány az Afrikán kívüliekben.

A neandervölgyi arány minden ma élő ember örökítőanyagában nagyjából hasonló mértékben van jelen, így feltételezhető, hogy egyetlen csoporttól – populációtól – származik. Vannak azonban kisebb eltérések, ami alapján kizárható, hogy a modern emberben lévő neandervölgyi hányad egy „Ádámtól és Évától” származhat – véli a kutatásban részt vevő Sabine Felkel, a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyetemének (BOKU) munkatársa.

A gyenyiszovai és a modern ember közötti kapcsolat jóval sokoldalúbb volt.

A szakértő szerint az eredmények alapján abból indulnak ki, hogy a mai populációk elődei többször léptek kapcsolatba a különböző gyenyiszovai populációkkal.

A tudósok az örökítőanyagok alapján megszerzett információk alapján kiszámolták, hogy az Amerikába 15 ezer éve bevándorló első emberek produkálták érkezésük után az emberiség történetének legnagyobb népességnövekedését.

Az örökítőanyagok világszintű összehasonlításából az is kiderült, hogy Európában és Ázsiában kevesebb lokális genetikai variáns létezik, mint az Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Óceániában élő emberek esetében.

Ezek szerint a migráció és a különböző népcsoportok keveredése tíz évezrede gyakori folyamat Eurázsiában. A világ többi részében jóval több a genetikailag elkülönülő populáció.

Borítókép: illusztráció