Hová tűnt a magyar hagyma?

A piacokon 4-500 forintot is kérnek a vöröshagyma kilójáért, igaz szupermarketekben olcsóbban is kapni, de az elég silány minőségű. Ez nemcsak azért van így, mert kevés a magyar hagyma. A magas árak azért alakultak ki, mert nemcsak idehaza, de egész Európában aszály volt. A hagymaóriásnak számító Hollandiában például 40 százalékkal volt rosszabb a termés, nálunk 25 százalékos volt a visszaesés – tudjuk meg a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin legutóbbi számából.

A makói vöröshagyma és a makói fokhagyma hungarikum és híres fajta a világban. A környékre a török hódoltság idején Közép-Ázsiából a Balkánon keresztül került, és már a 18. század végén exportálták innen. Az 1859-es és az 1866-os olasz-osztrák háborúk alatt az addigi olasz helyett makói hagyma került Európa, főleg Ausztria, Németország és Franciaország piacaira, majd az 1873-as bécsi és az 1888-as brüsszeli világkiállításon végleg elnyerte a nyugati piacok bizalmát.

„Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is frisspiaci termékké vált, azok a termelők vannak előnyben, akik rendelkeznek tárolókapacitással – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke – Éppen ezért azt kell elérni, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen. Ehhez új fajták, korszerűbb technológia és a tárolókapacitás fejlesztése szükséges. Annak érdekében, hogy ezt elérjük, megalakult a NAK hagyma munkacsoportja. A cél az, hogy a termelőket összefogjuk és az öntözési lehetőségek fejlesztésétől a közös értékesítésig, a modernebb csomagolásig sok mindent közösen oldjunk meg. Jelenleg 1400-1500 hektáron terem hagyma, az ideális az lenne, ha ezt 2000 hektárra lehetne fejleszteni. A hagyma termőterületének visszaesése nem most kezdődött, a feldolgozóipar kapacitásával együtt a 90-es évek óta csökken, amit fokozott az is, hogy külföldről nagy mennyiségű olcsó hagyma érkezett az országba. A mélyponton túl van az ágazat és egy lassú növekedés is elkezdődött. Azt reméljük, ennek lendületet fog adni, hogy a kormány nagyszabású öntöző programot hirdetett meg az idei évre.”

A hagymafogyasztás egyébként az elmúlt években növekedett. Nemcsak főzéshez, hanem nyersen is nagyobb mennyiség és több fajta is fogy. A metélőhagyma, a mogyoróhagyma, a salottahagyma, a póréhagyma és a lilahagyma is népszerűbbek lettek az elmúlt években.

Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás fejenként 10-12 kiló, fokhagymából közel 1 kiló.

Vöröshagymából 65-70 ezer tonna a hazai termésmennyiség, fokhagymából 6-8 ezer tonna. Vöröshagymát és fokhagymát egyaránt importálunk, igaz, egyre kevesebbet.

Hagymát enni amúgy egészséges, számtalan jótékony hatása van. Gyulladáscsökkentő hatása régről ismert, megfázáskor tömény leves formájában érdemes használni. Magas a C-vitamin-tartalma és többféle B vitamint is tartalmaz. A fokhagymához hasonlóan a vöröshagyma is jó fertőtlenítő, baktériumölő és a vérképzésnek is jót tesz a fogyasztásuk.

Ezért sírunk tőle

A közhiedelemmel ellentétben a könnyezést nem a hagyma illóolajai váltják ki, amikor szeleteljük, hanem egy védekező mechanizmus. Amint felsértjük a hagymát alkotó sejteket, olyan enzimek szabadulnak fel, amelyek a hagymában jelen lévő kénnel reakcióba lépnek, létrehoznak egy gázt – S1-propenil-cisztein-szulfoxid –, amely viszont a szembe kerülve a vízzel kénsavvá alakul. A kénsav marja a szemet, a szem elkezd könnyezni, hogy kimossa, és máris sír a szakács. Bár voltak kísérletek sírásmentes hagyma nemesítésére, ezzel a hagyma íze is elveszett, így nem marad más, mint hogy az aprítás előtt jól lehűtsük. De más praktikák is léteznek a könnyezés elkerülésére, ezekről ebben a cikkünkben olvashat.

Borítókép: Fokhagymát osztályoznak méret szerint a Horizon Trade Invest Kft. makói telephelyén 2018. szeptember 4-én