A gyógyszergyártás a nemzetgazdaság meghatározó része

A magyar gyógyszeripar kibocsátása 2018-ban 1027 milliárd forintot, 2019-ben 1119 milliárd forintot ért el. A bruttó hozzáadott érték 50 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, így 530 milliárd forint volt 2019-ben. A Magyosz 16 tagvállalata 2018-ról 2019-re 1204 milliárd forintról 1296 milliárd forintra növelte az árbevételét – írta a szövetség a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és vállalati beszámolók adataira hivatkozva.

A magyar gyógyszeripar erősen exportorientált: a belföldi értékesítése 2019-ben 907 milliárd forint volt, amiből 777 milliárd forint volt a kivitel értéke. A visegrádi államok közül Magyarország az egyetlen, amely nagyobb értékben adott el gyógyszert külföldön, mint amennyit behozott. A többlet értéke 399 milliárd forint, miközben Szlovákia 457 milliárd, Csehország 686 milliárd, Lengyelország pedig 1053 milliárd forintnyi mínusszal zárt – írták.

Az összesítése kiemelte a kutatási és fejlesztési beruházásokat is. Ezek összértéke a tagvállalataik körében 2019-re elérte a 76 milliárd forintot, ami 11 százalékos emelkedés egy év alatt. A KSH adatai szerint 2019-ben a teljes nemzetgazdasági K+F ráfordítás 10 százalékát adták a gyógyszergyártók ráfordításai – tették hozzá.

A gyógyszeripari vállalatok mintegy 15 ezer teljes állású munkavállalót foglalkoztatnak, 43 százalékuk felsőfokú végzettséggel, 48 százalékuk középfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak 15 százaléka dolgozik K+F munkakörben, a KSH adatai alapján ez 2507 munkavállalót jelent, ami a teljes nemzetgazdaságban K+F munkakörben foglalkoztatottak 7 százaléka.

A Magyosz szerint a gyógyszergyártás jelentőségét a világjárvány is igazolta. Magyarország számára előny, hogy biztos termeléssel, és nagy gyógyszeripari hagyományokkal rendelkezik – olvasható a közleményben.