Nemzetközi színvonalú otthont kap a magyar közlekedéstörténet

A megújuló Közlekedési Múzeum – a kormány 2017. decemberi döntése értelmében – a főváros egyik jelentős átalakulás előtt álló övezetébe költözik, az építészeti tervekért az elnyert pályázatnak megfelelően a Diller Scofidio + Renfro építésziroda felel majd – olvasható a Pesti Srácok oldalán. A portál Vitézy Dáviddal, a múzeum igazgatójával készített interjút, melyben többek között az is elhangzott: olyan múzeumra van szükség, ahol a nemzetközileg is jelentős értéket képviselő magyar nemzeti közlekedéstörténeti vagyont megfelelően és méltón lehet megőrizni, bemutatni és gyarapítani.

Vitézy Dávid felidézte: a régi Közlekedési Múzeum méltó megújulásához eredeti helyén, a Városligetben nem volt elegendő hely, így a Liget projekt vezetőivel közös – és a kormány által is elfogadott – javaslat szerint az új múzeum egy rozsdaövezeti, barnamezős helyszínen, a kőbányai Északi Járműjavító területén valósulhat meg. Az igazgató-közlekedési szakember azt is elmondta, hogy a barnamezős területek élettel való megtöltése mellett a város településrendezési terveiben évtizedek óta szerepel egy új vasúti megálló létesítésének terve is. Rámutatott:

a hatvani és újszászi elővárosi vonatokat használó utasok a Keleti pályaudvar előtt csak Rákoson tudnak leszállni, amely távol esik a belvárostól. Egy új vasúti megálló létesítésével azonban az utasok egy része át tudna szállni az 1-es villamosra,

a múzeum pedig öt perc alatt elérhetővé válna a Keleti pályaudvarról.

Az intézményben rejlő lehetőségekről szólva Vitézy Dávid emlékeztetett: a Közlekedési Múzeum a világ egyik első közlekedési múzeuma, ám a több mint száz éve tartó gyűjtőmunka folytatása mellett

fontosnak tartják, hogy a közlekedés és a társadalom egymásra hatásával is foglalkozzanak, nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő tekintetében is.

„Az autó tömeges elterjedése óta eltelt évtizedekben tulajdonképpen nem változott a közlekedés természete, a szakemberek ugyanakkor egyetértenek abban, hogy ez nagymértékben változni fog a közeljövőben. Számos megosztható eszköz, bicikli, roller, robogó, autó válik egyre könnyebben elérhetővé a mindennapokban, hamarosan megjelennek az önvezető autók, az önvezető taxik is. Mindezek sok lehetőséget, de sok veszélyt is hordoznak, amelyekről beszélni kell” – hívta fel a figyelmet az igazgató.

Az építészeti tervpályázatról Vitézy Dávid megjegyezte: a Közlekedési Múzeum nem új kiállítóteret keresett, hanem új otthont. „Be kell látni, hogy a múzeum korábbi lehetőségeiből adódóan eléggé elhanyagolt módon tárolta a gyűjteményét, amelyen eddig is igyekezünk valamennyit javítani, generálisan azonban továbbra sem jó a helyzet, sem a levéltárunk, könyvtárunk, sem a műtárgyaink hosszú távú raktározása, védelme, restaurációs bázisa nem megoldott.

Működő háttérbázis nélkül nem tud megfelelően működni egy múzeum, ezt Kőbányán viszont most létre tudjuk hozni”

- ismertette. „Mi őrizzük a magyar közlekedéstörténet legtöbb dokumentált tervrajzát, fotókat, elképzeléseket, levelezéseket a múltból, kell tehát egy könyvtár, ahol ezekhez a kutatók, egyetemisták hozzá tudnak férni. Kell egy olyan raktár, ahol a legkisebb térképtől egy mozdonyig, bármit el tudunk helyezni biztonságban a kiállítótéren kívül is. És szükséges egy helyszín, ahol a restaurálásokat magas minőséggel el tudjuk végezni” – magyarázta az igazgató, aki szerint a győztes pályázat azért nyerte el a zsűri tetszését, mert az működik a legjobban múzeumként.

„A látványszenzáció helyett a múltbéli örökséget tiszteletben tartó, arra építő, és azt finom gesztusokkal kiegészítő tervet választottunk”

- összegezte Vitézy Dávid.

A készülő új múzeum jelentőségét, szerepét illetően az igazgató határozottan kijelentette:

„Nem kevesebbet céloztunk meg, minthogy az új múzeum a világ élvonalába kerüljön.

Budapesten létesült a világ egyik első közlekedési múzeuma, Magyarországon pedig jelenleg megvan a kellő elszántság, hogy ilyen típusú nagyberuházásokat megvalósítsunk” – hangsúlyozta.

Arról, hogy napjainkban milyen szereppel bír egy közlekedési múzeum, Vitézy Dávid így vélekedik: a 21. században egy múzeumnak versenyeznie kell a televíziós műsorokkal, a filmekkel vagy az Internettel. „A digitális korban az embereknek magasabb igényei vannak, mint a Wikipédia szövegeit kinyomtatva elolvasgatni a falon elhelyezett tablókról. Modern eszközökkel, releváns, izgalmas és minden korosztály számára közérthető módon kell elmesélnünk a közlekedés történetét,

és a műtárgyak segítségével, őket kiegészítve olyan élményt kínálni, amit otthonról böngészve nem lehet átélni és ezért érdemes ellátogatni a múzeumba.

Érdemes belegondolni abba, mennyire meghatározza életünket, mennyire hozzánk nő az útvonal, amelyet rendszeresen használunk, vagy akár a közlekedési eszköz, ami rendszeresen szállít bennünket. Helyes és természetes, hogy múzeumot állítunk annak, honnan hová is jutottunk, vagy juthatunk a közlekedés terén” – fogalmazott.

A teljes interjú a Pesti Srácok oldalán olvasható.

Borítókép: Egy régi Ikarus autóbusz a Közlekedési Múzeum új épületének új helyszíne, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban 2019. február 28-án.