Bányászmeséket kínáló kötet jelent meg az erdélyi Verespatakról

A régi történeteket felidéző kötet nyíltan beszél a városka magyar múltjáról.

Balázs D. Attila

Megjelent az első mesekönyv a híres Verespatakról, méghozzá a legjobb időpontban. A csodás hegyi környezetben fekvő, eddig ciános aranybányászattal fenyegetett erdélyi városka nemrég ugyanis felvétetett a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé. Ezt persze nagy ovációval üdvözölte a romániai (zöld) társadalom, miközben Verespatak magyar történelméről olyan mélyen hallgat Bukarest, mint az aranytelér a hegy gyomrában.

Ezért különösen fontos a kolozsvári Koinónia Kiadó igen szép, jellegzetes erdélyi stílusban illusztrált könyve, mert

nyíltan beszél a magyar múltról.

A Verespataki bányászmesék azokba az időkbe röpítenek, amikor a városban még sok magyar szót lehetett hallani, amikor a helyi magyarság még nem olvadt bele a románságba.

Maga a „szerző” is egy verespataki bányászcsaládba született úriember, nevezett Jánky István, akit az 1947-es párizsi béke következményei elszakítottak szeretett unokájától, Sanyikától.

Ópapa viszont levelezett a kisfiúval, és mindig küldött neki egy-egy izgalmas verespataki történetet is a régi időkből.

E levelezés alapján készült el ez a kemény táblás mesekönyv, melynek olvasása a kicsik mellett a felnőtteknek is nagy élményt nyújt.

Másrészt a kiadó sokat segítene azzal, ha a Verespataki bányászmeséket lefordítaná román nyelvre is. Mindez nem ördöngösség, gondoljunk csak a szintén kolozsvári kiadású, Magyarországon is jól ismert Kincses Képeskönyv sorozat több tagjára – igaz, ezek román változatai meglehetősen megalkuvóra sikeredtek. Balázs D. Attila