Folyadékbevitel hőségben: már 85 különböző magyar fröccsnév létezik

Makacsul gyűjtöm a fröccsneveket. Eleinte büszkeséggel töltött el, hogy ismertem tíz-tizenöt klasszikus fröccsnevet, ma 85 elnevezésnél tartok. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik köztük, néhány nagyobb csoportot azonban nem árt ismerni – írja Vinkó József az Origon.

Tudomásul vettem, hogy a franciáknak a szerelem örömeire, a görögöknek a hajózással kapcsolatos teendőkre, nekünk a fröccsre van a legtöbb szavunk. És már nem is bánom, hogy – ellentétben a legendával – fröccs szavunkat 1842-ben nem is Vörösmarty Mihály találta ki Fáy András fóti présházában, és a szódásüveg sem Jedlik Ányos szabadalma. Inkább annak örülök, hogy amíg más kultúrnépek a bor és a szóda keverési arányának néhány változatát ismerik csupán, addig mi a szikvíz és a lélek rezdülésének közel száz árnyalatát fedeztük fel. 

A nagy találmány ugyanis nem a szódásüveg, hanem a bor és a szikvíz keverési aránya. Ez a hungarikum.

A fröccs lelkiállapot

A léleknek egészen más bugyraiban jár, aki hosszúlépést rendel, vagy aki maflást. Más kedélyállapotot tükröz a kisfröccs, mást a háziúr. Aki nagyfröccsöt kér, óvatosabb duhaj, mint aki bivalycsókkal indít. Ez az okos, óvatos keverési arány, a fröccsnevek mögött megbúvó önirónia: ez a magyar titok. Mert hogy is lehetne az ámuló angol utazónak lefesteni annak a szesztestvérnek a lelkiállapotát, aki a Kiskoszos nevű kocsmába lépve köszönés helyett fordítottat rendel a csapostól, aki rezzenetlen arccal, fél kézzel tölti ugyanabba a pohárba a kellő mennyiségű bort és szikvizet, azaz a nagyfröccs fordítottját? Ezt Krúdy Gyula a nagy ivászatok után csak így kérte: „Gyógyítóvíz rendel!” 

És mennyi történelmi ismeret kellene annak elmagyarázásához, hogy az ötvenes években mért ittak tömbházmestert a nekibúsult pestiek? Vagy anyóscsókot a melósok? És mely kocsmai bölcsesség szülötte a sóherfröccs, amely olyan gyenge, hogy inkább a vesét vizsgáztatja, nem az elmét? Tudta ezt Krúdy apánk is, aki, ha gyorsan akart berúgni, akkor a „rövid utat” választotta (nagyfröccs, házmester), ha meg lassan, akkor a „hosszú utat”, azaz ezek fordítottját. A rövid út: több bor, kevesebb szikvíz, a hosszú: több szikvíz, kevesebb bor.

Alapozás

Kezdjük az egyszerű spriccerek családfájával, egyúttal szögezzük le, hogy 

fröccsöt kocsmában csak amatőr kér, hiszen fröccs nincs, az a szótárírók találmánya. 

Van viszont kisfröccs (1 dl bor és 1 dl szóda), amit József Attila füttynek nevezett. Rendelhetjük álneveken is: rövidlépés, macskaugrás, tréfa, feles. Van aztán nagyfröccs (2 dl bor,1 dl szóda), amit Móra Ferenc hajtásnak nevezett, mivel „egy hajtással lehetett a gallér mögé küldeni”. Hívják így is: spriccer, húzás, löket. A hosszúlépésnek, ha nagyfröccs után rendeljük, fordított a neve, hiszen a keverési aránya épp fordítottja a nagyfröccsnek.

Sok millió házmester országa

Külön nemzetség a házmesterek családja. A házmester 3 dl bor és 2 dl szóda. Fordítottja a viceházmester. Az ötvenes években, ha egymás után kettőt-hármat rendeltünk, akkor tömbházmestert kellett mondani. A tömbházmesterek többnyire besúgók voltak, ezért ez a rendelés már önmagában rendszerkritikának számított. Hát még, ha valaki kádárkolbászt kért mellé. (A rendőrök gumibotját nevezték így.) A félliteres fröccsöt persze meg lehetett inni erősebb változatban is, azaz 4 dl bor és 1 dl szóda. Ezek névváltozata így hangzott: háziúr, bivalycsók, nagyházmester. Fordítottjuk pedig lakófröccs, kisházmester, sportfröccs.

Harmatvíz a pohárban

Külön csoportot alkot a harmatos vagy rezzentett fröccsök világa. Itt az a lényeg, hogy a csapos a kutyaijesztő üvegből elspriccel a bor fölött, és ami belehullik, az a harmat. Ha egy deci bor fölött rezegtetünk, akkor kispermet, ha fél liter fölött, akkor nagypermet. Így kérte Latinovits Zoltán is. Boncz Géza a spriccelésről lemondott, szerinte a vizet a kocsmáros már előre beleöntötte a borba. A kispermet változatai: góréfröccs, zivatar, ijesztett fröccs.

Gyorsított KO

Előfordult, hogy a szesztestvér gyorsan akart berúgni. Hiszen az élet olyan, mint a motor: be kell rúgni. Ilyenkor a durvább változatot kellett rendelni. Maflásnak titulálták a fél liter bor, fél liter szóda, csatosnak a hazavitt egy liter bor és fél liter szóda változatot, lámpásnak a másfél liter bor, fél liter szóda keveréket. A maflást hívták anyóscsóknak is. A csatos kevésbé ismert neve pájszer volt. Tehát egy liter bor és fél liter szóda, szigorúan másfél literes, csatos üvegbe töltve. Ez a kártyások kedvelt változata volt, mert miután töltögettek belőle, az üveget lecsatolva az asztal lábához helyezték, nehogy kimenjen az ereje. Egy ilyen csatos üveget találtak a halottkémek Krúdy Gyula asztalán, az író halálának napján. Az üveg érintetlen volt.

Méretes adag a Puskás-fröccs is, a legendás 6-3-as magyar–angol futballmeccs emlékére, 

és a polgármester, ami 6 dl bor + 4 dl szikvíz. Fordítottja értelemszerűen az alpolgármester. A lámpást (másfél liter bor, fél liter szóda) Babay József író nevezte el: „Aki ilyet rendelt, lámpással keresheti a józanságot!” Kőbányán ezt a változatot beöntésnek gúnyolták.

Celebfröccsök

Vannak aztán fröccsök, amelyek egy-egy hírességtől származtatják pedigréjüket. A Krúdy-fröccsben (9 dl bor, 1 dl szóda) „a víz csak megnevetteti a bort”. Fordítottja a távolugrás (1 dl bor és 9 dl szóda), amely inkább a vesét vizsgáztatja, mintsem az elmét. Ezt nevezik még így is: Deák-bólé, józanság itala, sóherfröccs. Ismert különlegesség az Újházy-fröccs. A híres színész Wampetics ligeti vendéglőjében (ez volt a Gundel elődje) szikvíz helyett jégbe hűtött kovászos uborkalével kérte a bort, mondván: így többet tud meginni. Van még Kass-fröccs (vörösbor és pezsgő). Kass János szegedi grafikus után kapta a nevét, ilyet itatott a debreceni Bonbonier nevű mulatóban Tóth Árpád költővel Tersánszky Józsi Jenő. Van ecetfröccs (borecet, cukor, szóda), Borsszem Jankó-fröccs (a savanyú borba csöppnyi málnaszörp), ezt kagálfröccsnek is nevezték, de ilyet komoly fröccsbarát nem iszik. A felmosórongy nevűt azonban én is megkóstoltam Kispesten. A pultról egy ronggyal a pohárba facsart kiömlött bort nevezik így.

Csak a teljesség kedvéért még néhány spriccerfajta: avasi fröccs, bundafröccs, kéményseprő, konflis, hármasugrás, kisvadász, nagyvadász, kisróka, nagyróka (a Wesselényi utcában volt a Rókalyuk nevű vendéglő, ott szolgálták fel), előrelépés (Egervári Sándor szövetségi kapitány 8+1-es keveréke), próbafröccs (2 dl bor és kupaknyi szóda), Ady-fröccs (bodzalével).

Gyerekeknek blamázsfröccs

A koldus-, orosz- vagy színészfröccs összetétele: 2 dl szóda és 2 dl csapvíz, az is langyosan. Ez olyan, mint a proletárszendvics: két szelet kenyér között egy harmadik. A bakteranyós 2 és fél dl bor, ugyanannyi szóda, a blamázsfröccs málnaszörp, amit az apuka kér kisfiának a kocsmában, hívják libafröccsnek is, a vágás pedig körülbelül másfél deci bor, mivel a csapos nem szabályosan mér, hanem a 2 decis poharat találomra belevágja a kannába és a szesztestvér – vita nélkül – azt issza, ami benne maradt.

A többi „fröccsnek” nem sok köze van a spriccerhez. A TBC-fröccs (tablettás bor kólával), a matrózfröccs (korsó sör, fél rummal), a postásfröccs (dupla fekete rummal) a modern kor találmánya.

A fröccs jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Magyar Közlöny már 1892-ben közzétette a házmester összetételét. 

A Másfélmillió lépés Magyarországon című honismereti televíziós sorozatot pedig csak így nevezte a kocsmák népe: Másfélmillió hosszúlépés.

Egykori emlékhelyek

De hová tűntek a Krúdy-féle kiskocsmák és a fröccsbarátok? A törzsvendégekkel együtt elsüllyedtek a kegyhelyek is. A tabáni Mélytorok, a szegedi Hatcsöcsű, a kispesti Bakegér, a budai temető mellett Az utolsó esély, a Kövér Tetű, a Zokogó Majom, a Taknyos varjú. Az utolsó nagyivót Márai Sándor így búcsúztatta az Ujság 1936. január 29-i számában:

Meghalt Kankalin, a jeles ivó. Mint minden igazi jellem és nagy tehetség, Kankalin is tántoríthatatlanul egyetlen eszmény, a tiszta, megalkuvás nélküli ivás szolgálatába szegődött; mindennap ivott, rendszeresen és sokat. Mint a nagy zenészek, ő is azt tartotta, hogy gyakorlat nélkül nincs tökély; »ha egy napig nem iszom, észreveszem én, ha két napig nem iszom, észreveszi a közönség« – mondogatta. Kankalin magányos maradt, mint a nagy művészek, nem foglalkozott politikával, nem alapított családot, nem bíbelődött pénzszerzéssel, nem váltotta fel tehetségét aprópénzre, s nem törődött a tömeg tapsaival. A kortársak közül azok, akik néha tanúi lehettek e rendkívüli tehetség megnyilatkozásainak, áhítattal emlékeznek meg Kankalin ivói rendszeréről. Négy ujjal fogta a poharat s az ötödik ujjat – a kisujjat – kissé a magasba emelte. Mindig hosszú, háromdecis poharakból ivott. Jellemes ivó volt, élete utolsó szakaszában kitartott igazi műfaja, a fröccs mellett.

Legtovább az óbudai kiskocsmák tartottak ki, így a Kéhli, ahol generációk rúgtak be. Itt bóbiskolt Krúdy apánk is. Mára a fröccsözés úri huncutság lett. Nem kimért, hanem drága palackos bor, finom, elegáns talpas poharak, csáliger helyett sommelier. Feltűnt a dobozos fröccs is, tíz bodegából kettőben ha tartanak ress, harapós, friss szikvizet, pedig pillepalackból készült spriccert igazi fröccsbarát nem iszik, inkább kiszárad.

Borítókép: Illusztrációfotó / Délmagyarország / Karnok Csaba