Datolyaszilva terem a jaminai kertben

Nándori István kiemelte, negyvennyolc termést számoltak össze a fán, mind nagyobb súlyú tíz dekánál.

– Azért ültettem datolyaszilvát, mert egy különlegesség, zselés húsú, a körte, a sárgabarack és az alma ízkeveréke – ecsetelte a házigazda. – A globális felmelegedés miatt lehet, hogy ez lesz nálunk is a jövő gyümölcse, vagy éppen a banán. Erre is készültem, három éve banánfát ültettem.

A jaminai kertbarát kiemelte, a datolyaszilvafa tavasszal hozza a virágait, a naspolyáéhoz hasonlókat. Sokáig zöld dió nagyságú a termés, augusztustól növekszik rohamosan. November végéig, december elejéig szüretelhető. Ezután a gyökerét és a gallyait védeni kell. Ha nem teljesen sárgán szedjük le a gyümölcsöket, alma közé rakva három nap alatt beérnek.

A datolyaszilva Japánból származik. Hajdanán, amikor a cukor ritkaságnak számított, a megaszalódott datolyaszilvát nagy becsben tartották édessége miatt. Ételekbe tették természetes édesítőnek, illetve gyógyászati célokra is használták. Fogyasztható nyersen, gyümölcsléként, aszalva, lekvárként, befőttként, és tárolhatjuk lefagyasztva, hűtőládában. A tökéletesen beérett, csersavmentes gyümölcsöt meghámozzák, vagy a héjból kikanalazzák, ízlés szerint cukrozva, zöld citrom levével lecsepegtetve vagy jégkrémmel tálalják. A terméshúst gyümölcssalátákba teszik, joghurthoz és más tejes ételekhez keverik, de kalácstöltelék, sütemény ízesítője is lehet.

A mediterrán jellegű gyümölcsfák – leginkább citrom és mandarin – egyre több Békés megyei háztartásban nyújtanak télen is nyári, akár tengerpartot idéző látványt, illetve a terméseiket fogyasztják is. Persze, azért a túlnyomó többség továbbra is a zöldségeseknél szerzi be a déligyümölcsöket, és nagyban almát, körtét, barackot, szilvát, meggyet vagy cseresznyét termeszt.