Jelentősen nőtt a hungarikumpályázat keretösszege

Nagy István agrárminiszter arról is beszélt a Zala megyei Reziben, hogy az idei hungarikumpályázat támogatási keretösszegét 230 millió forintról 750 millió forinttal megemelték. Így 980 millió forintot oszthattak ki, további 50 millió forintot pedig egyedi támogatásokra fordítanak. A többletforrásnak köszönhetően a befogadott és formailag megfelelt 425 pályázatból 360 kapott támogatást, többek között civil szervezetek, önkormányzatok, közművelődési intézmények, egyházi, jogi személyek, külhoni szervezetek.

Az MTI híradásában a miniszter úgy fogalmazott: hungarikumaink és nemzeti értékeink olyan eszmei és erkölcsi hátteret jelentenek, amelyek összekötnek bennünket, bárhol is legyünk a világban. Megalapozzák nemzeti öntudatunkat, hagyománytisztelő és -szerető létünket, hozzájárulnak történelmi emlékezetünkhöz.

Nagy István elmondta, amióta nyolc éve hatályba lépett az erről szóló törvény, folyamatos a hungarikumok, nemzeti értékek azonosítása, gyűjtése és dokumentálása. Az értékgyűjtésnek köszönhetően immár 75 hungarikumot és 175 kiemelkedő nemzeti értéket, továbbá több mint tízezer nemzeti értéket tartanak nyilván, a külhoni nemzetrészek értéktáraiban pedig 360 érték található.

A miniszter kifejtette: a 2013 júliusa és 2019 decembere közötti időszakban a hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt nyolc nyílt és egy meghívásos pályázaton közel 1,8 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésére, kutatására, népszerűsítésére és megőrzésére. Ennek eredményeként több mint ezer nyertes magyarországi, illetve határon túli magyar pályázónak biztosítottak forrást terveik megvalósításához. Jelezte, az évről évre emelkedő támogatási igényt mutatja, hogy az elmúlt években a pályázati felületet – a rendelkezésre álló keretösszeg duplájánál – alig néhány óra alatt lezárták, idén pedig a nyitás utáni egy percben már egymilliárd forintos támogatási igény érkezett be.

A most megítélt többletforrást a kormány a következő években is beépíti a központi költségvetésbe, hozzájárulva ezzel a nemzeti identitást és összetartozást erősítő rendezvények, kiadványok, marketingtevékenységek megvalósulásához. Segítve ezzel a belföldi turizmust, a turisztikai attrakciók erősítését, ezáltal a gazdaság újraindítását.

Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy hun­ga­ri­kum­ként nemcsak a kiváló magyar élelmiszerekre hívják fel a figyelmet, hanem a világörökségi helyszínekre, vagy olyan kedvenceinkre – például a kutyáknál –, mint a puli és a kuvasz.

– Úgy erősíthetjük meg a magyar gazdaságot, ha felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket magyar emberek hoztak létre – mondta a miniszteri biztos. – Az értékmentéskor és az értékőrzéskor azonban nem arról van szó, hogy milyen volt egykor a magyar, hanem hogy hagyományait megélve milyen most, és milyen lehetne.

Németh Zsolt kitért arra, hogy idén a divatra, mint hagyományra is kiírtak pályázatot, mert az egykori viseletekre nem úgy kell tekinteni, mint régi korok termékére, amelyeknek múzeumokban van a helye. Idén 37 pályázó összesen 15 millió forintot nyert, hogy bemutathassa, miként jelenik meg ma az egykori formavilág, díszítmény vagy nyersanyag, s mindezeket jövőre a Budai Várban, a Mesterségek ünnepén láthatja a közönség.

Sok hungarikum megyei kötődésű

Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke elmondta,

nagyon sok hungarikum megyei kötődésű. Legyen szó a pálinkáról vagy az akácvirágról és akácmézről, a hízott libából előállított termékekről, a magyar tanyáról és a gulyáslevesről. Az olimpiai aranyérmes mesterszakács kitért arra, nagyon sok magyar ételbe hungarikum-alapanyagot használnak, például makói vöröshagymát, szegedi vagy kalocsai fűszerpaprika-őrleményt.