Leszállt az Airbus Gyulán: átadták a helikoptergyárat - galériával, videóval

Andreas Stöckle, az Airbus Helicopters Hungary ügyvezetője köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta, szinte pontosan két évvel ezelőtt, 2020 július 17-én az Airbus Helicopters és a magyar állam közös tulajdonban álló repülőgépalkatrész-gyártó vegyesvállalatot hozott létre. Kifejtette, az azóta eltelt időszak kihívásokkal telt, hiszen a pandémia a beszerzési oldalon is éreztette a hatását, de a nehézségeken sikerült túllépni, így két évvel az aláírást követően megkezdhették a gyártást a gyulai üzemben. Szólt annak jelentőségéről, hogy a gyár múlt pénteken megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) engedélyét a gyártáshoz.

A kormány is a Békés megyei régiót promotálta

Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára beszédében kitért arra, szerdai ülésén a kormány 10 pontot fogalmazott meg, hogy a recesszió idején az ország globális válságból való kilábalása biztosított legyen. Az államtitkár ezek közül a hadiipar fejlesztését, illetve a külföldi tőke beáramlásának erősítését emelte ki. Ennek kapcsán hozzátette, Gyulára Európa egyik vezető vállalata települt, és Magyarország ezúttal nem csak a helyszínt és a szakképzett munkaerőt biztosítja, hanem 30 százalékban tulajdonos is, így személyesen érdekeltek vagyunk annak sikerében. Utalt arra, hogy 2018-ban írták alá a nyilatkozatot arról, hogy az Airbus Magyarországra hozza ezt a beruházását. Az ezt követő két évben történt meg a helyszín kiválasztása, és bár az elsődleges helyszínnek nem Gyula számított, a város és a megye vezetése meggyőzte a céget, hogy Gyulán lesz a legjobb helye a fejlesztésnek. A magyar kormány is végig a Békés megyei régiót promotálta. 

„Gyulán mától nincs felemelkedés helikopter nélkül, nincs Airbus Helicopters Gyula nélkül” – hangsúlyozta az államtitkár.

Nagy precíziót igénylő alkatrészeket gyártanak

Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemelésért felelős ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, a beruházással Magyarország az Airbus-család és az európai légiipar részévé válik. Mint kiemelte, az ország tökéletesen illeszkedik a stratégiájukba, amelynek lényege a földrajzi és kulturális közelség mellett a kiváló minőségű munka. Ezek miatt döntött az Airbus a gyulai helyszín mellett.

A 15 ezer négyzetméteres épületben nagy precíziót igénylő mechanikai komponenseket gyártanak majd, amelyeket az Airbus Helicopters típusainak dinamikus egységeiben, és a sárkányszerkezetekben használnak fel. A gyárban készült elemeket nem csak az új gyártású helikopterekbe építik be, hanem cserealkatrészként is felhasználják. Repülőgépajtókhoz is készülhetnek majd alkatrészek Gyulán.

A cég már több mint 50 embert alkalmaz, és az év végére az munkavállalók száma eléri majd a 100-at, néhány év múlva pedig a 250-et. Az alelnök elmondta, egy hosszú távú kapcsolat elején járnak, úgy tervezik, hogy hosszú távon itt maradnak. Hozzátette, az Airbus a magyarországi légierő klaszter egyik alaptagja. 

Zöld város, ahol virágzik a gazdaság

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a városban utoljára több mint 40 esztendővel ezelőtt, 1979-ben épült új gyárépület, a relégyár, amelyet 30 éve zártak be.

– Ezek a tények önmagukban is megmutatják a csütörtöki esemény jelentőségét városunk életében – hangsúlyozta, majd kitért arra, hogy a rendszerváltozás elhozta a szabadságot és a demokráciát, de sokáig adós maradt a gazdasági fejlődéssel.

– Gyulán is sorra zárták be az ipari üzemeket az 1990 utáni két évtizedben. A mélypont a Tejporgyár bezárása volt 2004-ben, amikor is 240 embert tettek utcára, majd az épületet lebontották, az építési hulladékot ledarálták és a zúzalékból – az egykor meghatározó üzem helyén – parkolókat építettek az egyik áruház elé. Ez egyfajta vadkapitalista Karthago volt – folytatta a gondolatot. – De mi, gyulaiak nem törődtünk bele abba, hogy Karthago sorsára jussunk. Összefogtunk, és keményen dolgoztunk, így a mélypont után fordulat jött. Hangsúlyozta, a fordulat a gyulai húsipar újjászervezése volt, amelynek érdekében összefogott a kormány, az önkormányzat és a húsipari szakma. Ezzel kezdetét vette a gyulai ipar újjáélesztése.

Hozzátette, elképzelésük olyan ipari fejlesztés volt, amely képzett szakemberek tudására épül, hiszen a tudást mindig megfizetik, a jól jövedelmező munkahelyek pedig itthon tartják a tehetséges szakembereket és a fiatalokat. Kifejtette, ennek megvalósításában támogatta őket Magyarország kormánya, és a világ egyik legismertebb és legsikeresebb légijárműipari vállalata, az Airbus a várost választotta új helikopteralkatrész-gyára felépítésének helyszínéül.

– Új időszámítás kezdete ez a gyulai gazdaság számára, ahhoz hasonló fordulópont, mint amikor Stéberl András beindította a nagyüzemi kolbászgyártást, amely ma is Gyula város egyik sikeres ágazata. S ahhoz hasonló fordulópont, mint amikor 1959-ben megnyílt a Gyulai Várfürdő, amelynek köszönhetően szállodák, panziók, apartmanok sora épült az azt követő évtizedekben és napjainkban is – folytatta a gondolatot. Mint mondta, ehhez hasonló a víziójuk az Airbus által elindított iparfejlesztéssel kapcsolatban is.

Ha a jövőbe tekintünk, lelki szemeink előtt megjelenik egy kibővített Airbus-gyár, amelyet egy jelenleginél nagyobb iparterületen beszállítók, partnerek sokasága vesz körül újabb és újabb üzemek formájában.  – A mi víziónk Gyula, a zöld város, ahol a gazdaság is virágzik – húzta alá.

Évtizedes iparfejlődés alapjait tehették le

Palkovics László technológiai és ipari miniszter elmondta, történelmi pillanat, hogy a gyár megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) engedélyét a gyártáshoz, mint mondta, ilyen jogosultsággal nem sok ország rendelkezik. Kiemelte, az Airbus volt az első olyan vállalat, amely a magyar kormány megkeresésére úgy döntött, hogy azzal közösen hoz létre vegyes vállalatot a hightech területén, a repülőgépgyártás egy bizonyos szegmensében.

– Gyula szempontjából pedig azért jelentős a beruházás, mert a városban mintegy negyven éve nem történt iparfejlesztés, az Airbus gyárának megépülésével ugyanakkor megalapozhatták Gyula ipartörténetének következő évtizedeit – nyomatékosította. A miniszter az átadót követően a sajtónak adott interjújában elmondta, Debrecentől Székesfehérvárig, Miskolctól Kecskeméten át Győrig azt tapasztalták, hogy ha valahol megtelepszik egy technológiai óriás, akkor azt követik beszállítóik, követik versenytársaik.

– Várhatóan tíz év múlva Gyula ipari környezete egészen máshogyan fog kinézni – tette hozzá. A szaktárca vezetője is szólt annak jelentőségéről, hogy az állam 30 százalékos tulajdonososa a vegyes vállalatnak. Elmondta, a technológia és a tudás az Airbusnál van, de a saját részüket a beruházásban való részvétellel, illetve a külső környezet alakításával hozzáteszik. Ennek megfelelően már több mint 2 milliárd forintot fordítottak Békés megyében az oktatási környezet fejlesztésére, így megfelelő szakembereket képezhetnek, illetve az egyetemeket is ebben az irányban motiválják. A békéscsabai repülőtér fejlesztésére vonatkozó újságírói kérdésre kiemelte, felgyorsítanák a beruházást, amelynek fontos része a kifutó pálya meghosszabbítása. Az előzetes tanulmány már elkészült, most kezdenek a tervezésbe.  Körforgalom is épül majd az Airbushoz kapcsolódó útszakaszon.

Kérdésünkre kitért arra, hogy a kormány szerdán döntött arról, hogy egy céggel vegyes vállalatot alapít az Airbus-gyár szomszédságában elkészülő felületkezelő üzem működtetésére. Egy olyan társaságról van szó, amely képes a repülőgépiparban jelentkező speciális igényeket kielégíteni. Ameddig az Airbus mellett nem működik a felületkezelés, a drága szolgáltatást kívülről kell megrendelni, ezért is fontos, hogy a felületkezelőben is elkezdődhessen a munka. 

Kapcsolódó cikkeink:

Helikoptert telepítettek az Airbus gyulai gyára elé

Jól halad az Airbus beköltözése Gyulán

Birtokba vette gyulai gyárát az Airbus

Hamarosan érkeznek az eszközök a gyulai Airbus-gyárba

Bemutatták a gyulai gyár első legyártott alkatrészét