Lázár János: az itt élők Békésben találják meg a boldogulásukat – galériával

Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta, a rendezvénynek is köszönhetően ismét áttekinthették Békés vármegye gazdasági helyzetét, lehetőségeit és a jövőbeni tennivalókat. Kiemelte, Békés egy gazdasági felzárkóztatásra váró és szoruló megye, amit a kormány igyekezett eddig is figyelembe venni, így a kabinet több beruházást támogatott, illetve generált térségünkben. Utalt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara programján elmondott beszédére, ami alapján vármegyénk kiemelt állami támogatásra számíthat.

Bemutatták a TOP 100 kiadványt

Az elnök szólt arról, hogy a pénteki rendezvényen mutatták be a Békés Megyei Hírlap gondozásában elkészült TOP 100–Békés vármegye gazdasága 2021-2022 című kiadványt. Ennek kapcsán hangsúlyozta, az abban foglaltak alapján is látható, hogy Békésben nagyon komoly vállalkozások működnek, amelyekre alapozhatunk a jövőben. 

Lázár János kérdésre válaszolva elmondta, rövid távon nem számolhatunk azzal, hogy a világ visszarendeződik a háború előtti állapotba, az országnak készülnie kell egy az új korszakra, és abban megtalálni a geopolitikai és gazdasági lehetőségeket. A miniszter megítélése szerint hazánk helyzete a logisztikában, a szállítmányozásban és a nemzetközi kereskedelmi láncolatban fel fogja értékelni országunkat. Mint kiemelte, ezért fontos a Budapest-Belgrád vasútvonal, mert azon keresztül nagy kereskedelmi forgalmat bonyolíthatunk el, s ezért lényeges az észak-déli, a kelet-nyugati metszés, amibe Békés megye közlekedésfejlesztése is beletartozik.

Lázár János beszélt arról, hogy Békésben 1700 kilométernyi közút található, amiből tizenkét év alatt 400 kilométert fejlesztettek, részben új szakasz építésével, részben felújításokkal. Ezekre a beruházásokra mintegy 300-350 milliárd forintot fordítottak. Szólt a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítéséről, illetve bővítéséről is. 

Az ország feltáratlan gazdasági, erőbeli tartaléka

Ezt követően kitért Orbán Viktor miniszterelnök említett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt heti rendezvényen elmondott beszédére, amiben a kormányfő úgy fogalmazott, a nagy iparfejlesztési beruházások terén Kelet-Magyarországra összpontosít a kormány, és ebben a tekintetben felkészül Békés vármegye. A miniszter ennek kapcsán kifejtette, a Zalaegerszeg-Békéscsaba vonaltól délre és a Nyíregyháza-Békéscsaba vonaltól keletre eső területeket kell fejleszteni. Hangsúlyozta, ez maradt az ország még feltáratlan gazdasági, erőbeli tartaléka, ahol ugyanakkor demográfiai és egyéb problémákkal is szembe kell nézni, de lehetőségek is rendelkezésre állnak. 

– Be kell fejezni az M44-es építését, ami folyamatban van. Ki kell vinni az M44-est Békéscsabától az országhatárig, a 47-es, Békéscsaba és Debrecen közötti négysávosítását, annak előkészítését még ebben a ciklusban el kell kezdeni  – fogalmazott.

A lakosság helyben maradása szempontjából fontosnak nevezte a tömegközlekedés hatékony szervezését és az úthálózat javítását. 

Egy másik, szintén neki feltett kérdésre válaszolva elmondta, a gazdasági helyzetre tekintettel elhalasztottak 3000 milliárdnyi állami beruházást, és megtartottak 4000-4500 milliárdnyi fejlesztést, amit be kell fejezni. Előbbi tekintetben Békés vármegyét érintőleg is elsőként a közlekedési fejlesztéseket, illetve azok előkészítését fogják felül vizsgálni. 

Szólt arról, hogy a jövőben az ipari jellegű beruházások, az ipari parkok kialakításának támogatása, a vállalkozások támogatása kap majd kiemelt szerepet, olyan fejlesztésekben gondolkodnak, amelyek direktben gazdasági növekedést generálnak.

A kormány ipart akar telepíteni Békés megyébe

– A kormány döntött arról, hogy ipart akar telepíteni Békés megyébe. Ennek a folyamatnak két fő pillére lehet – tette hozzá. – Ennek az egyik lábát a katonai-hadiipari beruházások jelenthetik. Hozzátette, a kabinet hozott egy stratégia döntést, aminek kimunkálása folyamatban van. 

– A következő hét évben tizenötmilliárd eurós az agrárkassza, amelynek feléből a földalapú támogatásokat biztosítják – részletezte. – Az összeg másik felét az agrárium modernizációjára fordíthatják, ami lehetőséget nyithat a Békés megyei élelmiszeripar előtt is. Úgy fogalmazott, hogy az élelmiszeripar olyan húzóágazat, amelyben Magyarország pozíciót foghat, és mindez Békés megye számára fordulatot jelenthet. Kitért arra, hogy még számos kérdést kell megválaszolni ezen a téren, számos fejlesztésre van szükség. Hozzátette, a termőterület mellett öntözésre is szükség van. Ennek kapcsán megemlítette, hogy Mezőhegyesen 5500 hektár terület öntözési modernizációja 11 milliárd forintba került. Kifejtette, Magyarországon csak 70-80 ezer hektár területen zajlik öntözés, miközben ez a terület korábban elérte az 500-600 ezer hektárt. 

– Békés megye az a hely, ahová lehet ipart telepíteni, rendelkezésre állnak ipari parki kapacitások – folytatta a gondolatot. Hangsúlyozta, nem volna jó, ha Békéscsabáról az emberek elmennének a debreceni autóipari konglomerátumba vagy Kecskemétre dolgozni.

– Az a legfontosabb, hogy a helyiek Békés megyében találják meg a boldogulásukat – nyomatékosította.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A magyar gazdaság a reorganizáció küszöbén címmel tartott előadást. Értekezésben kitért a 2022-es szankciók következményeire, az arra adott kormányzati válaszokra, a reorganizáció kihívásaira, az energiasokk hatásaira és a munkaerőpiaci helyzetre, az iparkamara és a kormány együttműködésére.