Újraindult a mezőgazdasági mérnöki alapképzés Szarvason

A MATE rektora, dr. Gyuricza Csaba emlékeztetett, hogy három éve hozták létre az egyetemet, és felmerült a kérdés, hogy jó-e az, ha egy vidéki helyszín egy, a korábbinál is nagyobb intézményrendszerhez csatlakozik. Hangsúlyozta: Szarvas csak nyerhetett az integrációval, hiszen megszűnt volna a felsőfokú képzés, és Szarvason összekapcsolták az oktatást és a kutatást.

Kiemelte, hogy bár a MATE egy központi campusszal kezdte meg működését, hangsúlyt helyez a vidéki bázisokra. Fontos volt, hogy a Délkelet-Alföldön is legyen egy önálló képzési hely azért, hogy helyben képezhessék az agrárértelmiséget. Mintegy két év után sikerült újraindítani a nappali munkarendű mezőgazdasági mérnöki alapképzést. 

Ez egy kezdeti lökést adhat, a jövőben is erősítenék a képzéseket, miközben folytatnák a felsőfokú szakirányú továbbképzéseket a víz-, a hal és a vetőmag-gazdálkodás területén, kiegészítve a kutatási tevékenységekkel, amelyek komoly múlttal bírnak a városban. Nem csak a tartalmat fejlesztik, az elmúlt időszakban több mint 1 milliárd forint infrastrukturális fejlesztést hoztak Szarvasra, és 2030-ig egy modern, 21. századi campusrészt, akár önálló campust építenek fel.

Dankó Béla országgyűlési képviselő szerint a város és a térség fejlődése tekintetében is lényeges, hogy újraindulhatott a képzés. Mint fogalmazott, sok mindenre lehetnek büszkék a szarvasiak, ezek közül az egyik az, hogy Tessedik Sámuel 1780-ban gazdasági képzést indított, amely úttörő volt akkoriban. A város fejlődéséhez nagyban hozzájárult a felsőoktatás. 

Beszélt arról, hogy az elmúlt időszakban 27 milliárd forint érkezett a városba, és a kormány döntései is segítik a fejlődést, példaként említette a 426 milliárd forintból épülő M44-est. Kitért a mezőgazdaságra, miszerint szükség van a jól képzett szakemberekre, az utánpótlásra, akik továbbviszik a gazdaságokat. Az újraindított képzés kapcsán aláhúzta: ez nem egy cél volt, hanem csak egy állomás, ahonnan van számos továbblépési lehetőség.

Óriási eredményként és történelmi pillanatként értékelte a képzés újraindítását dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja. Szólt arról, hogy a negyedik ipari forradalom zajlik, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia az élet minden területén jelen van, így a mezőgazdaságban is. Ezért fontos, hogy legyenek újszerű képzések.

Szeretné, hogy a kormányhivatal részt vegyen a MATE életében – például gyakorlati helyként –, illetve azt is, hogy a MATE részt vegyen a kormányhivataléban, hogy használhassák az eredményeiket. Feladatot jelent a vármegyében lévő 500 ezer hektáros termőterület; az a 15 ezer gazdálkodó, akik egységes kérelmet nyújtanak be és akiknek évi 60 milliárd forintot fizetnek ki. Szólt arról is, hogy az öntözésre vannak elképzelések, tervek és akarat is, ezeket össze kell hangolni.

Babák Mihály, Szarvas polgármestere – ahogy fogalmazott – azért beszélt a múltról, hogy értékelhessék a jelent és a jövőt. Megemlítette: 30 éven át leépítették a szarvasi felsőoktatást és a kutatást, a HAKI-t (Halászati Kutatóintézetet) is az önkormányzat mentette meg. Most viszont biztosak lehetnek abban, hogy a szarvasi felsőoktatásnak van jövőképe; hogy a MATE számára fontos a hagyomány és Szarvas. Itt képviselik azt a felfogást, hogy a kutatás és az oktatás együtt jár.