A talajmegújítást járták körbe a kondorosi gazdafórumon

A fórumon Kozsuch Kornél, a NAK Békés vármegyei elnöke és dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. A témák a következők voltak: felelős gazdálkodás az egyház társadalmi tanításainak tükrében, kihívások, alternatív erőforrások, eredményesség a növénytermesztésben, és mindennek ötéves tapasztalatai.

A talajmegújító gazdálkodásé a jövő

Elhangzott, a talajmegújító (regeneratív) mezőgazdaság a gondolkodó ember útja. Ez nem egy végállomás, hanem egy utazás az élethosszig tartó tanulás ösvényén. Az előadók kiemelték, úgy vélik, szemléletváltásra van szükség az agrárium fejlődése és az emberiség jövője érdekében. Az egyesület a tudás még szélesebb körű terjesztése, és a lehetséges együttműködések érdekében szeretne más olyan szervezetekkel és cégekkel kapcsolatot teremteni, melyek a regeneratív mezőgazdaságot és talajaink megújítását fontosnak tartják.

Szó esett arról, hogy a regeneratív mezőgazdaság az agroökológia részeként olyan gazdálkodási elvek és gyakorlatok rendszere, amely növeli a biológiai sokféleséget, gazdagítja a talajt, hozzájárul a felszín alatti és felszíni vizek minőségének javításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzéséhez és támogatásához. Legfontosabb célja a talaj funkcióinak és egészséges élővilágának helyreállítása, mely a talaj bolygatásának csökkentésén, talajépítő gazdálkodási gyakorlatok tudatos használatán, talajtakaró növények alkalmazásán, a vetésforgó optimalizálásán, és ahol lehet, legeltetett állatok integrálásával valósul meg.

Egyházi megközelítésből a felelős gazdálkodásról

Szebellédi Zoltán hittanár, a KDNP Békés vármegyei elnöke, a keresztény társadalmi elvek alkalmazásának szakembere egyházi megközelítésből beszélt a felelős gazdálkodásról a katolikus egyház tanításai tükrében. Pápai enciklikákból – egy-egy meghatározott témát feldolgozó körlevelekből is gyűjtött anyagot a mezőgazdasági témához.

– Nagyon sokféle paraszti és kisvállalkozói élelem-előállítási rendszer létezik. Ezek ma is a világ lakosságának nagyobb hányadát látják el élelmiszerrel, kis mértékben használják fel a földterületet és a vizet, kevesebb hulladékot termelnek – hangsúlyozta Szebellédi Zoltán. – A méretgazdaságosság, különösen a mezőgazdaságban, rákényszeríti a kisbirtokosokat, hogy eladják földjüket vagy elhagyják hagyományosan termesztett növényeiket. Néhányan közülük kísérletet tesznek más termelési formák alkalmazására, ez azonban haszontalannak bizonyul, mivel nehéz kapcsolódniuk a regionális és globális piacokhoz, vagy, mert az értékesítési és szállítási infrastruktúra a nagyvállalatok szolgálatában áll. A hatóságok joga és felelőssége, hogy intézkedéseket hozzanak, amelyek egyértelmű és erős támogatást nyújtanak a kistermelőknek és a termelői változatosságnak.

Meg kell óvni a helyi ökoszisztémákat a kifosztástól

A hittanár kitért arra, a helyi politika törekedhet a fogyasztás megváltoztatására, a hulladékgazdálkodás és újrahasznosítás fejlesztésére, a fajtavédelemre és a vetésforgóra alapozott, úgynevezett diverzifikált földművelésre. Elő lehet segíteni a mezőgazdaság javulását a szegényebb térségekben a vidéki infrastruktúrába, a helyi vagy országos piac szervezésébe, az öntözőrendszerekbe, a fenntartható földművelési technikák kifejlesztésébe történő befektetéssel. Támogatni lehet olyan együttműködési vagy közösségi szervezeti formákat, amelyek megvédik a kistermelők érdekeit, és megóvják a helyi ökoszisztémákat a kifosztástól.

Sürgető szükség van radikális változtatásokra, hogy a mezőgazdaság és a benne dolgozó ember újra megkapja a jogos megbecsülést, amely a társadalmi közösség fejlődésén belül őt, mint az egészséges gazdaság alapját megilleti.