2024.07.12. 09:57
Aszály: nagy a baj a békési földeken a kukoricánál, napraforgónál
A száraz területek kiterjedése egyre nő Békésben. Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van. Békésben leginkább a kukoricára és a napraforgóra kellene az eső. Ennek az esélye azonban a jövő hét közepéig minimális, a forróság csapadék nélkül folytatódik.
Nemrég még arról számoltunk be, milyen jól jött a napos, száraz idő az őszi vetésű gabonák, Békésben legnagyobb mértékben az őszi árpa és a búza aratásának. Már akkor több, vármegyénkbeli szakember hangsúlyozta, legalább egyhetes eső kellene, hogy a kukoricák és a napraforgók ne „szomjazzanak”.
Aszály: Békés vármegye teljesen szárazon maradt
A met.hu oldalon olvasható, hogy az elmúlt egy hét során csak foltokban hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, az ország döntő része, így Békés vármegye is teljesen szárazon maradt. A felső, 50 cm-es talajréteg Békésben egyre szárazabb, több helyen kritikusan száraz. A növények nagy területen már csak az ettől mélyebb rétegekben találnak nedvességet, mely még a téli félévben halmozódott föl.
Az idei harmadik hőhullám tartósnak ígérkezik
A met.hu azt is írja, az idei harmadik hőhullám tartósnak ígérkezik, az aszály fokozódik. Kedden napi melegrekord született, szerdán pedig már a 39 fokot is elérte a hőmérséklet a déli országrészben. A levélnedvesség időtartama csak kisebb foltokban haladta meg egy-egy nap az öt órát, jellemzően szárazak voltak az állományok. A párás időszakok hossza – mely a harmatos időtartamot jellemzi –, alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a száraz, meleg idő nem támogatta. A harmadfokú hőségriasztást jövő csütörtökig meghosszabbították.
Júliusban a növények szenvednek a szárazsággal párosuló hőségben
Bozó József, a Békés vármegyei betakarítási bizottság elnöke kiemelte, a meleg tél végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt.
– Április közepén fordult csapadékosra az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadik dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet – hangsúlyozta Bozó József. – Számottevő csapadék május második felétől érkezett. Eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a többnapos, száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal.
Július első felében elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, jellemzően száraz idő volt, így elfogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. Az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke Békésben egyre növekedett, az állományok kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt.
