2 órája
Tömeges őzpusztulás: rejtélyes kór tizedeli az állományt Békésben
Békés vármegye erdeiben korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány mintegy egyharmada eltűnt. A vadászok egyelőre nem tudják, mi áll pontosan a tömeges őzpusztulás hátterében - mondta Hrabovszki János, a vadászkamara és a vadászszövetség Békés vármegyei elnöke.
Hrabovszki János hétfőn az MTI-nek kifejtette: 2022 nyarán érzékelték először a bajt, amikor a nyári aszály következtében az őzgidaállomány lényegében odalett, tömeges őzpusztulás ütötte fel a fejét Békésben. Elapadtak a suták, nem tudták felnevelni a szaporulatukat.
– Az állomány lassan regenerálódik, mert az őzsuta évente egy, maximum két gidát tud felnevelni – ecsetelte megkeresésünkre Hrabovszki János.– A lelőtt egyedeket vizsgálva ebben az esztendőben is tapasztaltuk, hogy egy év alatti gida nincs.
Arra gondoltak, pocokirtó állhat a tömeges őzpusztulás hátterében
Tavaly óriási mezeipocok-invázió volt Békésben, azt hitték, a rágcsálók ellen kijuttatott irtószer okozott mérgezést a vadaknál.
– Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy nem ez áll a háttérben, nem ez volt az elhullás oka – emelte ki a Békés vármegyei vadászkamara elnöke. – Miként az sem, hogy megnőtt a mezőgazdasági területekre kijuttatott folyékony műtrágya mennyisége.
A problémát fokozza, hogy az őzek természete ellensége, az aranysakál rendkívüli módon elszaporodott. A nádi farkasnak is hívott állat pontos állományszáma nem ismert, de míg öt éve 200-at lőttek ki, ez a szám mára meghaladja a 800-at. Hozzátette, a sakál elsősorban ellés idején vadászik az őzgidára és a dámborjúra, és bizonyíthatóan többet öl meg, mint amennyit elfogyaszt.
Emésztőszervi megbetegedés pusztítja az állományt
Ám a szakemberek szerint önmagában ezzel sem magyarázható az őzállomány csökkenése. Az elhullott állatokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, hogy fény derüljön az állománypusztulás okára.
– Élősködők által okozott, emésztőszervi megbetegedést azonosított, a rejtélyes kór okát egyelőre nem tudják – hangsúlyozta az az elnök. A vadászok korlátozzák magukat, míg korábban 4000-4200 őzbakot lőttek ki évente, most ez a szám nem éri el a háromezret sem. A sutáknál pedig a Békés Vármegyei Kormányhivatal elfogadja, hogy a kilövési tervet a vadászatra jogosultak – Békésben 85 ilyen szervezet van – saját belátásuk szerint csökkentsék. Korábban 250 őzsuta kilövése volt a terv, most ez a szám alig száz.
Az önkorlátozás jelentős bevételkiesést jelent
Mindez hatással van a vadászturizmusra is. Hrabovszki János elmondta, Békés vármegyébe osztrák, német, szlovák vadászok jönnek őzbakra vadászni, és az önkorlátozás jelentős bevételkiesést jelent.
A Békés vármegyei vadászszövetség elnöke kitért arra is, Békésből és Csongrád-Csanádból is kijelöltek 15-15 vadászati szervet, melyek szervi-szövettani mintákat vesznek az elejtett őzekből, azokat az agrártudományi egyetem gödöllői laboratóriumába küldik vizsgálatra. Hrabovszki János hozzátette, bíznak abban, hogy feltárják az állománycsökkenés okait.
Az elnök emlékeztetett, mintegy 70 éve kezdett elterjedni az őz Békésben, korábban egyáltalán nem volt jelen a térségben. Ahogy Hrabovszki János fogalmazott, különleges jelenség volna, ha a természet szabályozná ismét vissza magát.