Gazdaságpolitikai évnyitót és fórumot tartottak Békéscsabán

Dr. Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta, fontosnak tartja, hogy a megye gazdaságfejlesztése érdekében komoly összefogás alakuljon ki.

– Ezért is örömteli, hogy a pénteki, második alkalommal életre hívott gazdasági évnyitónkon a megye számos társadalmi vezetője vett részt – fogalmazott. Ezután kitért arra, hogy az eseményen bemutatták a TOP 100 Békés megye gazdasága 2017. című kiadványt.

– A kötet segítségével megállapíthatjuk, hogy hol tart Békés megye, milyen irányt kell vennünk, mit kell tennünk, hogy fejlettebb és erősebb legyen a megye – ecsetelte. – Békés a rendszerváltás óta a gazdasági teljesítőképesség tekintetében a legtöbbet zuhant megye, a trend azonban javuló teljesítménnyel, forrásbevonással megváltoztatható.

Megemlítette, hogy a foglalkoztatottság terén jelentőset léptünk előre, a tőkevonzó képesség területén ugyanakkor még bőven akad tennivaló.

– Ehhez jelentős állami szerepvállalásra van szükség, talán nagyobb mértékben is, mint az ország más részein – hangsúlyozta. Hozzátette, örvendetes, hogy a közlekedés, a szállítás feltételei javulnak, amivel párhuzamosan a tőkevonzó képesség is kedvező irányban változhat

Dr. Kovács Tamás, a NAV Békés Megyei Igazgatóságának igazgatója a TOP 100 kiadvánnyal kapcsolatban osztott meg számos figyelemreméltó tényt a megjelentekkel. Mint megtudtuk, 2015 januárjától az év decemberéig több mint 30 százalékkal emelkedett a köztartozásmentes adózók száma Békés megyében, ami 2016 végére újabb 10,2 százalékkal gyarapodott. A TOP 100 vállalkozás szerepét jól példázza, hogy miközben a Békés megyei vállalkozások nettó árbevétele 0,6 százalékkal emelkedett 2016-ban, addig az említett száz legnagyobb cég nettó árbevétele 9,9 százalékkal nőtt. A nettó árbevétel több mint egyötödét az export teszi ki, ami 20 milliárd forinttal bővült az előző évhez képest.

A TOP 100 vállalkozás Békés megye exportjának háromnegyedét adta 2016-ban. Dr. Kovács Tamás nemzetgazdasági áganként is vizsgálta az üzemi tevékenység eredményét. A legeredményesebb ágazatok közé ezek szerint Békésben a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a gépjárműjavítás – és amire a NAV Békés megyei igazgatója külön rávilágított – a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység tartozott.

Freid Mónika, KSH elnökhelyettese Trendek és helyzetkép – gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Békés megyében címmel számos adatot és folyamatot bemutató előadást tartott a fórumon.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a migráció és a gazdaság összefüggéseit vette górcső alá.

– Ha a migrációt fogalmilag nézzük a ki- és a bevándorlás is ebbe a kategóriába tartozik – mondta. A kamarai elnök az Unión belüli mozgást a perifériáról a centrumba tartó folyamatos erőforrás-elvonásnak tartja, és már csak ezért is nevezte felháborítónak a szociális ellátás megnyirbálására vonatkozó osztrák javaslatot.

– Ma Magyarországon négyszer annyi szakácsot képzünk, mint amennyi ilyen szakemberre szükség van, közben pedig a Balatonon nem tudják betölteni ezeket az állásokat – mutatott rá ennek kapcsán egy folyamatra. Az Afrikából, illetve Közel- és Közép-Kelet irányából tapasztalt migráció kapcsán az onnan érkezők értékrendi távolságaira, illetve a kapcsolódó erőszakos kultúraterjesztés hatásaira világított rá.

Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben munkába álló komoly gazdaságpolitikai kihívásokkal kellett szembe néznie. A magas költségvetési hiányt csak fegyelmezett fiskális politikával lehetett ellensúlyozni. A növekvő államadósság ma már tartósan csökken. Az akkori alacsony foglalkoztatottság napjainkra rekordalacsony munkanélküliségre változott. A 2010 és 2017 közötti gazdasági fellendülés az uniós források sikeres, gyors és hatékony felhasználásnak is köszönhető.

A helyi adatokkal kapcsolatban Vitályos Eszter elmondta, Békés megye Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében elérhető kerete a 2014 és 2020 közötti időszakra több mint 58 milliárd forint volt, míg Békéscsaba esetében ez az összeg 14,9 milliárd forint. A rendelkezésre álló források több mint húsz százaléka a foglalkoztatottságot és a felzárkóztatást segíti.

Vitályos Eszter a Békés megyei statisztikákra is kitért előadásában. Fotó: Lehoczky Péter