Dévaványán észlelték a legtöbb erdei fülesbaglyot

Megyénk is aktívan kivette a részét a madarak megfigyelésében. ­Kovács ­Ágnestől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület erdei fülesbagoly fajmegőrzési koordinátorától megtudtuk, 100 feletti egyedszámmal mindössze 16 település büszkélkedhet. Békés megyében összesen 389 megfigyelt madárról érkezett jelentés. Ezek közöl a legtöbbet Dévaványán látták, ahol 165 erdei fülesbagoly mellett egy réti fülesbaglyot is észleltek feltűnni. A lista második ­helyén Szarvas foglal helyet 112 egyeddel, a képzeletbeli dobogó harmadik helyén pedig Gyomaendrőd áll, ott már lényegesebben kevesebb, mintegy 21 madárról érkezett információ. Az erdei fülesbagoly legjelentősebb táplálékállatát, a mezei pockot nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken tudja zsákmányolni nagyobb mennyiségben, erre pedig az Alföld gyepekkel, erdőkkel, fasorokkal tarkított mezőgazdasági élőhelyei ­bizonyulnak a legalkalmasabbnak.

Az országos felmérésben a lakosság mellett az MME helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, két óvoda, két általános iskola és egy középiskola, összesen több mint 350 fő vett részt. Az együttműködés sikerét az is jól mutatja, hogy 2018-ban 227 olyan településről érkezett információ, ahonnan az elmúlt legalább három évben egyetlen alkalommal sem.

Orbán Zoltántól, a Magyar Madártani és Természet­védelmi Egyesület szóvivőjétől megtudtuk, a megismételt számolásoknak köszön­hetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb a ­hazai agrárgazdaságot érintő­ egyik ilyen információcsoport, a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet. Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly ­napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérés alapján biztosan ­Magyarországon tartózkodó 11 ezer 412 bagoly legalább 2 millió 853 ezer példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2017/2018-as telelési időszakban. Ennyi mezei pocok ­méretű zsákmányállat össztömege – 25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva – 71,5 tonna­. A gazdálkodóknak ennyi mező­gazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell a drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.

Április elejére elnéptelenedő gyülekezőhelyek

Orbán Zoltán elmondta­, a telelő erdei fülesbaglyok­ lakossági felmérése kettős­ célt szolgál. Egyrészt­ az adatközlők szélesebb köre pontosabb országos ­információkat szolgáltathat, mintha a felmérést csak ­hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állatról, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve tegyenek hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében. A következő néhány hétben a bagolycsapatok folyamatosan gyérülnek, számuk akár napok alatt is töredékére eshet vissza, amint a madarak elindulnak a fészkelőhelyekre. Március végétől kezdve már többnyire csak egy-egy, maximum két madár látható nappal. Ahol a baglyokat szívesen látták, nem zaklatták, a telelő csapatok a következő november-december folyamán ismét megjelennek.

Borítókép: Orbán Zoltán